V. Naszályi Márta

Erős, hatékony és jól működő fővárosban gondolkodik a Párbeszéd Magyarországért.

„Küldök néked egy Nápolyi dalt…”

...rosszul tette, hogy egy hölgyet küldött képviselőnek, mert egy férfinak őszintén megmondhatnánk...

 Lehet-e működőképes városi közlekedési finanszírozási modellt alapozni arra, hogy kegyes lesz-e hozzánk a kormányfő?

Elhatároztam, utánajárok, hogy lehet, hogy valaki csak úgy, minden értesítés nélkül tűzijátékot rendez egy lakott területen.

Váradi László írása

Tisztelt Választópolgárok!

Most egy éve, hogy megtiszteltek bizalmukkal. A csatolt beszámolóban az önkormányzati ciklus első évében végzett tevékenységemet mutatom be. Kérem, fogadják szeretettel!

Szóljanak hozzá, tegyék fel kérdéseiket, osszák meg velem javaslataikat!

A BESZÁMOLÓ LETÖLTHETŐ ITT

Mit jelent egy település gazdasági fejlődése, a helyi közösség megőrzése és a demokráciafelfogás szemszögéből egy építési szabályzat?

Kocsis Máténak igaza van: közérdeksértő Simicska fővárosi hirdetési cége. Erre Hanzély Ákos a PM fővárosi képviselője már 2012-ben felhívta a fővárosi közgyűlés figyelmét. Előterjesztése nyomán vizsgálat is indult – amelynek eredményeként a 2006-ban kötött, Fidesz-MSZP nagykoalíciós szerződés nagyjából változatlanul tovább élt.

Ahogy egy drága Luis Vuitton táskától még nem lesz jól öltözött valaki, úgy egy drága elektromos autó sem tesz környezettudatossá.

Budapest, 2015. szeptember 18., péntek (MTI) - Elkerülhetetlen a dugódíj bevezetése Budapesten - közölte Tarlós István pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A főpolgármester elmondta, hogy jelenleg kétféle javaslat van. Az egyik szerint a főváros teljes közigazgatási területén alkalmaznának egy "Budapest-matricát", amelynek az éves ára 5000 forint lenne.
A másik javaslat egy kétlépcsős, kombinált rendszert irányoz elő. Ennek lényege, hogy egy "szűkebben vett" belvárosi zónában egy második díjat is bevezetnének - ismertette.

Az ATV Hiradó (15:38-tól a téma) megkereste a Párbeszédet, és reakciót kért. Az interjúban a következőket mondtam:

 A főpolgármester mégiscsak megpróbálta elkerülni a dugódíjat és gyáván megfutamodott a politikai döntés meghozatalától. Egy valódi lehetőséget mulaszt el az élhető Budapest megteremtésére.

Ez a díj nem fog semmilyen eredményt hozni, pusztán egy újabb sarc lesz a fővárosban közlekedők számára. A matrica ugyanis egyfajta bérletként működik: ha valaki megveszi, akkor már használni is fogja. Ellentétben egy használatarányos fizetési formával, amely arra ösztönözne, hogy a közösségi közlekedést használják.

Ez a sarc befolyik majd a nagy kalapba, mint minden más. Az autósok éppen azt a szolgáltatást nem kapják meg érte, amiért elvileg fizetnek: az üresebb utakat, a gyorsabb eljutást. Nem látszik, hogyan lesz ebből elegendő P+R parkoló, a közösségi közlekedés fejlesztése, a városi környezetterhelés csökkenése.

Teljesen biztos, hogy ezáltal nem lesz nagyobb a 4-es metró kihasználtsága, ami miatt muszáj bevezetni. 

Kérdésre válaszolva még elmondtam, hogy az évi 5.000 Ft összehasonlítva a havi 10.000 forintos BKV bérlettel valószínűsíti, hogy aki megteheti, az az olcsóbb autózást fogja választani. Éppen ezért ez a matrica nem fogja a főváros forgalmi és környezeti terhelésének csökkenését biztosítani.

vnm 

Ezt olvasta?

