Szavazás

<

V. Naszályi Márta

Közös ügyeink nemcsak a politikusokra tartoznak

Friss topikok

  • SHRV: @Ahoj-: no és most lássuk, mi valósult meg ezekből a "tanulmányokból". (2021.12.04. 19:35) Játszótéri vécék
  • rokon1: Ha valaki korrekt, tisztességes, megbízható ügyintézést, csereszerződést, partnert keresett/keres ... (2020.06.15. 13:19) Fél év
  • chrisred: @M.K.R.: Tudom, a lakásomban is természetes eredetű a szálló por, mégis szoktam takarítani. Ez ter... (2019.11.22. 06:08) Köhögést kapunk Karácsonyra?
  • M.K.R.: Hála az égnek, ezt még nem sikerült megfúrniuk és megépült a 82 óta tervezett és szakaszos kiépült... (2019.11.21. 16:06) Requiem az Etele úti fákért
  • M.K.R.: Na ez is egy térkőmániás. (2019.11.21. 15:38) Tabáni titkok

Budapest szmogtérképe

Budapest szmogtérképe

Állandó oldalak

2015.05.24. 18:19 elendem

Kő kövön nem maradt

n20101-lead-800-41g5sn-16-a-kiralyi-palota-madartavlati-kepe-keletrol-eloterben-a-rekonstrualt-kertek-es-a-keleti-nagyterasz.jpg

Szubjektív beszámoló a Budai Vár építész konferenciáról

A kormánypárti propagandarendezvényt számtalan neves és nívós előadó tette vonzóvá, a téma fontos és aktuális, ezért jelentkeztem én is. Valamennyi megszólaló azzal kezdte, hogy igyekezett legitim magyarázatot adni a konferencia létére. Sokat elárul a Budai Vár körüli aktuális helyzetről ez a pszichés kényszer, és magáról az előadóról, hogy milyen magyarázatot talált a saját szerepére mindebben.

Nekem sokkal rokonszenvesebb volt Zoboki Gábor magyarázata, hogy meg kell találni, hogyan lehet közös erővel elkezdeni egy ilyen fontos munkát, mint Fekete György fejtegetése arról, hogy a cél az ellopott történelmünk visszaszerzése. L. Simon László magyarázata viszont mindet vitt: a Várban van egy bálterem, amit rendezvény teremnek lehet használni, és erre azért van szükség, mert a Kossuth díj átadásakor manapság nagy a zsúfoltság. Annak viszont örülök, hogy a miniszterhelyettes magáévá tette a több éve hangoztatott véleményemet, amely szerint a Dísz téren lévő kínai bóvlikkal zsúfolt kütyüvásár helyett méltóbb használatot kellene találni.

Üdítő és izgalmas színfolt volt Dr. Puczkó László előadása, aki a turizmus szempontjából vizsgálta a Vár lehetőségeit. Arról beszélt, hogy kevés az, hogy van valami szép, érdekes, történelmi épületegyüttesünk, mert a turisták igényei sokfélék. Éppen ezért kell, hogy legyen válaszunk a tudatos és az esetleges, a rövid és hosszú időt itt töltő, a kultúrát kereső és a kikapcsolódni vágyó idelátogatók igényeire is, illetve átgondoltan és ügyesen kell felkelteni az igényeket mindarra, amit nyújtani tudunk. Egy későbbi előadásból, amely turisták fényképeit helyezte térképre az derült ki, hogy a Mátyás templomnál sokkal többen fordulnak meg, mint máshol a városban, és legtöbben olyanok, akik csak egyszer jönnek. A legfontosabb kérdés, hogyan mondjuk el azt a történetet, amely miatt itt marad a turista. Ha ezt nem jól csináljuk, akkor a Vár csak egy kulissza lesz látványos szelfik készítéséhez. Ha nem találjuk meg a jó egyensúlyt helyben lakók és idelátogatók között, akkor skanzenné válik – ahogy ezt például az Olaszországi Velencében is láthatjuk. Ott éppen most lesznek helyhatósági választások, és komoly formációk is kampányolnak azzal, hogyan hozhatók előnybe a helyi lakosok a turistákkal szemben, miközben a belső város domináns gazdasági ágazata éppen a turizmus. Jó példa viszont Barcelona, ahol 48 ilyen „történet” van a különböző látogatók számára.

