V. Naszályi Márta

Meglepetéseredmény: a CBA nyerte el a Várbazár legnagyobb üzlethelyiségét.

A politikai demonstráció kiverte a biztosítékot a Budavári Képviselő-testületben.

Kossuth téri fák az óvodánkban

Avagy a Batyi megújul...

Azt kérdezed, miért csinálom? Hát, ezért!

Társadalmi egyeztetés magyar módra...

A tavasz első napján megjelentek az út szélén a lomok halmai. Zsongó méhek módjára szállnak kupacról kupacra a lomizók és őket követik a bírságolásra kiéhezett rendőrök és közterület-felügyelők.

A Budavári Önkormányzat 2014. évi költségvetési tervéhez benyújtott módosító indítványaim

...a kerületi gyerekeket a játszótéren és az óvodakertben a bűzt okádó, port kavaró lombfúvó géppel.

"... ezért jó, hogy Orbán Viktor van kormányon!" - és eladja az oroszoknak.

Együtt ünnepelte a város a kazah konzul születésnapját. Volt, aki pezsgőt is kapott a Galériában, volt, aki a tűzijátékot nézhette (nyitott ablaknál -5 fokban) és volt, aki csak a durrogást hallotta.

Kossuth tér, Ludovika tér, Római part, Városliget, Normafa – olyan kiemelt beruházások helyszínei, ahol a „fejlesztések” a meglévő élő növényzet nagymértékű pusztításával járnak.

A zebrán átkelő apát és fiát kis híján elütötte Orbán Viktor konvoja, és az ott álló rendőrök nem tudtak tenni semmit.

Örömmel láttam, hogy felszerelték az I. kerületi Batthyány utcába a sebességmérő kijelzőt.

A Batthyány utca alsó, egyenes részét már régóta gyorsulási szakaszként használják az autók, pedig az iskola miatt (a képen jobbra) különösen fontos volna, hogy körültekintően, lassabban közlekedjenek. Emiatt kezdeményeztem a kerületi rendőrkapitánynál és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülésén is, hogy valamilyen módon lassítsuk az iskola előtt a forgalmat. A buszközlekedés miatt bukkanók (fekvőrendőrök) itt nem helyezhetők el.

A Mária téri csomópont átépítése után a gyalogátkelő átláthatóbb és rövidebb lett, így már nem csábítja arra az autósokat, hogy a zebra előtt megálló autót kikerülve, az átkelő gyalogosokat veszélyeztetve siessenek a Fő utca felé.

Ezen a sarkon most már minden adva van, hogy elkerülhessük a baleseteket - ezentúl a közlekedőkön, elsősorban az autósokon a sor, hogy biztonságban érezhessük magunkat.

vnm

Most kezdi az első osztályt a nagy fiam, így nemcsak képviselőként, a közélet iránt érdeklődő állampolgárként, hanem izgatott szülőként is szemlélem a közoktatással kapcsolatos kormányzati ámokfutást. Blogsorozatomban ennek egyes elemeiről írom le a tapasztalataimat, véleményemet.

Semmi bajom a hittanórával: vallásos ember vagyok, egészen tavalyelőttig pedig aktív hitoktató is. Viszont az iskolai hitoktatás napjainkban elhibázott elképzelés. Valaha, amikor az iskolák jellemzően felekezeti iskolák voltak, és a gyerekek egy jól körülhatárolható területről jöttek, egy egyházközséghez tartoztak, volt értelme a hittanórákat az iskolában megtartani. Általános iskolás korban a hitoktatás nem teológiai ismeretek átadását jelenti, hanem az egyházi közösségbe való beszoktatást. Manapság egy iskolába nagyon különböző helyekről, nagyon eltérő közegből és a legkülönbözőbb felekezetekből jöhetnek a gyerekek, és még az egy felekezethez tartozók is különböző templomokba járhatnak.  Ez tehát ebben a helyzetben gyakorlatilag nem működhet. Mi is úgy jártunk, hogy mivel most már van iskolai hittan, nem indult a plébánián az elsősöknek hitoktatás. Tehát a gyerek nem azokkal tanulja együtt a hittant, akikkel a vasárnapi misén és a nyári táborban találkozik. Pedig a kereszténység nem egyéni hit, hanem közösségi, a hitközség szerepe elengedhetetlenül fontos.

