Szavazás

<

V. Naszályi Márta

Közös ügyeink nemcsak a politikusokra tartoznak

Friss topikok

  • VNMárta: Kedves Barbara! Köszönöm a jelzést! A blogfelület valamiért átkonvertálta, nem tudom évszámokkal ... (2024.10.28. 13:10) A Ruszwurm ügy
  • Mesterséges Geci: Nem trollkodás: mi ez a baromság, hogy a nőknek még ott is tilos a félmeztelen megjelenés, ahol a ... (2024.08.27. 15:52) Hogyan használjuk a Czakó utcai sportpályát?
  • SHRV: @Ahoj-: no és most lássuk, mi valósult meg ezekből a "tanulmányokból". (2021.12.04. 19:35) Játszótéri vécék
  • rokon1: Ha valaki korrekt, tisztességes, megbízható ügyintézést, csereszerződést, partnert keresett/keres ... (2020.06.15. 13:19) Fél év

Budapest szmogtérképe

Budapest szmogtérképe

Állandó oldalak

2014.10.11. 11:42 VNMárta

Akadálymentes kerület

Címkék: Budavári Önkormányzat Mozgássérültek Budapesti Egyesülete akadálymentesség

guruloutazo.jpegAz akadálymentesség számomra azt jelenti, hogy minden állampolgár részt tud venni mindenben, amiben akar.

Megkeresett a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete, illetve annak kerületi szervezete. Részben, hogy bemutassák tevékenységüket, részben hogy megkérdezzék, polgármester-jelöltként milyen módon tervezem együttműködni velük megválasztásom esetén. Bejegyzésemben a kérdéseikre adott válaszaimat teszem közzé.

Az akadálymentesség számomra azt jelenti, hogy minden állampolgár, függetlenül attól, hogy milyen korú, és milyen testi-lelki állapotban, élethelyzetben van, könnyedén hozzá tud jutni azokhoz az információkhoz és szolgáltatásokhoz, amelyek számára fontosak, és személyesen is részt tud venni mindenben, amiben akar. Az önkormányzat feladata, hogy olyan szolgáltatást nyújtson, amely a mozgásukban akadályozott embereket nem elzárja a lehetőségektől, nem is pusztán lehetővé teszi számukra, hanem kifejezetten bevonja őket az élet minden területén.

Személyesen akkor ismertem fel, hogy mennyi akadály is áll az életünkben, amikor gyermekeim születtek. Várandósan, majd kisgyermekes anyaként meg kellett tapasztalnom, hogy bizony nem lehet mindenhova bejutni, ha valaki nehezen jár vagy kerekesszékkel közlekedik, és ahova lehet, az is kimondottan nehezebb, sőt időnként megalázóbb helyzetet is jelent.

A válaszaimmal kapcsolatban fontos megjegyeznem, hogy mindazt, amit a mozgássérült emberek kerületi egyesületeivel kapcsolatban tervezek, más (hátrányban lévő) társadalmi csoportokat összefogó civil szervezetekre is működőképes rendszer lehet, őrájuk is gondolok, amikor mindezt megfogalmazom.

  • Milyen strukturált és rendszeres párbeszédet kíván folytatni az elkövetkező 4 évben a mozgássérült emberek kerületi szervezeteivel?

Két részre osztanám a kérdést. Az egyik része, hogy a mozgássérült emberek kerületi szervezetei (továbbiakban Szervezetek) saját elgondolásait, javaslatait, jelzéseit a havonta tartott frakcióvezetői és bizottsági elnöki egyeztetésen megtárgyaljuk, és lehetőség szerint a Polgármesteri Hivatal illetve a szakbizottságok számára továbbgondolásra, részletes kidolgozásra ajánljuk, amiből azután előterjesztés és döntés lehet. A másik része, hogy a kerületi előterjesztéseket még jóval a testületi és bizottsági ülések előtt véleményezésre elküldjük a Szervezeteknek, és a véleményüket a döntés során beépítjük, figyelembe vesszük.

  • Fontosnak tartja-e, hogy az Önkormányzat Szociális Bizottságába a mozgássérült emberek szervezete küldjön képviselőt?

A bizottságokba az önkormányzati választások során mandátumot kapott képviselők és a jelölőszervezeteik jogosultak képviselőket küldeni. Viszont terveim szerint állandó meghívást kapnának a szervezetek a bizottsági ülésekre és a küldöttjük hozzászólási joggal is rendelkezne. Úgy vélem, hogy nem csupán a szociális ügyekkel foglalkozó bizottságban szükséges, hogy részt vegyenek a munkában, hanem valamennyi bizottság munkájában.

