Szavazás

<

V. Naszályi Márta

Közös ügyeink nemcsak a politikusokra tartoznak

Friss topikok

  • VNMárta: Kedves Barbara! Köszönöm a jelzést! A blogfelület valamiért átkonvertálta, nem tudom évszámokkal ... (2024.10.28. 13:10) A Ruszwurm ügy
  • Mesterséges Geci: Nem trollkodás: mi ez a baromság, hogy a nőknek még ott is tilos a félmeztelen megjelenés, ahol a ... (2024.08.27. 15:52) Hogyan használjuk a Czakó utcai sportpályát?
  • SHRV: @Ahoj-: no és most lássuk, mi valósult meg ezekből a "tanulmányokból". (2021.12.04. 19:35) Játszótéri vécék
  • rokon1: Ha valaki korrekt, tisztességes, megbízható ügyintézést, csereszerződést, partnert keresett/keres ... (2020.06.15. 13:19) Fél év
  • chrisred: @M.K.R.: Tudom, a lakásomban is természetes eredetű a szálló por, mégis szoktam takarítani. Ez ter... (2019.11.22. 06:08) Köhögést kapunk Karácsonyra?

Budapest szmogtérképe

Budapest szmogtérképe

Állandó oldalak

2010.12.14. 18:50 VNMárta

...s nem lelé honját a hazában....

Hallgatom a rádiót. Rendteremtés lesz a főváros aluljáróiban. Mindazokat, akik eddig azzal okoztak rendetlenséget, hogy az aluljárókban aludtak, elhelyezik onnan. Aki továbbra is rendetlenséget okoz, azt megbírságolják.

Valahogy úgy érzem, hogy az aluljáróban már csak az alszik, akinek semmi, de semmi más lehetősége nincsen. Éppenséggel lehet őt rendetlenségnek tekinteni, a konszolidált többségi polgárokat pukkaszatni szándékozó rendbontóknak. Ez azért kényelmes, mert egy rendbontóért nem vagyok felelős.

Meg lehet azt is gondolni, hogy halálosan szerencsétlen. És el lehet gondolkodni azon, hogy adott esetben a hajléktalanszálló csak a hajlékkal rendelkezők számára tűnik jobb megoldásnak. Ha a hajléktalan számára is jobb volna, nyílván odamenne, nem az aluljáróban fagyoskodna.

De ha ezt gondoljuk, azzal az a baj, hogy akkor viszont tenni kell valamit.

Az index cikkében az áll, hogy az elhelyezési kísérlet elől a 116 intézkedés alá vont hajléktalan közül harmincan nem fogadták el a felajánlott lehetőséget és ismeretlen helyre távoztak. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik hajléktalan úgy gondolja, hogy az aluljárónál csak rosszabb lehet, amit államilag felajánlanak neki. Ezek az emberek az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján jutottak a bizalmatlanságnak erre a fokára.

vnm

Szólj hozzá!

2010.12.09. 21:43 VNMárta

Ez már az ítélet?

Pénteken kaptam a meghívót a kerületi Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság hétői ülésére. 270 oldalnyi előterjesztés volt napirenden. Ebből 139 oldal a 2011. évi költségvetési koncepció.

Az irat már a képviselőtestületi előterjesztések közül volt letölthető. A második bekezdésében a következő mondatot olvastam: "A koncepcióhoz az Ámr. 35§ (3) bekezdése szerint kikértük a bizottságok, valamint a kisebbségi önkormányzatok véleményét, melyek az előterjesztés részei, és a határozatok meghozatalánál, kérem, azokat vegyék figyelembe."

Ezt olvasva eszembe jutott a Tanú c. filmből Virág elvtárs felejthetetlen mondata: "Tessék itt a tanuvallomása. Ja, bocsánat, ez az ítélet."

Nem vagyok teljesen naív, értem én, hogy már a képviselőtestületi ülésre vannak előkészítve az anyagok, és ez idő és munkatakarékossági módszer.

Azt is értem, hogy feszítenek a határidők, végül is a testületi ülés előtt két héttel már elkészült az anyag. Csakhogy a hétvégén hogyan tanulmányozzam át mindezt egy szakértő segítségével? Hogyan kérdezzek rá a hivatalban azokra az adatokra, amit nem tudok? (A kerület honlapján és a képviselői extraneten egyetlen fontos dokumentumot sem sikerült megtalálnom, ami segítette volna az előterjesztés értelmezését.) Amikor ezt a bizottságban szóvá tettem, azt a választ kaptam, hogy ez már a most ellenzéki képviselő 16 évvel ezelőtti bizottsági elnöksége idején, és azóta is mindig így volt. A többiek teljesen komolyan elhitték, hogy ez válasz a kérdésemre.