Mindeközben hitoktatói fórumokon kiderül, hogy még az egyházak számára sem igazi segítség az iskolai hittan. Úgy kezdődött el a tanév, hogy nem volt tisztázva, milyen módon kell a tanmenetet adaptálni az új rendszerbe, milyen módon kell adminisztrálni, milyen módon lesznek honorálva a hitoktatók. Mi történik azokkal az osztályokkal, ahol egy adott felekezethez csak 3-5 gyerek jelentkezett hittanra, de a csoport nem vonható össze másikkal, mert pl. kistelepülési iskola, vagy az órarendet egyszerűen nem lehet úgy alakítani. Kap-e egyáltalán fizetést az a hitoktató, aki 8-10 kistelepülési iskola között szaladgál, és 3 fős csoportoknak tart hittant? Hivatalosan a 12 fős csoportra jár teljes honorárium, és 7 fő alatt nem jár semmi. Az utazási költségtérítésről még nem is beszéltünk. Az eddigi hittankönyv nem alakítható át az új (kötelező) tanmenet-minta szerint, illetve esetleg csak úgy, hogy pl. Advent és Karácsony ünnepkörét februárban kezdik el tanulni. Mostanra a tavaly még lelkes, az iskolai hitoktatásban missziós lehetőséget látó hitoktatók is elkeseredtek. Rájöttek, hogy egy kormányzati propagandafogás áldozatai ők is.

A hittanórák és az erkölcstan órák párhuzamba helyezése pedig tévedés. Az erkölcs forrása nem a vallásos hit -
 még azoknál sem, akik valóban mélyen vallásosak, bár őket kétségkívül megerősítheti a hitük az erkölcsi magatartásukban. A jelenlegi szabályozás üzenete az, hogy aki nem tanul hittant, azaz nem vallásos, annak nincsenek is erkölcsi ismeretei (szóval többé-kevésbé erkölcstelen), amit a hittanórák idejében megtartott erkölcstan órákon kell pótolni. Szerintem ez a feltételezés súlyosan sértő a nem vallásos emberekre nézve. Ugyanakkor az etika oktatásának - színvonalasan, hozzáértőn - nagyon is volna helye, csak éppen nem általános, hanem középiskolában, amikor a fiatalokat igen erősen foglalkoztatják a jó és rossz, igaz és hamis kérdései, így fogékonyak is volnának arra, hogy ezekről halljanak, beszélgessenek, vitatkozzanak. Általános iskolában és különösen alsó tagozatban az élet-halál, jó-rossz stb. fogalmai a meséken keresztül jutnak el a gyerekekhez, és ez éppen elég is. Nem kell levonni a tanulságot, nem kell megmagyarázni, hogy miről szól (sőt, tilos!). Az viszont, hogy nem túlságosan színvonalas, viszont egyoldalú és elfogult "hittankönyvekből" kivesszük az Istent, és ezt kínáljuk fel erkölcstankönyvnek, az etika tudományának teljes félreértelmezése, sőt lejáratása.

A másik üzenete a kötelező iskolai hit- és erkölcstan óráknak, hogy a társadalmunk súlyos morális válságban szenved, amit orvosolni kell. Ez az üzenet is tévedésen alapul: az életmód és az erkölcs sem szinonim fogalmak, így az életmódbeli sokszínűséget sem lehet az erkölcsök fellazulásával azonosítani. Hétköznapi szóhasználattal: aki nem úgy él, ahogy "a nagykönyvben meg van írva", és nem is vágyik erre, az sem feltétlen erkölcstelen és léha. És még ha igaz lenne a morális válság, arra sem lenne megoldás az erkölcstan órák rendszere. Sokak számára a vallásosság, az életforma és a helyes viselkedés kulturálisan összetartoznak, ezeken keresztül kapcsolódnak a saját közegükhöz, ami megnehezíti számukra, hogy ezeket külön tudják választani. 