  • Fontosnak tartja-e, hogy legyen az önkormányzatnak fogyatékosügyi referense, aki rendszeres kapcsolatot tart az önkormányzatok más osztályaival (pl. építészeti, turizmus, stb.) annak érdekében, hogy a fogyatékos-ügyet azok munkáiban is figyelembe vegyék?

Elsősorban azt tartom fontosnak, hogy hosszútávon annyira beépüljön a gondolkodásunkba az akadálymentesség elve, hogy ne is legyen szükség külön referensre. De ehhez rövid távon valóban segítség lehet egy referens munkája. Az, hogy ez mennyire lehet hatékony, elsősorban attól függ, hogy milyen feladat- és jogköröket kap. Azt gondolom, hogy annak van értelme, ha a tanácsnokokhoz hasonlóan joga van az egyes kerületi előterjesztéseket véleményezni, és joga van önálló indítványokat előterjeszteni. Ez a feladat döntéshozói része. Szakmai szinten szükségesnek látom egy akadálymentességi szakértő foglalkoztatását köztisztviselői státuszban a Polgármesteri Hivatal állományában.

  • Milyen pályázatok kiírását tervezi 2015-ben a mozgássérült kerületi lakosok esélyegyenlőségének megteremtésére, szervezeteik működésének megfelelő működése érdekében? Végeznek-e előre igényfelmérést a szervezetek körében?

A helyi Szervezetek számára kétféle pályázati és egy természetbeni támogatási rendszert tervezek. Pályázati támogatást tervezek kiírni a szervezetek működtetésére és külön az egyes programok támogatására. Emellett tervezem, hogy az önkormányzat meglévő, kihasználatlan épületállományát felhasználva inkubátor házat illetve inkubátor helyiségeket alakítanánk ki a civil szervezetek segítésére. A pályázatok kiírása illetve az inkubátor rendszer felállítása előtt értelemszerűen azt tervezem, hogy konzultációra kérjük a kerületi szervezeteket, amely során a javaslataikat, igényeiket megfogalmazzák.

  • Tervezi-e, hogy az önkormányzat rendezvényei kizárólag akadálymentes helyszínen kerülnek sorra?

Igen, tervezem, ez nagyon fontos szempont. Mivel nem tartható állapot, hogy a kerületben lévő intézmények és egyéb közforgalmú helyek még mindig nem akadálymentesek, ezért úgy gondolom, hogy eleve minden olyan helyszínt, ami bármely önkormányzati rendezvény számára egyáltalán szóba jöhet, eleve akadálymentessé kell tenni nagyon rövid határidőn belül, terveim szerint legkésőbb 2016. végig. Ebben a munkában hangsúlyosan szeretném kérni a Szervezetek együttműködését, javaslatait, észrevételeit. Mivel a hazai és uniós jogszabályok értelmében már régen lejárt az a határidő, amely a közintézmények akadálymentesítésére vonatkozik, úgy gondolom, hogy a még nem akadálymentes épületek, közterületek esetében az önkormányzatunk mulasztásos törvénysértésben van. Nem fogadom el a kerület jelenlegi vezetésének érvét, amely szerint a műemléki szempontok miatt az épületek egy részét nem lehetett akadálymentesíteni. Idézem a kerületi programom ide vonatkozó részét: „Miközben az önkormányzat nagy figyelmet fordít az épületek külső műemléki felújítására, belül a lakások a bérlők gondjaira vannak bízva, akik sok esetben súlyos anyagi gondokkal küzdenek. Ezekben a lakásokban rosszak a nyílászárók, penészednek a falak, veszélyesek a kémények. Azt is látni kell, hogy ezek az épületek egy másik korban, a maitól eltérő életmódra készültek. Az idők során egyes kényelmi beruházások megtörténtek, mint pl. a víz, a villamos áram és a gáz bevezetése, viszont a felújítások műemléki vonatkozásai teljes mértékben háttérbe szorítják az akadálymentesítés és az energiahatékonyság szempontjait. Az önkormányzatnak élen kell járnia ezen szempontok összebékítésében. Saját kivitelezésű, mintegy kegyes ajándékként adott műemléki felújítások helyett olyan komplex támogatási rendszert kell kidolgoznia és működtetnie, amely a magán és vállalkozói forrásokat is becsatornázza a kerületi lakás- és épületállomány korszerűsítésébe.”