El kell dönteni, hogy gyors utakat, tisztább levegőt, jelentős bevételt vagy több BKV utast akarunk! Azt is, hogy a behajtásért fizetünk, vagy a bent eltöltött időért, esetleg a bent megtett kilométerekért. 

Dugódíj először,... dugódíj másodszor...

Sokat gondolkodtam már azon, hogy' van az, hogy nálunk valahogy sosem találkozik a kereslet a kínálattal. Nagyjából tízezer hajlék nélküli ember él a fővárosban, és legalább tizenötezer üres lakás van. Rengeteg a magányos idős ember, aki családra vágyik, és kisgyermekes családok tömegei szenvednek attól, hogy nincs elérhető távolságban egy (pót)nagymama vagy nagypapa, akire lehetne számítani. Az agglomerációban eladogatják a földeket, belterületbe vonják, beépítik, a munka nélkül maradt művelőik bejönnek a fővárosba - Budapesten pedig nagyon sokan keresünk friss, egészséges, közelből szállított gyümölcsöt és zöldséget.

Persze, mindennek oka van: a félelem és a bizonytalanság. Mára Magyarországon az egymás iránti bizalmatlanság vált uralkodóvá, nehezen nyitunk egy idegen felé. A kiszámíthatatlan gazdasági és jogszabályi környezet, a tökéletes vállalkozási bizonytalanság pedig nem kedvez a gazdálkodóknak. Nincsenek tartalékok, nincs befektetés a jövőbe, nem számíthatunk a társadalom szolidaritására, ha nem szerezzük meg azonnal mindazt, amit csak tudunk.

Számtalan kis település van kihalófélben. Ott állnak az üres házak, a gyerek nélkül maradt iskola, óvoda, sportpálya. Emberekre volna szükség, akik megtöltik, és forrásra, amiből működtetik. Közben a határon tízezrével jönnek át a menekültek, akiket nem tudunk hová elhelyezni, és rendelkezésre állnának az uniós források, amiket a - számtalan hozzáértő és emberséges hivatalnok elkötelezettsége ellenére - béna kacsaként bukdácsoló állami szervek nem tudnak felhasználni. (Kerítésépítésre és propagandaplakátokra ugyanis nem lehet, a menekültek szakszerű ellátása és kezelése pedig az ezernyi önkéntes áldozatkész munkája nélkül végleg összeomlana.)

Reménysugár az éjszakában Siklósnagyfalu polgármestere, aki felismerte, hogy mekkora lehetőség egy forráshiányos kis település számára, ha az uniós milliók egy részét felhasználhatja. Felismerte, hogy az ő településük tud kínálni valami fontosat. Nem, nem a sportpályára gondolok, ahol helyet adna a menekülteknek (bár ez is jól jön), hanem a józan észre és a vállalkozószellemre. Miközben más települések a menekültellenes uszítás hatására riadtan hessegetik el maguktól a kormányzati szándékot, Siklósnagyfalu tárt kapukkal várja a lehetőséget. (Egyébként hosszan lehetne értekezni annak a kormányszervnek az alkalmasságáról, amely érdemi konzultáció nélkül jelölte ki a tervezett menekülttábor helyét ahelyett, hogy megpróbálta volna meggyőzni a félig kihalt falvakat, hogy milyen jól jön majd nekik az uniós pénz. Ez demokráciafelfogás kérdése is, de józan esze akár egy antidemokratának is lehetne.)

Persze, ez a remek lehetőség nem ennyire egyszerű. A menedékkérők nem vállalhatnak legálisan munkát, a menekültstátuszt kapottak pedig többnyire nem nálunk tervezik a jövőt. Az uniós forrásokat csak állami szervek használhatják illetve azok a szervezetek, amelyeknek az állam tovább osztja. Tehát a polgármester közvetlenül nem pályázhat.

