Hogyan lehet az, hogy öt napból négyben megbetegít a levegő, de nem szól erről senki?
Ma végre elrendelték a szmogriadó tájékoztatási fokozatát Budapesten. December eddig eltelt 20 napjából 16 napon haladta meg a légszennyezés az egészségügyi határértéket, de ma először tájékoztatták erről hivatalosan a fővárosban élőket. Hogyan lehetséges ez? Hogyan lehet az, hogy öt napból négyben megbetegít a levegő, és mégis most szólnak először?
Azért van ez, mert a kormányrendeletben így van meghatározva a tájékoztatási és riasztási fokozat. A szálló por (PM10) szennyezés egészségügyi határértéke 50 µg/m3, de a 14/2001. (V.9.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelet szerint az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m3 –t, riasztási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 100 µg/m3 –t és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható (Forrás: http://www.kvvm.hu/data/sajtokozlemenyek/220.pdf)
Tehát akkor kapunk először tájékoztatást, amikor a légszennyezés már két napja az egészségügyi határérték másfélszeresét meghaladja, tehát amikor már két napja az érzékeny lakossági csoportok számára megbetegítő a levegő. A többiek „csak” köhögnek.
Az EU levegőminőségi szabályozásának definíciója szerint:
az egészségügyi határérték: a légszennyezettség azon mértéke, amely alatt még hosszú idejű behatás esetén sem következik be egészségkárosodás.
a tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettség azon mértéke, amely az érzékeny lakossági csoportoknál (gyerekek, idősek, légzőszervi, szív és érrendszeri betegségben szenvedők) okozhat egészségügyi problémákat
a riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon mértéke, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget.
Az a bökkenő, hogy a már kialakult szmoggal nem tudunk mit tenni. A már kialakult szmogot nem tudja oszlatni a TEK, a szmog nem hallgat az óriásplakátokra és hiába mondja róla Polt Péter legfőbb ügyész, hogy nincs, mert van és megbetegít. Megbetegít gyereket és felnőttet, megbetegít gazdagot és szegényt, megbetegít kormánypártit és ellenzékit. A már kialakult szmog esetén nem tehetünk mást, mint hogy várjuk a jó időt, hogy kifújja a városból.
Ezért is gondolom azt, hogy a szmog kialakulását kell megelőzni, és már akkor tájékoztatni kell a lakosságot, amikor a légszennyezés meghaladja az egészségügyi határértéket. Javaslatot nyújtottam be, hogy a Fővárosi Önkormányzat ne várja meg a szmog kialakulását, hanem önként vállalt feladatként már az egészségügyi határérték átlépésekor közleményt adjon ki. Így a Budapesten élők felkészülhetnek és esetleg sikerül megelőzni a szmogot.
Ma Magyarországon évente 14 ezren halnak meg idő előtt a légszennyezésre visszavezethető megbetegedésben és évi 2,6 millió munkanap kiesése is ennek köszönhető.
Látható a táblázatban, hogy az 50 µg/m3 egészségügyi határérték csak akkor igaz, ha évi 35 napnál kevesebbszer haladja meg ezt a légszennyezés. Budapesten viszont ezt a 35 napot rendszerint már februárban elérjük és összességében átlagosan minden harmadik napon megbetegítő a levegő – ezért is folyik uniós kötelezettségszegési eljárás ellenünk.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat online adatbázisát felhasználva készítettem egy grafikont a Széna téri mérőműszer adatairól.
Látható, hogy a 31 napos októberben 15 napon át volt a szálló por szennyezés napi átlaga az egészségügyi határérték fölött, ebből 14-szer (lila oszlopok) legalább egy másik budapesti mérőműszer is határérték fölötti szennyezést mért. Tájékoztatás vagy riasztás viszont egyszer sem volt, mert nem volt egymás utáni két nap, amikor a határérték másfél vagy kétszerese fölé emelkedett volna. Tehát a levegő 14 napon át megbetegítő volt már októberben is, de erről egyszer sem volt hivatalos tájékoztatás, és semmiféle megelőző intézkedés nem lett elrendelve.
A légszennyezés csökkentésére a Párbeszédnek 3 pontos javaslatcsomagja van:
- A lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítése – erre EU források is rendelkezésre állnak és ez egyben a valódi rezsicsökkentést jelentené, valamint azt, hogy nem fagynának meg száznál is többen télen a saját otthonukban.
- A környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítése – fosszilis üzemanyag helyett elektromos meghajtás vagy kerékpár, egyéni autóhasználat helyett közösségi közlekedés.
- A zöldfelületek növelése, a fővárost körülvevő zöld gyűrű bezárása és az összefüggő zöld folyosók kialakítása, amely a város átszellőztetését szolgálja, egyszersmind klimatizál és rekreációs területeket is jelent.
A javaslatot idő hiányában most nem tárgyalta a Fővárosi Közgyűlés, de a januári ülésen ismét napirenden lesz.
vnm
Kép: Rizsavi Tamás