Magam úgy látom, hogy folyamatban van egy életmódbeli, szokásrendbeli átrendeződés, differenciálódás, aminek ütemét nem követi a közös értékek meghatározása, ami alapja lehetne egy társadalmi konszenzusnak. Ezen közös értékek között természetesen erkölcsi értékek is volnának, és ez valóban segítené a társadalmi moralitás erősödését. 

Sajátos jellemzője a Hoffmann Rózsa vezette közoktatási kormányzatnak, hogy minden jó kezdeményezést csak kötelezően és csak tanórában tud elképzelni. Jó-e az, ha a gyerekek sokat mozognak, szükséges-e? Igen, nyilvánvalóan jó és szükséges. Csak kötelező, az órarendbe iktatott tanórák keretében mozoghat-e egy gyerek? Nem, a gyerek a szükséges mozgásigényét kielégítheti a szabad grundfocitól a délutáni iskolai vagy egyesületi sportfoglalkozásokon át számtalan módon. Egy kormányzat csak a napi testnevelés órák kötelezővé tételével támogathatja-e a gyermekek mindennapi egészséges mozgását? Nem, lehetne támogatni a tornaterem- és sportpályafejlesztéseket (a stadionépítések helyett), lehetne támogatni a délutáni sportfoglalkozások kínálatának bővítését különböző források megteremtésével, valamint a szabadidős sportolást kínáló egyesületek támogatásával is.

A gyakorlati tapasztalat az, hogy az iskoláknak nincs lehetőségük a mindennapi tornaórák megtartására. A gyerekem iskolájában is minden héten elmarad egy-egy testnevelésóra, mivel nincs hely. Pedig itt, a kerületben van lehetőség a testnevelés órák egy részének úszásoktatással való kiváltására, ami szerintem jó lehetőség. Az úszásért nem kell fizetni a szülőknek. Ugyanakkor az uszodába való eljutást se a fenntartó KLIK, se az üzemeltető önkormányzat nem fizeti, ezt a szülőknek kell "összedobniuk", megrendelniük, mivel a tanár/tanító nem foglalkozhat ilyesmivel, viszont a kötelező órára el kell jutni valahogyan. Úgyhogy az ingyenes közoktatás keretében kötelezően járnak úszni a gyerekek egy olyan busszal, amit a szülőknek muszáj kifizetniük, a tanár kénytelen igénybe venni,  azon a gyerekeket utaztatni, viszont a busztársasággal semmiféle hivatalos kapcsolatban nincs. 

A testnevelés és a hittan/erkölcstan órák kötelezővé tétele azt jelenti, hogy már az elsős gyerekeknek mindennap öt órájuk van. Ez nagyon sok, ezt a döntést felelőtlenül hozták meg. A gyerekek ilyen módon való túlfárasztása pedagógiai hiba: nemhogy nem eredményez nagyobb tudást, hanem még a valóban szükséges befogadását is meggátolja. Nem a sok ismeret, sok tanóra jelenti ebben a korban a fejlődést, hanem éppen a kevés, de érdekes, figyelemfelkeltő, lelkesítő, a kompetenciákat erősítő tanítás, és utána nagyon sok szabad mozgás, játék, kötetlen együttlét másokkal, lehetőleg a szabad levegőn. 

Összességében azt látom, hogy az oktatási kormányzat megörült néhány jónak látszó, népszerű javaslatnak, gyorsan törvénybe iktatta és kötelezővé tette, de se a hivatalos közigazgatási apparátuson, se a szakmai testületeken, se a civil társadalom fórumain nem futtatta végig ezeket. Emiatt mindez szakmaiatlan, a gyakorlatban működésképtelen, az iskolákban káoszt okoz, a gyerekeinknek pedig rossz.

