Sokszor vádolnak azzal, hogy polgármesterként szándékosan lassítottam, vagy egyenesen akadályoztam a műemléki lakások magántulajdonba kerülését. Mi a valós helyzet a műemléki lakásokkal, honnan indult és hol tart ez a folyamat? Minderről egy sorozatban számolok be Önöknek.
Ezt a hatrészes cikksorozatot elsőként a polgármesteri hírlevelemben osztottam meg 2024. nyarán, és most folytatásokban a blogoldalamon is közzéteszem. A cikkben leírtak a 2024. nyarán fennálló helyzetet mutatják be, de ahol azóta releváns változás történt, azt szerkesztői megjegyzésben jelzem. 1. RÉSZ, 2. RÉSZ, 3 RÉSZ
Az előző cikket ott fejeztem be, hogy a hosszan és gondosan előkészített lakásrendelet-tervezetet végül a kerületi Momentum kérésére nem terjesztettem a testület elé, viszont néhány fontos változtatást azért bevezettünk. Például azt, hogy - a piaci lakásbérletek kivételével - a jelentősebb lakásfelújítás költségei levonhatók a lakásbérleti díjból. (Persze, volt, aki félreértette ezt, és az új WC ülőkéről szóló számlát beküldte, hogy fizessük ki…). Az építményadót úgy módosítottuk, hogy aki hosszú távra adja bérbe a lakását és a bérlő állandó lakcímmel bejelentkezik, annak nem kell építményadót fizetnie (ezt a lehetőséget az október óta hatalmon lévő új városvezetés eltörölte...), és az 500 m2-nél nagyobb ingatlanok tulajdonosai magasabb ingatlanadót fizetnek.
Létrehoztuk az első magyarországi önkormányzati lakásügynökséget, hogy a több mint 3 ezer üresen álló kerületi magánlakás tulajdonosai számára kiszámítható és biztonságos lehetőséget kínáljunk. Ha a lakástulajdonos a Budavári Lakásügynökséggel köt szerződést, akkor a lakását kedvezményesen megpályázhatja egy, a kerületben dolgozó közalkalmazott vagy köztisztviselő. (A Budavári Lakásügynökségről bővebben itt olvashatnak)
Böröcz László, aki Rogán Antal alpolgármestere volt az V. kerületben, majd a Fidesz listájáról jutott be 2018-ban a Parlamentbe, a Budapest 01-es országgyűlési választókerületben szeretett volna indulni 2022-ben. Ezért - hallgatva egy kerületi momentumos képviselő hozzá címzett nyílt levelére - törvényjavaslatot nyújtott be 2021 tavaszán az önkormányzati lakások eladásáról. Ebben világosan megmutatkozik az V. kerületi lakásmutyi tapasztalat: gyakorlatilag azt kezdeményezte, hogy a bérleti körülményektől függetlenül a teljes magyar önkormányzati lakásállományt elkótyavetyéljék.
Ezt a javaslatot még a fideszes politikusok is elvetették. Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere ezt írta nyilvános posztjában:
“Javaslatod, megítélésem szerint, marhaság!”
Új tervvel állt tehát elő a képviselő, amelyben már világosan látszott, hogy csak a budavári műemléklakásokról szól az einstand, mivel leszűkítette a kört a fővárosi világörökségi területek lakásaira, ami nagyjából az I., az V. és a VI. kerületeket érinti. Ennek idején megpróbáltam egyeztetést kezdeményezni Böröcz Lászlóval, hivatalos levelet küldtem a parlamenti címére annak érdekében, hogy tényadatokkal alátámasztott, a kerületben élők és az önkormányzat érdekeit is figyelembe vevő, végrehajtható törvény szülessen. Böröcz László válaszra sem méltatta a kezdeményezésemet. A második törvényjavaslatot már megszavazta az országgyűlés, de az Alkotmánybíróság megsemmisítette, mivel alapvető jogokat sértett.