Mindezek együtt azt a hangulatot keltik, hogy értelmetlen a bizottsági ülés, hogy csak dísznek vagyunk.

Nem oszlatta el ezt az érzésemet az sem, hogy az anyagból csak a bizottság elnöke és a két ellenzéki képviselő készült föl. A külsős bizottsági tag figyelt. A két kormánypárti tag a fizikai jelenlétével tisztelte meg az ülést.

Dolgoztam én is a Fővárosi Önkormányzat cégénél; ismerem a hivatal és a szakemberek mély lenézését a semmihez sem értő, de örökösen okvetetlenkedő képviselők irányában.

Nem ringatom magam abba a hitbe, hogy mindenhez értek, de amihez a szavazatomat adom, azt szeretem megérteni. Nagyon tisztelem az önkormányzatnál és intézményeinél dolgozó szakemberek munkáját, és hiszem, hogy egy fontos rendszer, az önkormányzati demokrácia azt jelenti, hogy mi együttműködünk.

Együtt működünk ;-)

vnm

Szólj hozzá!

2010.11.07. 13:00 VNMárta

Dugóhúzó a Vám utcában

Az Alkotmánybíróság előtti tűntetők számára jól ismert, meredek, kicsi, macskaköves utcáról van szó, ami összeköti a Donáti utcát a Fő utcával (ld.mellékelt térképvázlat).A Vám utca azért érdekes, mert itt lehet lemenni a Fő utcára a Donátiból.