A magyar közoktatást a Klebersberg-féle fellendülés óta már sok balsors tépte. Valahogy kínnal-keservvel kibírt már sok mindent. Bizalmamat az emberségbe vetem: amíg lesz egy szülő, akinek fontos a gyereke jövője, amíg lesz egy tanuló, aki nyitott a tudásra és amíg lesz egy pedagógus, aki kész elhívatva tanítani, addig van esély, hogy a kormányzat igyekezetei ellenére kiművelt emberfők válnak a most még csillogó szemű gyermekeinkből.

vnm

Képek forrása: sirok.plebania.hu, mosolyvar.blogspot.com, fitway.hu

A Budavári Önkormányzat szeptemberi ülésére előterjesztést szeretnék benyújtani egy beindítandó környezetbarát pelenka programról (ld. alább). Hasonló program működik már a VI. kerületben és a pesterzsébeti kisgyermekes szülők ösztönzésére ottani képviselőnk, Mach Péter is benyújtott egy javaslatot. Ezt az előterjesztést ezekre támaszkodva állítottam össze.

Kérem, hogy szóljanak hozzá, mondjanak véleményt, hogy minél jobb rendelet születhessen!

Tárgy:

Javaslat környezetbarát, mosható pelenka-program bevezetésére a kerületi családok részére

 

ELŐTERJESZTÉS

a Budapest I. ker. Budavári Önkormányzat Képviselőtestületének 2013. szeptemberi ülésére

 

Tisztelt Képviselőtestület!

A kisgyermekes családok szerves és szervetlen hulladékának jelentős hányadát teszik ki a pelenkák, ha nem váltanak környezetbarát módszerre. Javaslatom elfogadása esetén egy olyan program indítható el a kerületben, amely egyrészt csökkenti a kerület szemétterhelését, illetve a programban résztvevők ökológiai lábnyomát, másrészt hosszútávon jelentős megtakarítást jelent a családok költségvetésében.

Magyarországon egyelőre alacsony a mosható pelenkát használók aránya, bár a környezettudatos magatartás elterjedésével egyre nő azoknak a száma, akik ezt a megoldást választják. Ráadásul az ilyen pelenka alkalmazása gazdaságosabb is: a költségek mintegy 50 százaléka megtakarítható, és nem mellékes, hogy gyermekenként 1,5 tonnával kevesebb (csak 50-100 év alatt lebomló, valójában veszélyes hulladéknak számító) háztartási hulladék kerül a szeméttelepekre.

A program szervesen illeszkedik a kerületi 2011-14. évekre szóló gazdasági programhoz, amely kimondja:

„A lakosság tájékoztatásában és szemléletformálásában elsődleges feladatot kell vállalnia az önkormányzat honlapjának, a Népjóléti irodának és a vele együttműködő családsegítőnek, amelyek a lakosság számára az energiatakarékosságot célzó támogatásokat megmutathatják, és kiemelt feladat hárul az oktatási intézményekre és a GAMESZ-ra is.”

 

HATÁROZAT

A Budavári Önkormányzat képviselőtestülete úgy dönt, hogy

1. 1.         

környezetbarát, mosható pelenka programot indít be a kerületben. A program bevezetésével elő kívánja segíteni a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6. §-ban meghatározott környezetvédelmi alapelvek teljesülését, valamint hozzá kíván járulni a gyermeket nevelő családok anyagi terhének csökkentéséhez. Ennek keretében egyösszegű, vissza nem térítendő támogatást nyújt az Önkormányzat mosható pelenka beszerzésére azon I. kerületben állandó lakcímmel rendelkező kerületi lakosok számára, akikre valamely alábbiakban felsorolt meghatározás illik:

a)      Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

b)      Akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét

c)      Aki rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kap

d)      Aki nagycsaládban él (három, vagy több gyermeket nevel)

e)      Akinek a gyermeke tartósan beteg

f)       Akinek orvosilag javasolt a mosható nadrágpelenka használata .

Felelős: polgármester

Határidő: 2013. október 31.

1. 2.         

ennek érdekében szeptember hónapban rendeletet alkot. 

Felelős: polgármester

Határidő: 2013. október 31.

1. 3.         

A képviselő-testület felkéri a Polgármestert a szükséges intézkedések megtételére és a költségvetési fedezet biztosítására.