  • Tervezi-e, hogy az önkormányzati pénzzel magvalósított programok, szolgáltatások, beruházások biztosítani fogják a teljes körű akadálymentességet a fogyatékos emberek számára, illetve, hogy minden önkormányzati pályázati kiírásnak és elbírálásnak kötelező eleme lesz az akadálymentesség biztosítása?

Igen, tervezem. Elméletileg ez már ma is kötelező eleme kellene legyen minden kiírásnak és elbírálásnak, de legtöbbször, sajnos elmarad. Ezért is tartom fontosnak egy főállású akadálymentesítési szakértő alkalmazását, és az ügyiratokra vonatkozó ellenőrző listán (checklist) az akadálymentesség szerepeltetését is.

  •  Tervez-e beruházást a középületek, (kórházak, rendelők, posták, gyógyszertárak), és a mindenki számára nyújtott szolgáltatások akadálymentes kialakítására és tervezi-e bevonni a mozgássérült emberek mindennapi tapasztalatát.

Egy előző kérdés kapcsán már írtam erről részletesebben: igen, mindazon közintézmények és közhasználatban álló területek, amelyek jelenleg nem akadálymentesek, terveim szerint 2016. végéig akadálymentesítendők. A kerületi információk és szolgáltatások teljes körét is akadálymentessé kell tenni ezen határidőig legkésőbb.  Ehhez mindenképpen kérem és várom a mozgássérült emberek tapasztalatait, amit a Szervezeteken keresztül lehet bevonni a munkába.

  • Megfelelőnek tartja-e a mozgássérült emberek számára jelenleg rendelkezésre álló szolgáltatásokat, hol lát hiányosságokat?

Sajnos, a kerületben sok az elmaradás ebben a tekintetben. Elsősorban az információkhoz és az ügyintézéshez való hozzájutás akadálymentesítését kell megoldani: a kerületi honlapon minden információnak naprakészen, könnyen kereshetően jelen kell lenni, és a kerületi ügyintézés minél teljesebb körét kell on-line formában és telefonon is elérhetővé tenni. A telefonos ügyfélszolgálatot megerősítem. Ezt hívom összefoglalóan házhoz menő önkormányzatnak, amit kiegészít még, hogy az ügyintézők kérésre valóban kiszállnak az ügyfelekhez.

Súlyos hiányosság, hogy a kerületet ellátó Szent János Kórházba nem tudunk a kerület minden pontjáról átszállás nélkül eljutni, és a kerületi rendelőhöz való eljutás is nehézkes, a rendelő előtt kerületi kártyával parkolni nem lehet. A kerületi közintézmények nem akadálymentesek, még amelyik annak is van nyilvánítva, azoknak is csak egy része járható be például kerekesszékkel.

Ezek azok a hiányosságok, amelyeket én látok úgy, hogy nem vagyok szakember. Számítok rá, hogy a további hiányosságokra és lehetőségekre felhívják a figyelmünket, és a megoldás keresése során is együtt tudunk működni!

  • Milyen területen várnak együttműködést Egyesületünktől, azon belül kerületi szervezetünktől?

Mindenképpen számítok rá, hogy a kerületi hiányosságokra és lehetőségekre felhívják a figyelmünket, és a megoldás keresése során is együtt tudunk működni! A kerületi előterjesztések véleményezésében, a szakbizottságokban való részvételben illetve a fogyatékosügyi referens és szakértő intézményének a felállításában is számítok az Egyesület részvételére. Mint egy előző válaszomban leírtam, a kerületi civil pályázatok kiírásánál, az inkubátor program felállításánál is köszönettel veszem a javaslataikat.

Lehetőséget látok abban is, ha a családsegítő intézményünkben rendszeresen elhelyezik kiadványaikat, elérhetőségeiket, illetve esetleg fogadóórákat, önsegítő köröket szerveznek.

Szeretnék a Szervezetekkel együtt kidolgozni egy támogatási rendszert, amelynek keretében az ideiglenesen vagy véglegesen mozgássérült, mozgásukban akadályozott embereknek tudunk anyagi és természetbeni segítséget nyújtani a saját lakásuk és közvetlen környezetük akadálymentessé tételéhez.

 ***

Bízom benne, hogy látszik, közös a célunk: egy élhető és minden szempontból akadálymentes kerület működtetése! Remélem, hogy rendszeresen tudunk találkozni és megtaláljuk a hatékony együttműködés módját!

 vnm

Kép forrása: guruloutazo.hu

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eokoskodas.blog.hu/api/trackback/id/tr516780103

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása