…bár egy évig fakivágási rendelet híján az egész kerületet lecsupaszíthatták volna.

Történt ugyanis, hogy a tavaly novemberi testületi ülésre a Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ) egyes rendelkezéseinek módosítását terjesztette elő az azóta nyugdíjba vonult főépítész. Ezek között szerepelt a következő:

4.§

A rendelet 25.§ (3) helyébe a következő rendelkezés lép

„25.§ (3) Meglévő fát (növényzetet) kivágni, illetve csonkolni csak rendkívül indokolt esetben szabad. A kivágás esetén a jogszabályban előírt pótlásról kell gondoskodni, a csonkolást pedig csak szakszerűen, úgy szabad elvégezni, hogy az a növényzet továbbélését ne veszélyeztesse.”

(A részletes indoklás szerint:)

A módosításra itt és a továbbiakban azért kerül sor, mert az építésügyi hatóság jogkörét és hatáskörét nem önkormányzati rendelet határozza meg.

A KÉSZ 25.§ (4) bekezdése pedig a pótlás szabályait részletezi. Ki gondolná tehát, hogy ez a módosítás valójában azt jelentette, hogy a kerületben a továbbiakban nincs a magántulajdonú ingatlanokra vonatkozó fakivágási szabályozás? Pedig azt jelentette. Álljon itt egy idén novemberi levél (ld. kép), amelyet a kerület jegyzője írt egy kerületi fakivágási kérelemre válaszul. (A levélről a fakivágás helyszínén készítettem fényképet az építtető helyben tartózkodó kivitelezőjének tudtával és engedélyével.)

A levélben a jegyző idézi a KÉSZ vonatkozó rendelkezéseit, majd:

„A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet, csak a közterületen lévő fás szárú növények kivágásáról és pótlásáról rendelkezik.

Fentiekre való tekintettel, a jelenleg hatályos KÉSZ 25.§-a alapján fapótlási kötelezettséget nem lehet számon kérni.”

Tehát mivel a KÉSZ jogszabályra hivatkozik, de kerületi rendelet híján a felsőbbrendű jogszabályt kell figyelembe venni, jelen esetben a kormányrendeletet, ami azonban nem rendelkezik a magántelkek fakivágásairól, ezért bárki tarra vághatja az egész telkét.

Ezt a módosítást akkoriban nem szavaztam meg. Nem azért, mert szemet szúrt volna az így születő joghézag, hanem azért, mert súlyosan elhibázott lépésnek tartom az elsőfokú építéshatósági jogköröket átláthatatlan és logikátlan rendszerben szétdobálni az önkormányzatok és a kormányhivatalok között, ezért minden ezzel kapcsolatos változtatást eleve elutasítottam. De fontosnak tartom megjegyezni, hogy az akkori képviselőtársaim közül nem feltételezem senkiről sem, hogy annak tudatában szavazta volna meg ezt a módosítást, hogy ezzel a kerületi fák sorsát megpecsételi. Bíztak a hivatali szakemberek tudásában és körültekintésében, elhitték, amit az indoklás sugall, hogy jogharmonizációról van szó. Összességében úgy látom, hogy a képviselő-testületet – szándékosan vagy gondatlanságból – megtévesztették.

Az egész ügy úgy pattant ki, hogy egyik KDNP-s képviselőtársam hívott, mint környezetvédelmi tanácsnokot, hogy mit tudok arról, hogy a Dezső utcában, egy villa kertjében az utolsó szálig kivágták az értékes nagy fákat és fenyőket, és megkereste ezzel a hivatal munkatársait is.

(A képeken a kert korábbi utcafronti látképe és a kivágáskor készült fényképem)

A hivatal ezek után gyorsan reagált, előkészítettek egy kerületi fakivágási rendeletet, és nagyon együttműködően kérték és el is fogadták hozzá a kiegészítő, módosító javaslataimat. A tegnap esti képviselő-testületi ülésen megszavaztuk az új rendeletet, ami mától érvényben van, így már nyugodtan megírhatom mindezt, nem kell tartanom attól, hogy a joghézagot kihasználva valaki sebtében kivág egy csomó fát.

Érdekes egybeesés, hogy az elmúlt időszakra esik az áron alul elkelt, és Mészáros Lőrinc cégének kivitelezésében beépülő Bérc utcai ingatlanon (ld. korábbi utcakép) történt erdőirtás is. (Az átlátszó blog részletesen foglalkozott az esettel) Mivel az egész eljárás és ez a különös egybeesés felkeltheti a szándékosság gyanúját, ezért a testületi ülésen kértem, hogy induljon vizsgálat arról, hogyan történhetett meg, hogy fakivágási rendelet nélkül maradt a kerület. Javasoltam azt is, hogy az egész akkori KÉSZ módosítást nézzük meg, nincsenek-e benne további aknák, és bár a testület akaratán kívül hibázott, tegyünk egy gesztust a kerület polgárainak, és telepítsünk egy megfelelő közterületen fákat és cserjéket az elmúlt évben jóvátétel nélkül maradt kivágások jelképes pótlásaként.

Bár a javaslatom mellé állt Patthy Szabolcs képviselőtársam is, a polgármester azzal utasított el, hogy szerinte nem kell vizsgálat, a hiba kijavítása megtörtént, hiszen lett rendeletünk; a KÉSZ újabb módosítására készülünk 2015. elején, ezért nem kell megnézni a korábbiakat és nem kell jóvátétel, hiszen sok fát ültet így is a kerület... Khm...

Végezetül: örülök annak, hogy van új fakivágási rendeletünk. Nem örülök annak, hogy nagyon gyorsan, másfél nap alatt kellett előterjeszteni. A véleményezéshez kértem szakértő kollégáim és a kerületi pártszervezet segítségét is. Egyetértettünk abban, hogy a rendeletalkotásnak nem ez a jó módja, nekem személy szerint is nagy dilemma volt, hogy részt vegyek-e ebben a gyors rendelet-barkácsolásban, vagy kérjem azt, hogy hirdessünk moratóriumot a fakivágásra addig, amíg egy korrekt rendeletet tudunk kidolgozni nagy körültekintéssel, rengeteg társadalmi és szakmai egyeztetéssel nem pusztán a fakivágásra, hanem a szabadtér-alakítás teljes rendszerére. Tájépítészként az utóbbi áll közelebb hozzám, képviselőként viszont tudom, hogy mindig gyorsan kell reagálni, ezért mindazt a társadalmi és szakmai féket, amit csak módomban állt, beépítettem a javaslataimba, amelyekkel együtt a rendelet elfogadásra került. Az átfogó és korrekt rendeletalkotás szükségességére pedig felhívtam a jegyző figyelmét.

Ugyanakkor látni kell, hogy a Budai Vár és környéke mindig ki lesz téve a hatalmi helyzetben lévő önkényeskedők remek ötleteinek: most éppen a tájépítész szakma hazai ősatyja, Ormos Imre tervei alapján készült kertrekonstrukció 50 éves levendula-matuzsálemeit vágták ki a Várban egy felvonulási terület kialakításához...

vnm