Az elmúlt években nagyon megnövekedett az I. kerület Donáti utca alsó szakaszának (Mária tértől indulva) forgalma annak következtében, hogy a Fő utcai dugót erre kerülik el az autósok úgy, hogy a Vám utcán mennek le az Iskola utcára, majd a Corvin térnél kanyarodnak vissza a Fő utcára.
A térképen látható, hogy itt egy kupacban van minden: óvoda, bölcsőde, iskolák, játszótér, gyermekorvosi rendelő. A gyermekek nyugalmát így igencsak zavarja, illetve egészségüket károsítja az intenzív autóforgalom zaja és benzinbűze. Ezen kívül a Toldy Ferenc Gimnázium diákjai a Donáti utcán, ezen a szakaszon mennek reggel iskolába; itt mennek át az úttesten nagy csapatokban, amit gyakran az autósok hirtelen fékezése kísér. Az utcában ugyanis 30-as sebességkorlátozás van érvényben, ezt azonban senki nem tartja be, 50-60-al száguldoznak az autók.
Megkeresett egy Donáti utcai édesanya, hogy tegyünk valamit a helyzet javítására. Levelezés és beszélgetés után azt találtuk, hogy talán a leginkább működőképes rövid távú lépés a Vám utca forgalmának jelentős csökkentése lehetne az átmenő forgalom kitiltásával, csak célforgalom (Alkotmánybíróság) beengedésével.
Beszéltem a kérdésről Horváth Orsolyával (Fidesz-KDNP), a körzet önkormányzati képviselőjével. Ő új szempontot hozott be: a kórusiskolába és a Toldi gimnáziumba gyermeküket autóval hozó szülők itt mennek le a Fő utcába, mert a Donátiban nem nagyon lehet megfordulni. Felmerült az is, hogy valóban egész nap nagy a forgalom, vagy csak iskolakezdéskor. Magam úgy látom, hogy egész nap, de felmérésem nincs. Már van két lelkes önkéntes, aki vállalná, hogy megfigyeléseket, forgalomszámlálást, esetleg interjúkat készít a helyszínen. Örülnék, ha lenne még jelentkező!
Sakk-matt: ha jót akarok a bölcsiseknek és szüleiknek, akkor a gimnazista gyerekek szüleinek „tyúkszemére”” lépek, és fordítva. Úgy tűnik a megoldás pusztán adminisztratív eszközökkel nem érhető el.
·   A problémák legfőbb oka, hogy a Fő utca forgalma túl nagy. Továbbmegyek: az egész kerület autóterhelése meghaladja a bírhatót. Ez részben a budai észak-déli és nyugat-keleti áthaladó autóforgalom miatt van. A Fő utca jelentős forgalomcsillapítása csak fővárosi szintű intézkedésekkel oldható meg. Fontos, hogy a kerület és a főváros szempontjait összehangoljuk. A belső kerületek jelentős forgalomcsillapítására a Lehet Más a Politikának az egész fővárosra kiterjedő átfogó elképzelése van. A légszennyezést akarjuk csökkenteni a közösségi közlekedés (tömegközlekedés) jelentős javításával is, és azzal,  hogy a fővárosiakat érdekeltté tesszük a tömegközlekedés használatában. – Ez remek gondolat, de évekbe telhet, amíg eredményt hoz.
·   Kerületi szinten arról kellene átgondolt döntéseket hozni, hogy a nagy károsanyag-kibocsájtású autókat hogyan (ne) engedjük be a kerületbe, a kerületi lakosságot és a kerületben működő cégeket, intézményeket hogyan tehetjük érdekeltté a környezettudatos közlekedésben. – Szintén csak hosszú távon lehet érzékelhető.
·   Nekünk, szülőknek is látni kell a saját felelősségünket. Sokan az óvodába, bölcsődébe, iskolába autóval hozzák a gyermeküket. Sokan itt laknak a város belsejében, itt is dolgoznak, mégis autóval járnak. 10-15 éves gyerekeket is autóval hoznak. Ennek számtalan oka lehet, és nem dolgunk ítéletet mondani bárki élete fölött. De lehet arra biztatni egymást, hogy csak a valóban szükséges esetekben használjuk az autónkat (ne feledjük: máshol járva más gyerekének bölcsődéje-óvodája közelében "füstölünk" mi is). Lehet összefogni, és az egymás közelében lakó családok váltva hozhatják el a gyerekeket, így nem kell autóval rohanni haza a munkahelyről. Még sorolhatnám, de meg vagyok győződve róla, hogy a leleményes és felelősségteljes szülők sokkal jobb ötletekkel állhatnak elő. Meggyőződésem, hogy az igazán gyors és hatékony eredményt egy lelkes szülői összefogás, mozgalom, belső normaváltás hozhatja meg!
Az I. kerület kicsi, biztonságos, közösségi közlekedéssel jól ellátott (összehasonlításban mindenképpen). 8-10 éves kortól már közlekedhetnének egyedül a gyerekek. Az iskolák is hozzátehetnek ehhez. Például állhat egy tanár a Batthyány téren fél 8-kor, aki az addig odaérkező diákokat felkíséri az iskolához.
Ez utóbbi lehetőségek nem pénzfüggők, nem igényelnek se beruházást, se új törvényi szabályozást.
Van még egy ötletem (nem tudok elszakadni környezettervező énemtől): reggel, iskolakezdéskor és délután időszakos „iskolás-autómegálló” kialakítása a Mária téren. A térképvázlaton látható, hogy a Batthyány utca forgalom-folyamából kiállva, a szobor fölött és mögött 6-8 helyen szállhatnának ki vagy be a gyerekek, akik a Batthyány utcai általánosba, a Toldi gimnáziumba vagy a Kórusiskolába járnak. A szülők megnyugtatására tanárok és/vagy polgárőrök segíthetnék a gyerekek továbbjutását.
Alapigazságként hangoztatják manapság, hogy csak a zsebükön keresztül lehet megfogni az embereket.
Talán megelőzhetnénk, hogy az egészségünk érdekében vagy a kezelhetetlenné váló dugók miatt annyira megdrágítsák a város közepén a behajtást, parkolást vagy autótartást, hogy egyszerűen ne engedhessük meg magunknak vagy el kelljen menekülnünk.
Ne felülről jövő intézkedésekre, korlátokra várjunk, hanem találjuk ki együtt, hogyan tudjuk a saját autóhasználatunkat csökkenteni és ezáltal egészségesebbé tenni környezetünket, életünket!
Várom az ötleteket!
vnm
(Ezt az írásomat a képviselőtestületen kívül eljuttatom a kerületi újságnak és a környékbeli oktatási intézményeknek, munkahelyeknek is.)
***
November 30-án reggel (tehát a Margit-híd megnyitása után) egy Donáti utcai lakó fényképeket készített a forgalmi helyzetről. Kiegészítettem velük a szöveget.
 

2 komment

2010.10.29. 23:27 VNMárta

Megalakultam 1.

 Nem tudom, hogy a blogom olvasói közül hányan tudják, hogy október 3. óta önkormányzati képviselő vagyok. Budapest I. kerületében a Lehet Más a Politika nagyjából 13%-os eredményt ért el, ami alapján a kompenzációs listáról egy fő bejutott a képviselő testületbe. Ez vagyok én.

A levelezőlistákról értesültem más önkormányzatok alakuló üléseiről. Ennek alapján bízvást mondhatom, hogy az első kerületi versenyben van a "leginkább megadták a módját" kitüntető címért.

Első felvonás volt az ünnepélyes alakuló ülés és eskütétel. Ezt fenn a Várban, a Zenetudományi Intézet dísztermében tartották (tartottuk?). Az épületről tudni kell, hogy a Dunára panorámás, tehát a szemben lévő ablakok minden további nélkül világörökség-látkép hátteret nyújtottak az eseményhez. Sajnos a súlyos sötétítőfüggönyöket behúzták, látványnak maradtak a megjelentek.

Az ülésrendet előre meghatározták, nekem az MSZP képviselő Dávid Klára, és a Jobbik listájáról bekerült Miseje Balázs között jelölték ki a helyemet (mindhárman polgármester-jelöltek voltunk, jó csapat). A későbbi események alapján úgy látom, hogy most négy évig köztük fogok ülni.

Zenei értelemben szerencsésnek mondhatom magamat, mert nem kellett filmslágereket hallgatnom pánsípon és okarinán valamint recsegős lemezről Himnuszt, mint egyes más önkormányzatokban. Élő zongorakoncert volt Bartók muzeális értékű zongoráján valódi zongoraművésszel, műsoron Bartók, Liszt és Erkel műveivel. Nem számoltam, de nyolcszor legalább zongorázott a művész.

Végighallgattuk a szokásos, sőt azon felüli ünnepi beszédeket, mivel a választási iroda vezetője úgy érezte, nem elég, hogy századnyi pontossággal felolvassa a kerületin túl a fővárosi és az országos választási eredményeket, de történelmi kitekintést is adott, erkölcsi intelmei is voltak és saját életéből vett eseményeket is felhozott tanulságul. Valamint beszéd közben megszólalt a mobil telefonja. 

(Ha egyszer miniszterelnök leszek - szerencsére esélytelen - első intézkedésként be fogom tiltani az ünnepi beszédeket.)

Ezek után állófogadáson vettünk részt a földszinti teremben. Káprázatos hidegtálakkal, cukrászsüteményekkel és italokkal. A állófogadást komolyan vették, szék egy darab nem volt, a régen volt talponállókban használatos, kerek, magas asztalokat körülállva ettünk. Nem láttam bele a tányéromba, dehát miért nem nőttem magasabbra.

Az ünnepélyes eskütételre elkísért a férjem, akinek éppen a negyedszer megválasztott fideszes polgármester beszéde alatt kellett elindulnia dolgozni az éjszakai műszakba. (Mintegy hat perc alatt sikeresen átverekedte magát a sűrű sorokba rendezett barokk székeken kuporgó kiöltözött tömegen.) Valamint a kerületi listánkon második Mathauser András és a második kerületi képviselő testületből Perjés Gábor. Azt, hogy milyen sok erőt adott a jelenlétük, a legerősebben a másnap reggeli ülésen érzékeltem, ahova egyedül kellett már mennem.

Ez a második felvonás a Városházán volt, a tanácsteremben. A Városháza nagyon szép. Elefántcsont-toronyként emelkedik a város, a kerület és a lakosság fölé. A falakon körben a Galériából kölcsönzött, művészettörténeti tanulmányaimból ismert hatalmas festmények. Az irodákban XVIII-XIX. századi antik bútorok, és álomszép perzsaszőnyegek. Sajnos én - bár LMP-s körökben szokatlanul élvezem, ha kiöltözhetek - jobban szeretem a praktikus és kényelmes bútorokat. Értékelném, ha mindkét könyököm elférne az asztalon és lehet, hogy a hosszabb ülésekre majd viszek magammal ikeás széket, hogy legalább a retikülömet fel tudjam akasztani.

 Megtanítottak a szavazógép használatára, kaptunk egységes új laptopokat. Megszavaztuk az új alpolgármestert tiszteletdíjjal és költségtérítéssel együtt, és a polgármester fizetését és juttatásait.

Onnantól kezdve, hogy megkaptam az ülésre a meghívót, mindent elkövettem, hogy előre megkaphassam a napirendi előterjesztéseket még az ülés előtt. A próbálkozásaim kudarcot vallottak, többször kioktattak, hogy benne van a meghívóban, hogy az előterjesztéseket helyben osztják ki.

Mindez azért volt, mert a lényeget, a bizottsági helyek elosztását a következő héten egyeztette a polgármester.

Ennek kalandos történetét a Megalakultam 2. posztban írom meg...

vnm

 

 

1 komment

2010.10.12. 20:56 VNMárta

Kórház - otthon

 Ma jöttem haza a kórházból. Szép, modern, tiszta, TV-s, erkélyes kétágyas szobában feküdtem. Minden kórházi dolgozó kedves és korrekt volt. Szó nincs arról, hogy panaszkodni akarnék!

Mégis: csütörtök óta (hétfőn feküdtem be) mást se csináltam, csak a hazamenetelemért küzdöttem. Mert a kórházban úgy érzem magam, mint egy munkadarab. Nem ember vagyok, hanem a személyzet tevékenységének tárgya.

Még odabent voltam, amikor elkezdődött Geréb Ágnes mostani őrizetbe vétele és előzetes letartóztatása. Figyelemmel kísértem a hírekben, elemző műsorokban az eseményeket. Nagyon elgondolkodtató számomra a megszólaltatott ügyvéd gondolatmenete a kettős mércéről.

