November 27-én a Fővárosi, november 28-án pedig a Budavári Önkormányzat tárgyalta a parkolási rendeletet. Mind a két rendelet több változáson esett át, amelyek miatt most, januárban már nem a korábban megszokott módon kahatunk parkolási engedélyt. Ezeket a változásokat foglaltam össze két blogposztban.
Az első posztomban a lakossági parkolással kapcsolatos változádokat részleteztem, jelen cikkemben pedig a turistabuszokat érintő változásokat elemzem.
A kerületi turistabusz-helyzet hosszú évekre nyúlik vissza; a 2019. előtti, 21 évig működő fideszes kerületvezetés nem oldotta meg a kérdést. A 2019-2024. közötti intézkedésekről és tervekről részletes blogposztban számoltam be.
Ez a cikkem ott ért véget, hogy a Kúria megsemmisítette a fideszesek által meghekkelt rendeletet, így többszáz perben lesz vesztes az önkormányzat.
A januári képviselő-testületi ülésen már kénytelen volt az új kerületvezetés határozati javaslatot benyújtani, amit zárt ülésen tárgyaltunk, így se az ott feltett kérdésem, se a döntés nem szerepelt a közvetítésben.
A döntést alább láthatják. A jogászi nyelven megfogalmazott határozati javaslat lényege az, hogy a korábbi önkormányzati határozat az azt megalapozó rendelettel együtt ment a kukába, így mind a sokszáz ügyben új döntéseket kell hozni
Az ülésen az alábbi kérdéseket tettem fel a jegyzőnek, amelyekre se ott helyben nem kaptam választ, se az azóta megküldött levél nem ad kielégítő választ. Éppen ezért a jövő heti képviselő-testületi ülésre írásban is benyújtom ezelket a kérdéseket:
- Az előterjesztésben nem jelenik meg összegszerűen az esetlegesen fizetendő perköltség teljes nagyságrendje, ami ezt az előterjesztést indukálta - milyen nagyságrendű perköltséggel számolnak? (saját szakértő munkatársaim közel 45 millió forintot becsülnek)
- Mivel támasztható alá az az elképzelés, hogy ezután a határozat után nem kerül sor perköltség megfizetésére, ami a felperes által megfizetett ügyvédi díjakat is tartalmazza? Hiszen ez a lehetőség, a saját hatáskörben történő intézkedés, csak a per megszüntetésére ad okot és nem a perköltség elutasítására: azaz a bíróság ennek hatására megszünteti az eljárását és dönt majd a költségviselésről
- Megfelelően értelmezett-e ebben az előterjesztésben a Közigazgatási perrendtartás azon rendelkezése, amely szerint ez a határozati javaslat készült? Hiszen a törvény a közigazgatási szervnek adja meg a lehetőséget ezekre az eljárási cselekményekre és nem a jogorvoslati szervének. Mivel az első fokú határozatot a jegyző hozta, ő minősül a törvény szerint közigazgatási szervnek és csak a fellebezést bírálta el a képviselő-testület, azaz a testület "csak" jogorvoslati fórum. Tehát erre az eljárásra az I. fokú hatóság, azaz a jegyző jogosult. A jegyző vajon eljárt már ebben a 249 ügyben?
- Hány olyan határozat van amiben nem született 2. fokú döntés, csak jegyzői határozat? (azaz nem került el bíróságra)
- Kinek a felelőssége állapítható meg mindezért?
- A döntés költségvetési hatásának megjelenítése az előterjesztésben kissé elnagyolt: a gazdasági vezető a kockázatokkal nem számol, vagy nem ismeri a pontos nagyságrendeket?
Az 5. kérdést azért fontos tisztázni, mert itt maszatolnak azzal a fideszesek Varga Dániellel az élen, hogy ők csak egy kicsit módosították az általam benyújtott rendeletet. De ez nem igaz, ahogyan azt már a korábbi posztomban részletesen is megírtam. A módosítás rövid volt, de éppen a rendelet lényegi részét érintette oly mértékben, hogy attól az egész rendelet teljesen más irányt vett. A gyors és hatékony ügyintézés és a fővárosi rendeletben rögzített jelentős korlátozásokkal működő turistabuszirányítás helyett a budavári turistabuszrendszer ellehetetlenítése volt a cél, az eredmény pedig a szabálytalanul és ellenőrizhetetlenül érkező és parkoló buszok tömege lett. Tisztán látszik a fideszes kettős mérce: a jól kitalált, máshol már működő buszirányítási rendszert azzal az indokkal lehetetlenítették el, hogy a polgármester egyszemélyi döntése helyett a bizottság döntsön. Pedig akkor szigorűan meg volt határozva, hogy mikor, mennyi és milyen busz hajthat be, csak ennyinek lehetett volna engedélyt adni. Most a polgármesterre ruházták az engedély kiadásának a jogát, de nem köti semmilyen korlát.
A jövő heti képviselő-testületi ülés első 105 db, zárt napirendi pontja a korrábbi testületi II. fokú döntések visszavonása és az I. fokú határozatok megsemmisítése. Ez csak az első 105 db, a többi többszáz határozat még a következő üléseket terheli - de a perköltségek tekintetében nem nyújt garanciát.
Ezekkel egyidőben pedig közérdekű adatigénylést nyújtok be azzal kapcsolatban, hogy milyen és hány darab busz érkezett október 1. óta a kerületben és milyen intézkedések történtek ezekkel kapcsolatban. Ugyanis a buszkáosz nemcsak a Dózsa György teret érinti, hanem szinte az egész Várhegyet.
Az új fővárosi rendelkezés értelmében valamennyi vári behajtást a kerületi önkormányzat engedélyez a Budapest Közút helyett. Az engedélyhez útvonalengedélyt kell benyújtani, nap helyett óra és percre is kiadható, viszont megszűnik a létszámbeli és időbeni korlátozás. Ha tehát a polgármester napi 500 busznak ad engedélyt, akkor annyi fog jönni. Az engedélyek kiadása egyedi döntés lesz, nem pedig mindenkire érvényes normatív rendszer.
Eddig az általam kezdeményezett fővárosi szabályozás maximálta a várba behajtó buszok számát és meghatározta a környezetvédelmi besorolásukat is. Mostantól nincsen korlát, az önkormányzat, ezen belül a polgármester személyesen annyi és olyan buszt engedhet be, amennyit, amilyet és amikor akar.
Emellett az önkormányzat és a polgármester tájékoztatása szerint “Hosszú távú cél az elektromos buszok üzemeltetése, csökkentve a környezeti terhelést… Saját buszhálózat valamilyen céges struktúrán keresztül.”
Most tekintsünk el attól, hogy az elektromos buszokkal kötendő szerződést, mint ötletet, mi találtuk ki az előző ciklusban, és attól is, hogy kerületi önkormányzat nem üzemeltethet buszokat. De azért érdekelne, hogy hol lesznek az elektromos buszok tárolva, hol lesznek szervizelve, takarítva, hol lesznek a személyzeti helyiségek?...
vnm