2021. nyarán elfogadta a határozati javaslatomat a Budavári Önkormányzat, hogy alakítsuk társasházakká az önkormányzat tulajdonban álló lakóépületeket. Ahhoz, hogy a lakások eladásáról egyáltalán beszélni lehessen, arra van szükség, hogy az épületeken belül az egyes lakások saját helyrajzi számot kapjanak, azaz albetétek legyenek. Három munkafolyamat szükséges ehhez: az épületek teljeskörű felmérése és az építészeti tervdokumentáció összeállítása, az alapító okiratok elkészítése és az ingatlanforgalmi értékbecslések elkészítése. El is indítottuk a közbeszerzési eljárásokat, és sikerült is szerződést kötni 2021 őszén az alapító okiratok elkészítésére és az értékbecslésre. Az épületek felméréséről szóló közbeszerzésre viszont nem akadt jelentkező, így azt újból meghirdettük.
Ekkor nyújtotta be harmadik próbálkozását a Lakástörvény módosítására a Szombathelyről származó képviselő. A 2021. november 18-án elfogadott törvény, bár a rendszerváltáskori hiba jóvátételéről beszél, nem az akkor magukra hagyott bérlők, hanem az azóta cserével érkezettek tulajdonszerzését helyezi előtérbe. A törvénymódosítás szinte kizárólag politikai termék lett, látványosan hiányzik belőle a jogi-közigazgatási gyakorlat és a budavári lakásállomány ismerete. Nem rendszerben gondolkodik, hanem az egyes, Böröcz úr számára fontos bérlők érdekei szerint lett kialakítva.
A javaslattal azt akarták üzenni a lakóknak, hogy félni kell attól, hogy én polgármesterként nem hajtom végre, ezért egy új konstrukció megalkotásával akarta kényszeríteni az önkormányzatot az eladásra. Ez a vételi jog, amely nem polgárjogi fogalom: nem keletkezik adásvételi szerződés, hanem a bérlő egyoldalú jognyilatkozata alapján a kormányhivatal (!) bejegyzi a tulajdonjogot.
Látványos elem az is, hogy az önkormányzatnak a vételi igény bejelentésétől számított 6 hónapon belül közölnie kell a lakás megvételének értékét, mivel ez az időszak éppen az országgyűlési választások tervezett idejére esett. Ugyanakkor, csak a törvényben rögzített, a műemléképületek nyilvántartásának 1995. novemberi állapota szerinti jegyzékét is 4 hónapba telt az illetékes kormányszervnek összeállítani és az önkormányzat részére átküldeni - pedig ezen adatok nélkül nem tudtunk épületfelmérési szerződést sem kötni, hiszen nem tudtuk, hány épületet is érint valójában a vételi jog. Mindenki tisztában volt azzal az első perctől kezdve, hogy a 6 hónapos határidő irreális, csak azért van, hogy az általam vezetett önkormányzatot lehetetlen helyzetbe hozza.
A másik ilyen látványosan anti-önkormányzati elem, hogyha a bérlőnek nem felel meg az önkormányzat által kiközölt összeg, akkor a kormányhivatalnál kifogásolhatja azt. (Ezt azóta több bérlő meg is tette, a kormányhivatal pedig különböző mértékben csökkentette is a vételi árat. Nem világos, hogy milyen alapon, hiszen az önkormányzat által közölt ár ingatlanforgalmi értékbecslő szakvéleményén alapult - beszédes, hogy a kormányhivatal többszöri kérésre sem hajlandó bemutatni a szakvéleményt és a számítást, amely alapján a csökkentésről döntött…)
Az, hogy a rendszerváltáskor magukra hagyott bérlők helyett az új beköltözők álltak a képviselő figyelmének középpontjában, egyértelműen látszik abból is, hogy az illeték kérdését sem sikerült rendezni. A rendszerváltáskor ugyanis az önkormányzati lakásokat megvásárló bérlők mentesültek az illetékfizetés alól. Mivel az a folyamat lezajlott, a Lakástörvényből évekkel ezelőtt kikerült ez a rendelkezés.