Felelős: polgármester

Határidő: 2013. október 31.

részletes indoklás

Kerületünkben 260-280 gyermek születik évente. 3 éves korukig, a szobatisztává válás várható időpontjáig nagyjából 1,5 tonna hulladékot termelnek eldobható pelenkával (amit eredetileg utazáshoz fejlesztettek ki), ez kerületi szinten 130-140 tonna hulladékot jelent évente. Három év alatt közel 330 ezer Ft-ba kerül a családnak a pelenkák beszerzése (átlagosan 60,- Ft-os áron és napi 5 db pelenkával számolva). Mivel a pelenkák mosásának is van költsége, ezért azt mondhatjuk, hogy a mosható pelenka használatával a költségek legalább felére csökkenthetők, ami jelentős megtakarítást jelent. Ha ugyanazt a mosható pelenka készletet több gyermeknél is használják, akkor a megtakarítás még több.

A javasolt program tehát több szempontból is segíti a kerületi családok életét, javítja életminőségüket:

• Környezetbarát, hisz az abban résztvevők nem termelnek több tonnányi szemetet egy gyermek felnevelése során, textil és nem műanyag van a gyermek testén, nincs benne zselésítő anyag és egyéb vegyszerek.
• Olcsóbb, hisz sem elmenni nem szükséges hetente/havonta érte a boltba és hazacipelni, sem egy használat után kidobni. Lényeges megtakarítás érhető el a használatával az utazó pelenkákhoz képest, pláne ha a család több gyermekre tervez.
• Egyszerű a használata akár a feladását, levételét tekintjük, akár a vele járó „munkát, egyszerűen kezelhető, ami a tárolást/mosást illeti.
• A modern textilpelenkák több rétegűek, sokkal többet bírnak. Kényelmes a használata, hisz az eldobható vékony papírbetétek használatával ma már nem szükséges a széklettel „érintkeznünk", azt egyenesen a WC-be dobhatjuk.

A kezdeti beruházás viszont komoly költségekkel járó, forrásigényes feladat, a pelenkacsomag ára nagyjából 60.000,- Ft.

Van jó példa a program működésére: Budapesten, a VI. kerületben már kibővítették a családtámogatási rendszer szolgáltatásait és támogatást nyújtanak a nagycsaládosoknak és a szociálisan rászorultaknak a váltáshoz. A 60.000 forintos pelenkacsomag árát teljes egészében visszaigényelhetik a terézvárosi lakosok, méghozzá 15 napon belül!

Az általam javasolt programban szintén egyösszegű, vissza nem térítendő támogatást nyújt az Önkormányzat mosható pelenka beszerzésére azon I. kerületi állandó lakcímmel rendelkező lakosok számára, akikre  valamely, az alábbiakban felsorolt meghatározás illik:

a)      Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

b)      Akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét

c)      Aki rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kap

d)      Aki nagycsaládban él (három, vagy több gyermeket nevel)

e)      Akinek a gyermeke tartósan beteg

f)       Akinek orvosilag javasolt a mosható nadrágpelenka használata .

A támogatást a gyermek másfél éves kora előtt lehet igénybe venni, mivel ebben az esetben a várhatóan nem szobatiszta időszak fele még hátra van, tehát a beruházás megtérül.

a) és b) pontban meghatározott esetben a pelenka vásárlását igazoló számlán szereplő beszerzési ár 100 %-a, de maximum 60.000.-Ft

c) pontban meghatározott esetben a beszerzési ár 80 %-a, de maximum 40.000.-Ft  

d), e) és f) pontjában foglalt esetekben a beszerzési ár 60 %-a, de maximum 30.000.-Ft

Egyre több környezettudatosan gondolkodó szülő hajlik arra, hogy az egyszer használatos, eldobható pelenka helyett a moshatót részesítse előnyben. A Budavári Önkormányzat a javaslat elfogadása esetén támogatást nyújt a nagycsaládosoknak és a szociálisan rászorultaknak a váltáshoz, egyszersmind vonzóvá teszi a kerületet a kisgyermeket vállaló családok számára.

Előzetes számítások szerint évi 4-5 millió forint ráfordítással közel 140 család számára tudunk támogatást nyújtani és csaknem 140 tonnával csökkenteni a kerületi kommunális hulladékot.