Egy normális kormány ebben a helyzetben olyan szabálymódosításokon gondolkodna, amik lehetővé teszik, hogy az ilyen innovatív és bátor települések, mint Siklósnagyfalu, kisegítsék az államigazgatási szerveket a számukra megoldhatatlan helyzetben. Nem így Magyarország. Az unortodox megoldások kormánya statáriális állapotokat akar bevezetni már a jövő heti törvényjavaslatában. "Aki átlépi a határzár-kerítést, arra kiutasítás és 3 évig terjedő börtön vár." Ez majd biztosan elriasztja azokat, akik azért menekültek el, mert kiirtották a fél családjukat, és kínhalál fenyegette a gyermeküket. Ha normális menekülttábort nem tudtunk üzemeltetni, akkor majd egy fogolytábort tudunk, igaz? A 150%-os kihasználtsággal működő börtöneinknek nyilván arra van szüksége, hogy kétségbeesett családapákat zsúfoljanak még be. A több hónapos elmaradással küszködő bíróságaink epedve várják a határnál elfogott, csak tolmáccsal kihallgatható menekültek ügyeit.

Ugyanebben a törvényjavaslatban kísérletet tesz a kormányzat arra is, hogy a saját paranoid őrületét országossá bővítse: "Aki magyar állampolgár ehhez segítséget nyújt, (nem pénzért, tehát nem embercsempészként) szintén 1-5 évet kap." Gondolom, abban bíznak, hogy a tömeges félelem és az ebből fakadó erőszak előbb utóbb megoldja ezt a helyzetet is helyettük.

Csakhogy én nem vagyok hajlandó félni. A menekültektől nem. De van egy kormányunk...

 vnm

Vallomások a facebook üzenőfalán

Mottó: A tér 1929 előtt névtelen közterület volt. Gödör néven emlegették... (Wikipédia)

Tiltás helyett arra kellene törekedni, hogy egész Budapesten akadálymentesen lehessen közlekedni.

Közzétett nyílt levelemre közleményben válaszolt a BKK.

Nyílt levelet írtam a főváros és a BKK vezetésének.

Nyílt levél

Tarlós István főpolgármester és

Dr. Dabóczi Kálmán, a BKK elnök-vezérigazgató részére

 

Tárgy:

Tegyék lehetővé a Budapesten átszálló menekültek zökkenőmentes továbbutazását!

 

Tisztelt Főpolgármester Úr!

Tisztelt Vezérigazgató Úr!

 Az országba érkező menekülteknek egy-két napon belül meg kell érkezniük a kijelölt menekülttáborokba. Mindenkinek az az érdeke, hogy minél gyorsabban odaérjenek, ahol fel vannak készülve az ellátásukra. A helyközi járatokon, a MÁV szerelvényein ezért ingyen utazhatnak a táborig. A vasúti hálózat szerkezete miatt azonban ez sok esetben csak budapesti átszállással lehetséges, viszont a két pályaudvar közötti utazásra a kedvezményük nem érvényes, a BKV járatain fizetni kell. Jelenleg önkéntesek a saját költségükön vásárolnak jegyeket, így segítik a menekülteket az átszállásban.

Arra kérem a BKK-t, hogy hasonlóan a MÁV-hoz tegye lehetővé, hogy a menekültek jegy vásárlása nélkül utazhassanak Budapesten a pályaudvarok között. Mivel ez egyértelműen behatárolható útvonalakat jelent, és az amúgy is jól ellenőrzött metró vonalakon történik, nem jelent számottevő többletmunkát a BKK számára.

Tudom, hogy a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények rendszere rendeletben van szabályozva (85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet), ezeket a kedvezményeket kompenzálja a magyar állam, de az egyes személyszállítási cégek fenntartója és vezetése indokolt esetben további kedvezményeket is engedélyezhet. Úgy gondolom, hogy ez most vis major helyzet, ami gyors intézkedést követel. Természetesen a továbbiakban érdemes lehet egyeztetéseket kezdeményezni a magyar állammal és menekültügyi hatóságokkal, és megfontolni a szabályozást módosítását.