Miután a Lakástörvény módosításakor, amikor az önkormányzati tulajdonú műemléki lakások vételi jogát beemelték a törvénybe, nem rendezték az illetékfizetés kérdését, és az erre vonatkozó, általam kezdeményezett ellenzéki javaslatokat a Parlamentben napirendre sem vették, 2023. februárjában a képviselő-testület fideszes képviselői indítványra új önkormányzati rendeletet fogadott el a lakások elidegenítésével kapcsolatban. Mivel ebben valójában a Lakástörvény és az Illetéktörvény rendelkezéseit akarták megkerülni, ezért súlyosan aggályos jogi megoldásokat tartalmaz a rendelet.
A Polgármesteri Hivatal szakemberei a jogi aggályokat 20 pontos listában foglalták össze, és az alapján kértük a főispán szakmai segítségnyújtását. Erre azonban nem érkezett érdemi válasz, holott az ügy fontosságára tekintettel a megkeresést 2023. áprilisában, októberében és 2024. februárjában is megküldtük. Több ezer budavári lakost érintő mulasztása a főispánnak, hogy nem foglalt állást a fideszes képviselői indítványra elfogadott, súlyosan aggályos jogi megoldások sorát tartalmazó lakáselidegenítési rendelet kapcsán.
Ha Böröcz László hajlandó lett volna egyeztetni, akkor ezt a hibát kiküszöbölhettük volna. Vagy ha azóta a fideszes országgyűlés napirendre veszi azt a törvénymódosítási javaslatot, amit kezdeményezésemre kétszer is benyújtott Csárdi Antal, akkor egyszerűen rendeződhetett volna a kérdés. Ehelyett inkább egy minden szempontból jogsértő önkormányzati rendelettel akarták az illetékfizetés kérdését (vagy inkább mondhatnánk, hogy az adóelkerülést) megoldani. Ezért kértük a főispán szakmai segítségnyújtását, de ő ehelyett politikai aktorként falazott a fideszes adócsalási kísérlethez, amivel több ezer budavári lakost hozott bizonytalan helyzetbe. Többek között ezért is jelentettem fel a főispánt.
A Budavári Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és én magam személyesen is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a műemléklakások eladása minél zökkenőmentesebben megtörténjen. Tesszük ezt annak ellenére, hogy a kormányhivatal vezetője, Sára Botond főispán már több mint egy éve nem ad választ arra a kérdésünkre, hogyan is kell alkalmazni a jogszabályokat, ha a Lakástörvény és a fideszes képviselők által elfogadott új lakáseladási rendelet egymásnak ellentmond, és annak ellenére, hogy a fideszes képviselők által idehozott közbeszerzési szakértő már hónapok óta akadályozza, hogy a lejáró értékbecslő szerződésre új közbeszerzést írjunk ki. (A közbeszerzési szakértő ellen azóta etikai/fegyelmi eljárást kezdeményeztünk az ügyvédi kamaránál és úgy tűnik, hogy az új, fideszes önkormányzati vezetés a közbeszerzési szabályokat kijátszva kötött épületfelmérési szerződést. Szerk. 2025. április)
Azzal a rágalommal, hogy a hivatal/polgármester hátráltatja a folyamatot, valójában azt akarják leplezni, hogy a Böröcz László nevével fémjelzett kampány-törvénymódosítás gyakorlatilag végrehajthatatlan.
Hogyan kezdődött el az épületek felmérése és társasházzá alakítása? Milyen illegális beépítésekkel találkozunk a felmérésekkor? Hogyan halad az értékesítés folyamata, mekkora bevétel érkezett eddig és mire használhatjuk? Erről szól majd a következő rész.
vnm