 

Kérem a tisztelt Képviselőtestületet, hogy javaslataimat támogassa!

 

Budapest, 2013. július 31.

 

Tisztelettel:

                                                                                                      Váradiné Naszályi Márta

                                                                                                             Budapest I. kerületi képviselő

 

Most kezdi az első osztályt a nagy fiam, így nemcsak képviselőként, a közélet iránt érdeklődő állampolgárként, hanem izgatott szülőként is szemlélem a közoktatással kapcsolatos kormányzati ámokfutást. Blogsorozatomban ennek egyes elemeiről írom le a tapasztalataimat, véleményemet.

Mi történik, ha valaki azt gondolja, hogy a jobboldaliság fontos része, hogy keresztény legyen? És mi történik, ha úgy gondolja, hogy a kereszténységnek fontos része, hogy utálni kell a zsidókat? Miközben valójában se nem jobboldali, se nem keresztény és a zsidókat sem utálja, csak meg akar felelni a hatalmon lévő kurzust támogatók körében divatos szóhasználatnak, "kulturális" máznak.

Az történik, mint a főpolgármesterrel, hogy humorosnak szánt, bújtatott zsidózással szembeállítja egymással az Ó- és az Újszövetségi szentírást, miközben Krisztus, aki zsidó volt, maga mondja, hogy "Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni." (Mt 5, 17).

Mind az Ó-, mind az Újszövetség sokat beszél a szegények, az elesettek védelméről, a róluk való gondoskodásról. "Mindig lesznek szegények a földön. Ezért most megparancsolom: Nyisd meg a kezed testvéred, a földeden élő szűkölködő és szegény előtt."(MTörv 15,11) . A főpolgármester meg a rendcsinálásról beszél, mert ő így áll az elesettekhez, pedig elsősorban nem rendetlenség van Budapest utcáin, hanem szegénység.

Akármelyik részét is lapozgatja valaki a Szentírásnak (az Ó- és Újszövetségnek), akármennyit is beszél kereszténységről, az, amit a főpolgármester a hajléktalanokkal tesz sehogy nem illik hozzá.

Tehát csak azt kérjük a főpolgármestertől (ha már annyit forgatja a Bibliát), hogy "Ne légy képmutató az emberek előtt, és ügyelj gondosan ajkadnak szavára." (Sir 1, 29), mert a végén úgy fognak emlékezni rá, mint aki "Közben azonban mit sem törődött a haza megmentésével, csak arra volt gondja, hogy visszakerüljön hivatalába."(2Mak 13,3)

 vnm

Nem szeretek kerületi ünnepségekre járni. Nincs olyan szerencsém, mint pestszentlőrinci képviselőtársamnak, Petrovai Lászlónak, nálunk a hivatalos ünnepségek a szervezés színvonala, a zenei és irodalmi betétek igényessége ellenére leginkább kormány- és pártpropagandának minősíthetők, és a kétségtelenül tehetséges és felkészült szónok polgármesterünk egyszemélyes műsoraként működnek.

Ráadásul - tekintve a Várkerület történelmi és kulturális örökségét, a helyi hagyományokat - nálunk szinte minden hétre jut egy koszorúzás, emléktábla avatás vagy egyéb megemlékezés. Mindezek miatt már kezdettől úgy döntöttem, hogy csak március 15-én és október 23-án fogok részt venni hivatalosan a koszorúzáson. Ugyanakkor fontosak számomra nemzeti ünnepeink, ezért ezentúl a blogbejegyzésben osztom meg gondolataimat az ünnepről.

Mint Romsics Ignác történész is írja a ma megjelent összefoglaló cikkében, Szent István király alakjába mindenki azt lát bele, amit akar - főleg, mert nagyon kevés valós adat áll rendelkezésre -, és úgy értelmezi a tetteit a saját mondanivalójához, ahogy éppen kedve tartja. Ez nem baj, szerintem az igazi ünnep az, amikor nekem itt és most jelent valamit mindaz, amire emlékezünk.