Valóban: kórházban is halnak meg újszülöttek is, anyák is. Meg is indulnak a vizsgálatok. De az nem szokás, hogy ilyenkor az orvost rendőr vigye el. Sőt, rendszerint a vizsgálatot végző orvosi testület lojális vele. (Számomra érthetetlen, hogy egy gátmetszés közben mobilozó orvost, aki így átvágta a nő végbelét is, a kivizsgáló szakértők felmentettek a szokásos kockázatra hivatkozva.)

Nézem a tudósításokat, elemzéseket, és közben úgy érzem, a lényegről senki sem beszél.

Arról, hogy a várandós anyák egy része fél a kórháztól. Fél attól a kiszolgáltatott és megalázó helyzettől, ami egy kórházi "betegnek" a sorsa.

Ma jöttem haza a kórházból - megértem őket.

vnm

Szólj hozzá!

2010.10.03. 00:31 VNMárta

Isten éltessen!

 Már fél órája elkezdődött a születésnapja életem párjának.

Tíz éve tartozunk össze. Jó együtt. Vele az élet derűs, eleven és biztonságos egyszerre.

Köszönöm ezt a tíz évet!

Kedvesem, Isten éltessen!

vnm

Szólj hozzá!

2010.09.30. 10:09 VNMárta

Esélyek

 Az utóbbi időben bárkivel beszélek, mindenki megkérdezi, hogy milyen esélyeim vannak. Mármint egyéni képviselő ill. polgármesterjelöltként. Még olyan is volt, aki azért nem akarta nekem adni a kopogtató céduláját, mert "úgysincs esélyem".

Zavarba hoz ez a kérdés, mert egyáltalán nem tartom mérlegelési szempontnak. Megengedem, hogy másnak fontos legyen, de én nem nagyon foglalkozom vele.

Ez a gondolatmenet ugyanis kimondatlanul is azt sugallja, hogy reális győzelmi esély nélkül nincs értelme választáson indulni.

Ezt sugallta tavasszal a Katolikus Püspöki Kar körlevele is, amikor második legfőbb mérlegelési szempontként azt állította fel, hogy a támogatni kívánt pártnak és jelöltnek milyen reális esélye van kormányra kerülni.

Ugyanis, ha végig mennék ezen a gondolatmeneten, arra juthatnék, hogy nincs értelme győzelmi esély nélkül választáson indulni. Sőt, eljuthatnék odáig, hogy nincs értelme az ellenzékiségnek. (Bizonyos kormánypárti megnyilatkozások és az ész nélküli frakciófegyelem mindenképpen erre mutatnak.)

További absztrakcióval az derülhet ki, hogy az egész választásnak semmi értelme. Minek tartunk el olyan sok képviselőt? Nézzük meg a mindenkori közvélemény kutatási adatokat, és a mindenkori ügyvezető kormány ezek alapján tekintse eldöntöttnek az aktuális kérdéseket.

Hát nem! A mindenkor hatalmon lévőknek érdeke, hogy az állampolgárok fásultak, közömbösek maradjanak, hogy ne higgyék el, hogy tudnak változtatni, hogy van értelme hallatni a hangjukat, letenni a voksukat. Nem szeretném ezt elhinni. Tudom, hogy nehéz, tudom, hogy kudarcokkal teli, gyakran kilátástalannak tűnő munka ellenzékben lenni. Rövid távon mindenképpen.

De hosszútávon - hogy bibliai hasonlattal éljek - egy darabka kovász az egész tésztát megkeleszti.

Emlékeznek a Tizenkét dühös ember c. filmre (színdarabra)? Teljesen lefutottnak látszott az eredmény az elején, csak egyvalaki mondott mást...

vnm

 

Szólj hozzá!

2010.09.18. 12:36 VNMárta

Piaci viszonyok

 Mint kampányidőszakban szokás, szombat délelőtt kitelepültünk a piacra.

Reggel nyolckor szürke ég, vigasztalanul esik az eső. Ketten nők caplatunk felfelé a kampánybázisból (valaki szerszámos kamrája) a piachoz. Egyikünk viszi a kitelepülő asztalt, másikunk a zászlót és egy nagy táskára való kampányújságot. Felérve a piacra kezdjük összeszerelni a bejáratnál, a szokásos helyen, amikor jön a biztonsági őr. A piacfelügyelőség előírta, hogy mostantól a kocsma - bocsánat: italbolt előtti két oszlop között szabad standolni. Áttelepültünk. Kilenc óra tájban mellénk települt az MSZP asztala is.

Fél tíz felé 5-6 fő fiatal jött és bementek a közelünkben lévő ajtón, amin az alábbi feliratok vannak sorban:

ELSŐSEGÉLYHELY

DEFIBRILLÁTOR

MOZGÁSSÉRÜLT WC

A kulcsot a piacfelügyelőségen kell elkérni.