Nagyon fontos segítséget jelentene az is, ha azokon a közlekedési csomópontokon, ahol a menekülteknek utazni kell, jól látható, többnyelvű, piktogramokkal készült tájékoztató táblákat helyezne ki a BKK. A menekülteket segítő önkéntesek már több piktogramos tájékoztató szórólapot szerkesztettek, ezért a táblák kialakításában is segítséget tudnak nyújtani.

Már harmadik hete önkéntesek százai áldozzák a pénzüket és szabad idejüket arra, hogy a hazánkba érkező menekülteket segítsék, hogy biztosítsák a gyors és problémamentes eljutásukat a táborokba. Azért is, mert a fővárosi közterületeken való feltorlódás helyett ez a rend fenntartásának humánus és európai módja. Tehát Budapest érdeke is az, hogy minden ide érkező, itt átutazó menekült minél gyorsabban és könnyebben tudjon eljutni a kijelölt menekülttáborba!

Kérem ezért Önöket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket!

 

Budapest, 2015. július 15.

 

Naszályi Márta

Budapest I. kerületi önkormányzati képviselő

Párbeszéd Magyarországért

Ha nincs elég kerület-takarító, mindent elönt a kutyagumi. Takarékosság-e, ha nincs elég önkormányzati alkalmazott?Hosszútávon megéri-e spórolni a működtetésen?

 Horváth Balázs írása a Magyar Paralimpiai Bizottság kapcsán

Szubjektív beszámoló a Budai Vár építész konferenciáról

Legkevesebb 6 milliárdba kerül nekünk, hogy a kormány szétdúlja a kéményseprés rendszerét, 1500 állás sodor veszélybe és újraosztja a piacot.

Újabb áldozatokat követel a rezsicsökkentés: számtalan vállalkozás szűnhet meg, mintegy 1500 munkavállaló kerülhet az utcára az új kéményseprési törvény következtében. A kifüstölés első hulláma már megtörtént. Ahogy a szakmai szervezetek előre figyelmeztettek rá, az önköltség alatti árakkal a szolgáltatás fenntartása nem biztosítható. A lépésnek az lett az eredménye, hogy több száz vállalkozó és vállalkozás függesztette föl a tevékenységét, nagyjából 500 ember veszítette el az állását, egész megyék maradtak ellátatlanul. Ezt orvosolná most az a lépés, hogy a katasztrófavédelem jelölhet ki kényszerszolgáltatót, ugyanúgy mint a hulladékos közszolgáltatásban. A felelős minisztérium 1350 fő felvételével számol, az átalakítás költsége várhatóan 6-6,5 milliárd forint.

A kéményseprés jelenleg több sebből vérző rendszer, megért volna egy jó újragondolást. A hatósági kötelezés jogköre most is a katasztrófavédelemnél van, ami egyébként elfogadható volna, de az ilyen módon megosztott hatáskörök szinte mindig rosszul működő rendszert eredményeznek. Közben a kéményseprés monopolhelyzetben van, ami számtalan nehézséget okoz mind a tervezés, mind az ellenőrzés szintjén az ügyfeleknek (pl. havonta kell új kéményengedélyt kérni, ha a tervezés és lakásfelújítás nem fejeződik be egy hónap alatt).

És nemcsak ebben életszerűtlen a jelenlegi szabályozás. A XIX-XX. századi városi épületekben szén- és fatüzelésre építették a kéményeket, ebbe kötötték évtizedekkel ezelőtt a gázkészülékeket. A gáztüzelés nem tömíti el a kéményt, de tönkreteszi a kémény szerkezetét. Itt a kéményseprés feladata leginkább az, hogy megállapíthatják, hogy a téglakémény mennyire ment már tönkre.  A kémények bélelése viszont több százezer forintos kiadás, amit a háztartások többsége nem engedhet meg magának. Közben lakások sokaságában az egyes berendezések elöregedettek, veszélyesek. Le kellene cserélni ezeket, viszont csere esetén már az új szabályozásnak kellene megfelelni az egész rendszernek, és ismét eljutottunk a kéménybéleléshez. Például az I. kerületi lakások százaiban üzemelnek életveszélyes készülékek, amelyek ráadásul pazarlóan működnek, tehát nemcsak a bent lakókat veszélyeztetik, hanem a kerületi levegő minőségét is rontják, és sok kerületben ennél csak rosszabb a helyzet.