Géza fejedelem az augsburgi csata után felismerte, hogy az a mód, ahogy a magyar törzsek élnek a Kárpát-medencében, tovább már nem tartható. Ha így maradnak, akkor a megszilárduló keresztény Nyugat-Európa  és az erős Bizánc előbb-utóbb elsöpri őket. Ezért kezdte el átalakító munkáját, amelyet fia, István vitt véghez végül. Azért létezik ma Magyarország, mert ők akkor elvégezték mindezt.

Magam úgy látom, hogy az a mód, ahogy ma Magyarországon élünk, tovább nem tartható, és ha nem sikerül váltanunk, akkor hazánk az "itt élésre nem javasolt országok" kategóriájába sorolódik. Ennek oka a bizalmatlanság, a fásultság, a harag és a félelem.

Úgy látom, hogy az emberek egyre inkább behúzódnak, bezáródnak a saját világukba, egyre inkább csak a szűk referenciacsoportjuktól jövő információkat engedik közel magukhoz, egyre kevésbé hiszik el magukról, hogy kompetens, hatékony és felelős állampolgárok, akik képesek az önálló véleményalkotásra, akik hatással lehetnek országos folyamatokra, akik érdemesek a többiek támogatására és maguk is szolidárisak a honfitársaikkal. Egyre kevésbé érzik magukat a társadalom, mint közösség fontos részének, egyre kevésbé tartják magukat a közös történelmi múlt hordozóinak és a jövő építőinek egyszersmind. Nem bíznak a társadalom (demokratikus) intézményeiben, nem bíznak a közösség és az összefogás erejében, és végső soron nem bíznak saját magukban sem. Ezért azután döntéseikben az ITT, a MOST és az ÉN szempontjai érvényesülnek elsősorban, hiszen csak ezekbe tudnak kapaszkodni. Ezáltal viszont megtagadjuk a közösséget a máshol, máshogy élő honfitársainkkal, menekülünk a múltunktól és feléljük a jövőt. 

Nem hibáztathatók az emberek: súlyos tapasztalatok árán tanulták meg ezt az önvédelmet. Évszázadok alatt sokan sokféle módon árulták el a jó szándékú emberek bizalmát, verték le, törték meg erőszakkal az igazak ambícióit. A bezárkózás tehát érthető és jogos - csak éppen nem vezet sehová. 

AZ ESZKIMÓ
Léteznek hát mégiscsak istenek
Felettünk? ím, előttem megjelentek.
De hát, ki tudja, jók vagy rosszak-e,
Menekszem tőlük, az legbiztosabb.

...

ÁDÁM
Sokan tengődtök-é még e vidéken?

AZ ESZKIMÓ
Sokan bizon, többen, mint ujjamon
Számíthatok. - Szomszédimat, igaz,
Agyonverém már mind, de hasztalan,
Mindég kerülnek újak; s oly kevés
A fókafaj. - Ha isten vagy, tegyed,
Könyörgök, hogy kevesb ember legyen,
S több fóka. -...

(Madách Imre: Az ember tragédiája, Tizennegyedik szín)

Amíg nemzeti tragédiáink feldolgozása, veszteségeink elgyászolása helyett giccses és irredenta nosztalgiázásba menekülünk,

Amíg nemzetgazdaságunkat nulla összegű játszmának tekintjük, amiből én, mi és a mieink vegyék ki mihamarabb a lehető legtöbbet, különben az övéké lesz,

Amíg a korrupció csak az, amiből engem kihagytak,

Amíg én távol tartom magam a politikától, mert a politika mocskos, a politikusok pedig hazudnak,

Amíg a társadalmi sokszínűség csak akkor elfogadható, ha nem költözik a szomszéd lakásba,

Amíg belenyugszunk abba, hogy akár csak egy ember is éhezik, szomjazik, fázik, fél vagy elhagyatott,

Amíg aki nincs velünk, az ellenünk van és

Amíg nem állunk szóba őszintén és önkritikusan egymással, addig nem lesz változás.

"Hol vagy, István király?..."

vnm

Minden korrupt törvény mindannyiunk életét és méltóságát veszélyezteti.