PELENKÁZÓ

Kisvártatva előkerültek a Fidesz asztalával, kampányújságjaival, narancssárga golyóstollaival, esőkabátjaival és több lufival. Gondolom, a defibrillátor és a pelenkázó között találták mindezt.

Kitelepültek a másik oldalunkra, a két oszlopon kívül, a bejárat felé eső, nyitottabb oldalon.

Lelkesen üdvözölték egymást az mszp-sekkel. Nem sokkal később elkérték egy kampányújságunkat, és együtt derültek rajta a fejünk fölött. A kedvencük a Fidesz és az MSZP közös mutyizásáról szóló cikk volt. "Hallod, Joci, nem is tudtam, hogy mi közösen mutyizunk! Haha."

***

Egyszer talán a graffity-khez hasonlóan kiadom a kitelepülésekkor hallott kedves és sértő, biztató és megvető megjegyzések gyűjteményét. Mai kedvencem:

Konszolidált külsejű idős hölgynek nyújtom az újságot. Jól megnézi, elolvassa a címét, majd elveszi:

- Köszönöm. Ez nagyon jó lesz. Beviszem a férjemnek. Most a fogdában ül. Örülni fog.

- Szimpatizál az LMP-vel?

- Nem, fideszes.

 ***

A kitelepülést záró társaim most telefonáltak: a biztonsági őr nekik is felajánlotta, hogy az elsősegély helyre betegyék a kitelepülő felszerelést.

vnm

Szólj hozzá!

2010.09.14. 21:28 VNMárta

Digitális kampány

Címkék: interjú adathordozó ismertség

Videóinterjúra hívtak a napokban. Ez új dolog volt számomra. Nem mondhatnám, hogy nem okozott szorongást.

Merthogy mi a biztosíték arra, hogy nem vágják majd össze úgy, hogy a végén teljesen más "jön le" belőle, mint amit mondani akartam? Nyílván semmi.

Nem szabad naívnak lenni: ami egyszer adathordozóra került mindabból, amit mondtam vagy tettem, afölött többé nincsn hatalmam. Ez az egész persze felvet filozófiai kérdéseket is: nagyon felelősnek kell lennem, hogy mit mondok, mert ma már nem száll el. Másrészt egy kicsit olyan mindaz, amit mondok, mint a gyermekem: amig az "enyém", addig formálgathatom, őrizhetem, de amint elengedtem, önálló életre kel, és nincs rá hatásom többé.

Gondolkoztam, hogy mit szabad mondanom, de hamar rájöttem, hogy szinte mindegy. Ha rossz szándékú, de hozzáértő ember kezébe kerül, akkor akár az időjárásjelentést is felolvashatom, abból is bármit összevágnak. Most akkor pánikolhatnék, lehetne üldözési mániám és hasonlók. De elhatároztam, hogy nem fogom rettegésben élni az életem, hanem reménykedem benne, hogy ha sokan ismernek, akkor tudják: ilyet én nem mondhattam.

Sokan ismernek...hm.

Szintén a minap, a budapesti kampányújsághoz bemutatkozót kellett írnom magamról 400 karakterben. Ez nagyjából 5-6 mondat. Hogyan írjam le 6 mondatban az egész életemet, kapcsolataimat, tetteimet, tapasztalataimat, terveimet, vágyaimat?

Legszívesebben azt írtam volna 100 karakterben:

Ha komolyan meg akarsz ismerni, írj nekem: v.naszalyi.marta@lehetmas.hu, találkozzunk, beszélgessünk!

 

Szólj hozzá!

2010.09.02. 22:49 VNMárta

Kc-hajrá a Moszkva téren

 Csodás volt! Színtiszta eufória. Kárpótolt a kopogtatócédula-gyűjtés minden megalázó élményéért, az utóbbi hetek rengeteg munkájáért, idegeskedéséért!

Jöttek-jöttek-jöttek az emberek! Fiatal anyuka nyakában egy gyerek, kézen fogva vezet egy másikat; idős néni bottal, kerekes bevásárlókocsival, vastag olvasószemüveggel; fiatal srácok biciklivel; gólyatáborba induló egyetemisták nagy hátizsákkal, középkorú házaspár - gondosan elhozták még a tollat is, amivel kitöltötték, hátha nem jó és javítani kell...

"Hogyan állnak? Hallottuk, hogy kell még ajánlószelvény, és elhoztuk.... Nagyon drukkolunk maguknak... Rávettem az apukámat is, hogy adja nektek."

Áramlottak mindazok, akik meghallották a segítségkérésünket. És győztek. Legyőzték a közügyek iránti közönyt, a reményvesztettséget és kiábrándultságot.