Lett volna tehát értelme egy jó, előrevivő rendszer kialakításának, de az könnyen belátható, hogy a lakossági ügyfelek, a jogosultságok és feladatok áthelyezése a cégektől a katasztrófavédelemhez, nem fogja feloldani a monopolhelyzetet. Viszont számtalan további problémát generál. A tervezet szerint ugyanis a természetes személy tulajdonában álló kéményekre vonatkozik mindez, olyan ingatlanokra, ahová nincs bejegyezve vállalkozás. És hát, ugye, ki az ma Magyarországon, akinek nincs egy Bt-je bejegyezve a lakásába? Ki fogja eldönteni, hogy meddig lakossági egy ügyfél, akinek ingyenes lesz a szolgáltatás és ki számít közületnek?

Teljesen érthetetlen az elképzelés, hogy ugyanarra a tevékenységre kétféle rendszer működik. Ez pusztán arra alkalmas, hogy szembeállítsa egymással a lakossági és közületi ügyfeleket, hogy felkeltse vagy erősítse a vállalkozók iránti ellenérzéseket. Kormányzati részről ugyanaz zajlik, mint a hulladékkezelés és a szennyvízkezelés rendszerének szétverésekor és a piac újraosztásakor. Ez a jogállam, a jog- és vállalkozás biztonság sárba tiprása.

Közben a törvény nem rendelkezik a kéményseprés végzéséhez szükséges szakértelemről.  A szakmai színvonal hihetetlenül alacsonyra kerül a mostani törvénymódosítás nyomán: bárki lehet kéményseprő, aki büntetlen előéletű, és nem áll a foglalkozástól történő eltiltás alatt. Két eset lehetséges: vagy nem lesz képzés és új felvétel, hanem a jelenlegi kéményseprők egy részét fogják visszafoglalkoztatni, ez a minőségi munka szempontjából jó, de az állásuk értéke és megbecsültsége romlani fog, az önálló vállalkozók számára ez visszalépés. A másik lehetőség, hogy ezentúl esetleg munka nélküli pedagógusok, a vasárnapi boltbezárás miatt elbocsátott eladók, esetleg közmunkások ellenőrzik majd a kéményeket, az ő szaktudásuk garantálja majd az élet- és vagyonbiztonságot.

A katasztrófavédelem sorban kapja a feladatokat, amelyek egymástól jelentősen eltérő szakértelmet, működést és szervezeti felépítést követelnek. Már most is túlzott vízfej a szervezet, a további növelése egyre inkább a hatékony működés rovására fog menni.

A kormány egy piaci alapon működő, bejáratott rendszert dúl szét, ráadásul az úgynevezett rezsicsökkentés árát itt is az adófizetőkkel fizettetik meg, hiszen már jelenleg is évi 6-7 milliárdba kerül az államnak a kényszerszolgáltatás finanszírozása. Sokkal hatékonyabb lenne, ha inkább a meglévő, szakértelemmel rendelkező kéményseprő-ipari cégeket (önkormányzati és magánvállalkozásokat) kompenzálnák a rezsiharcban elszenvedett veszteségeikért. 

vnm

(Kép forrása: www.videk.ma)

Tényleg a történelmi belvárosban kell Forma 1-es futamot rendezni?

Nyisson-e kaszinót Andy Vajna a Mátyás-templomban? Avagy nemzeti parkjaink földjeit is lenyúlta a Fidesz

"Cégünk gyorsan, olcsón és jó minőségben dolgozik. A háromból minden ügyfelünk kettőt választhat."

Legyen béke, szabadság és egyetértés - szabad asszociációk a NER-hez a '48-as követelések alapján