A Déli pályaudvari nyilvános WC-t megalázó körülmények között kellett használnia két mozgássérült kislánynak, miközben a segítőikkel is kifizettették a  WC használati díját.

Ma, az év egyik legmelegebb napján, amikor az UV-B sugárzás is veszélyesnek volt mondható, többször is vártam a 4-6-os villamosra. Így, mintegy tapasztalati menedzserként tesztelhettem a BKV utasvárókat.

Mint a képen is látható, az utasvárók teteje és oldala átlátszó plexiből készült, így árnyékot egyáltalán nem ad. 35 °C, izzik az aszfalt és a peron, de a villamosra várakozók a tűző napon kénytelenek ácsorogni. Ácsorogni, merthogy az egységesített utasvárókban ülőhely is csak elvétve akad. Egész pontosan perononként 3 db.

Álltam már esőben is a peronon. Az utasváró teteje nemcsak átlátszó, vízáteresztő is: alatta majdnem ugyanúgy áztam, mint mellette. Vártam már a villamosra hideg télen, jeges szélben: az utasváró oldala nemcsak átlátszó, de légáteresztő is, így majd' megfagytam. Vannak olyan pavilonok, amelyeknek van merőleges oldala is, de a 4-6-os vonalán nem ilyeneket állítottak fel.

Vannak országok, ahol a járművek érkezéséről-indulásáról és egyéb fontos dolgokról folyamatosan tájékoztató on-line táblát az utasváró oldalában helyezik el. Nálunk nem így lesz, a FUTÁR program táblái külön oszlopot kapnak, úgyis krónikus oszlop-hiányban szenvednek a budapesti utcák.

Ezek után elgondolkodtam, hogy BKV rendkívül dizájnos utasvárói mivel is szolgálják az utazóközönség kényelmét. Meg kellett állapítanom, hogy semmivel. Az utasvárók egy valamire jók: pavilononként 2-6 db reklámot lehet elhelyezni rajta. Ezeket a reklámfelületeket havonta ~100.000 forintért adja ki az erre feljogosított magáncég. Ezért cserébe semmit nem fizet se a BKV-nak, se a fővárosnak, mivel a szerződése úgy szól, hogy ingyen kapja meg a lehetőséget a pavilonok kezeléséért, rendben tartásáért cserébe. Erről a "sajátos" konstrukcióról (értsd: közpénz-mutyiról) részletesebben itt olvashatnak.

Persze, tudom, oka van annak, hogy az utasvárók ilyen kényelmetlenek: így akarták biztosítani, hogy a hajléktalanok még véletlenül se vackolják be magukat egy pavilon szélvédett illetve árnyékos sarkába, ne feküdhessenek le a padjára. Az nem volt szempont, hogy az ilyen módon hajléktalan-űzésre optimalizált utasvárók az utazóközönség számára is használhatatlanok. És itt elgondolkodhatunk, mi a nagyobb baj: az, ha egy hajléktalan alszik az utasváróban, vagy ha tízezernyi utas, idősek, gyerekek, kismamák állnak hóban, szélben, tűző napon a járművekre várva, ázva-fázva, ájuldozva, mivel a megváltott jegyért cserébe még a minimális kényelmet sem biztosítják számukra a BKV megállóiban.

A lényeg, hogy aki a reklámfelületeket kiadja, jól keressen és még csak a hajlék nélküliekkel se legyen gondja.

vnm

Semmiképpen nem engedhetjük, hogy fogyatékkal élőket egyszerűen kiutasítsanak intézményekből. Ez nem pénzkérdés, nem szakértelem, hanem hozzáállás kérdése.

Ha figyelembe vesszük, hogy az I. kerületben az óvodai férőhelyek az óvodáskorú gyermekek 54%-át képesek mindössze fogadni, és elképzelés sincs arról, hogyan lesz több férőhely, akkor nem azon kellene gondolkodni, hogy miért nem jók a családi napközik, hanem azon, hogyan lehetne alkalmassá tenni őket.

Az EU támogatásból megmentünk egy XIX. századi műemléket, elbontunk egy török kori emléket és készítünk egy életképes funkció nélküli komplexumot nagy mélygarázzsal.