Köszönöm nekik!

Szólj hozzá!

2010.07.25. 19:01 VNMárta

Szőlőkert a Vároldalban

 Bojár Iván terjesztette elő azt az ötletet, hogy a Várhegy oldalában, a Palota út fölött szőlőkertet kellene kialakítani. Ez egyfajta emlékezés lenne  a hajdani várhegy-tabáni borvidékre, ami a filoxéra járvány idején elpusztult. Ennek érdekében ebben a szőlőskertben a történelmi fajtákból válogatnának a kiültetéshez. A termő szőlőt helyben csemegézhetnék a turisták, esetleg később bort is készítenének belőle.

Első hallásra eléggé elborzasztott a terv. Egyrészt kicsit giccsesnek éreztem, másrészt - mivel a szőlő nagyon sok fenntartást igénylő kultúra - nem láttam biztosítva, hogy a kert valóban szép lesz. Kissé kevésnek érzem a telepítésre és négy évi fenntartásra szánt 10-12 millió Ft-ot. 0,7 ha, azaz 7 ezer m2 terület esetén ez évi 3-400 Ft/m2 a fenntartásra.

Aggódtam az erózió miatt is. Kényes dolog feltörni egy lejtős terület beállt talaját.

Szerintem a borszőlők csemegézésre nem nagyon alkalmasak, ilyen kis területen termesztett szőlőből pedig  - nagyon sok munkával - elég kevés bort lehet készíteni. Ha pedig valóban fajtabemutatónak is szánjuk, akkor gyakorlatilag semennyit.

Mivel többeknek tetszett a budai Grinzing gondolata, úgy döntöttem, utána nézek milyen is a hely. 

Szerintem a Vár nyugati oldalán ez a rész a jelenlegi kiültetéssel is nagyon szép lehetne, ha jól lenne fenntartva. A várfalra felfut a vadszőlő, kitelt koronájú, szép fák állnak ligetes kiültetésben. De, mint a képeken is látható, mindent felver a magról kelt bálványfák tömege. Pázsit gyakorlatilag nincs, nagyobbrészt kiégett gyomtársulás van a helyén (de az egyébként meredek talajt egyelőre tartja), ritkán kaszálva. A Várhoz felvezető terméskő lépcső eléggé elhanyagolt, mellette a gyep kikopott (kerékpár), a talajt részben rámosta az eső. Korlát nincs. Inkább sportos, mint turitacsalogató.

Ha a szőlőskert megvalósulna, csakis pontszerűen kiásott ültetőgödrökbe szabad ültetni, mert feltörés esetén a termőréteg lemosódik, mivel a terület lejt, alatta pedig kifejezetten meredek. Az elképzelés szerint amúgy is a tőkesorok tövében füvesített lugast akarnak telepíteni.

Úgy vélem, hogy a terv támogatóinak álmaiban egy toszkán hangulatú szőlő él, kicsit hanyag, kicsit lezser mediterrán bájjal. Tartok tőle, hogy a jelen fenntartási gyakorlattal ebből csak az elhanyagoltság fog sikerülni, és a nagy lelkesedéssel kiültetett kert néhány év múlva kidőlő karók mellett pusztuló tőkékből fog állni.

Elgondolkodtatónak találom a közvetlenül az érintett terület alatt "Építési terület"-nek elkerített részt, és a lépcső alján, az Alagút fölött, a szőlőskertnek szánt felület közvetlen közelében üzemelő drága "olasz" borvendéglőt.

A képeket hamarosan feltöltöm.

vnm

Szólj hozzá!

2010.07.24. 23:20 VNMárta

Roham utcai fák

 Nagyjából három hete, július 2-án ért a hír hogy írtják a Roham utcai fákat.

Megpróbáltam utánajárni: napokon át hívogattam az önkormányzatot, hogy felvilágosítást kapjak. Végül a honlapon feltűntetett ügyintéző (aki "már nem ő az" (idézet a telefonközpontostól)) helyett kapcsolt ügyntéző, aki éppen helyettesíti a szabadságon lévő illetéskest, elmondta nekem, hogy a fákat szabályos szakértői vélemény alapján fágták ki, amely vélemény kimondja, hogy a fák rossz állapotú, beteg és balesetveszélyes példányok voltak, és a jóvátételi fapótlást természetesen elültetik. Hogy hova, azt többszöri kérdésemre sem árulta el.

19-én végre sikerült kimennem a helyszínre. Ekkor már az összes nagy fát kivágták, csak a csonkokat sikerült lefényképeznem. A csonkok önmagukban természetesen nem bizonyítanak semmit. Ennek ellenére összesen egy olyan csonkot találtam, ami valószínűsíti, hogy a fa állapota rossz volt. Az összes többi csonk nem bizonyítja, hogy a fa beteg volt. Ránézésre inkább úgy tűnik, hogy legalábbis átlagos állapotban lehettek.

Ezeket a csonkokat az utca Attila út felőli oldalán láttam. A templom felőli oldalon, ahol az építkezés már előrébb jár, csupán két fiatal kőris állt. Feltételeztem, hogy ezek egyike már az új beültetés, a másikat pedig - mivel a burkolat raszterében nem fahelybe esett - úgy tűnt, hogy, nagyon dicséretesen, megtartják. Mindkét fa virágos kőris volt, ami viszonylag jó várostűrő szép fa, és mivel a koronája kisebb, várható volt, hogy nem dől majd befelé. Ennek örültem.

Az, hogy parkolóhelyeket alakítanak ki, ezen a helyen nem meglepő. Itt mindig is parkolási gondok voltak, állandóan összevissza állt mindneki. Igazából az sem zavart hogy cukrászda teraszt építenek: hadd legyen kiülős.

Két nappal később a két fiatal kőris már nem volt meg. Helyette ki voltak rakva a burkolatra, még a konténerben, magastörzsű berkenyék. Ami szintén szép és jó fa, de a lombkoronája töredéke a korábbi magas kőriseknek, sőt a virágos kőrisénél is sokkal kisebb.

Most már nagyon kiváncsi vagyok, hogy az eredeti állapotban hány darab és milyen fa volt, hány darab és milyen lesz kiültetve, és a jóvátétel hová lesz kiültetve.

Aggasztó még az is, hogy az Attila út felőli szakaszon megmaradt két, az átlagosnál jobb állapotban lévő hársfára nem vigyáznak a kivitelezők. Nincsen a fák törzse kalodával védve, mindenféle építőanyagot, raklapot, göngyöleget tartanak mellette. Reményeim szerint ezek a fák meg fognak maradni, de vigyázni kellene rájuk.

A cukrászdák már elfoglalták a frissen megépített elegáns burkolatot. Dézsás cserjék és mediterrán fűszernövények sövénye veszi körül a teraszon fagyizókat.

 Hamarosan a képeket is feltöltöm.

vnm

 

 


 

2010.08.22.

 Július 29-én írtam egy levelet az Önkormányzat Építési Irodájának, amiben részletes tájékoztatást kértem: a terveket, a favédelmi szakértői véleményt és a fakivágási engedélyt. Augusztus 19-én meg is érkezett a válasz. Sokminden van benne leírva, de azt, amit kértem, nem adták át. A válasz lényege, hogy a fák nagyon betegek, balesetveszélyesek voltak (a darabszámukat nem adták meg), és hogy helyettük a Roham utcában 17 db nagyméretű hársfa csemete lesz kiültetve. A jóvátételről nem volt szó.

Augusztus 23-án megpróbálom telefonon elérni az illetékest, hogy megkapjam a tájékoztatást.

A jóvátétel jogi-szakmai kategória. Azt jelenti, hogy amikor kivágunk egy nagy fát, akkor nem elég helyette  egy darab kis fát ültetni, mert az sokkal kisebb ökológiai értéket képvisel. Hanem a kivágott fa törzskörméretével arányos mennyiségű fát. Az országos szabályozás legalább ugyanannyi törzskörméretet ír elő (ami, ugye, kisebb fából több darabot jelent). Az egyes önkormányzatok ezt a mennyiséget szigoríthatják. A város belsejében a szorzószám akár 2 is lehet. A fa egészségi állapota is befolyásolja a jóvátételt. A jóvátétel tehát növekszik, ha nagy fáról van szó, és csökken, ha nem egészséges a fa.

Gyakori, hogy ezt a jóvátételt hely hiányában nem tudják a helyszínen elültetni, ezért egy közeli zöldterületen ültetik el. Ha ezt sem lehet, akkor az arányos pénzösszeget be kell fizetni az önkormányzat környzetvédelmi alapjába.

De ha a fák betegek voltak, akkor a jóvátétel sokkal kevesebb is lehet.

Mivel nem kaptam másolatot a fakivágási engedélyből, aminek tartalmaznia kell a jóvátétel módját és helyét, nem tudom, hogy hol lesz elültetve ill. mennyi lesz befizetve.

Azóta jártam a helyszínen. Elültették a hársfákat. Szépek. 6-8 év múlva szép nagy fák lesznek.

Egy nagy lombkoronájú fa évente akár 2-400 kg port is megköthet.

Érdemes lenne végezni egy számítást, hogy mennyi port fogott meg a kivágott nagy fák koronája, és mennyit fog meg az új csemeték koronája. És hogy mennyi az a különbség, amit az elkövetlkező években, amig a kis fák megnőnek, mi szívunk be.

 

2 komment

süti beállítások módosítása