Az előadás azért is keltette fel a figyelmemet, mert éppen az áprilisi testületi ülésen tárgyaltuk az ötéves ciklusprogramot, amelyben a kerület kormánypárti többsége egyetlen fejleszthető és fejlesztendő ágazatot nevezett meg, az idegenforgalmat. És irodalmi stílusban lehülyéztek, amikor azt mondtam, hogy ez kevés, egy lábon állni veszélyes és a skanzenné válás irányába visz. A polgármester úgy fordította le a szavaimat, hogy én nehézipart akarok telepíteni a palotanegyedbe, pedig szerintem több olyan tevékenység is van, amely nincs közvetlen és feltétlen összefüggésben a turizmussal, de jól összehangolható vele. Nekem a régiségkereskedelem, az antikváriumok, szabóműhelyek jutnak például az eszembe, de azt gondolom, hogy a testületnek nem kell kitalálni mindezt, csak teret és lehetőséget kell adni a lakosság fantáziadús vállalkozó kedvének. Ezt a nézetemet erősítette meg később Dr. Vukoszávlyez Zorán is, aki szerint túl sokat foglalkozunk a turisztikával, ehelyett komplex szemlélet szükséges.

A Várban élő Török Ferenc plébániai kirándulásokról és misztériumi játékokról készült cuki családi fényképekkel kampányolt Nagy Gábor Tamás polgármester mellett. Elmondta, hogy szerinte az önkormányzat kommunikál és fórumokat szervez, ami érdekes meglátás annak fényében, hogy a közigazgatási hivatal korábban elmarasztalta az önkormányzatot az adatnyilvánosság hiányosságai miatt. Őszintén hozzátette, hogy nem véletlen, hogy a polgármestert már ötödszörre választják meg. Egyet kell vele értenem, tekintve, hogy a Mátyás Templom plébániai közössége milliós nagyságrendben kap minden évben támogatást a kerületi civil alapból és a polgármesteri keretből. Talán lenne, akit megrendítene a kerület vezetése iránti bámulatban az idős építész panasza, hogy 650 Ft 2 dl bor a vári vendéglőkben, amit így az ott lakók nem engedhetnek meg maguknak, de Török Ferenc kitart – és észre sem veszi az ellentmondást. Bár beszéd közben több ízben elkeveredett a jegyzeteiben, azt azért elmondta, hogy jöttek ide emberek külhonból, kik idővel igazhitű magyarokká váltak.

Dr. Mezős Tamás sok külföldi fényképpel és példával próbálta alátámasztani, hogy a jelkép ereje miatt szabad az épületeket egy korábbi állapotuk szerint újjáépíteni. De ennek előkészítése több éves kutatási és egyeztetési folyamat kell legyen – amivel tökéletesen egyetértek.

Kádár Bálint szerint a Szent György tér beépítése elsősorban városépítészeti feladat. Feltette a kérdést, hogy a 2500 vári lakó tud-e valódi életet vinni a Várba? A lakóépületek építészeti nyelve ugyanis nem elég erős, hogy kitöltse a Szent György teret. Nagyon érdekes volt az elemzése, mely szerint a várnegyed lakói kertvárosias életformát űznek a város belsejében: elszeparált, csendes, többnyire kertes házakban élnek, de ha vásárolni kell, akkor autóba ülnek vagy buszra szállnak. Sok bolt megszűnt, nincs kereskedelmi tér a várban. Az autók a lakóké, akik álmukat alusszák idefent. Hogyan lehet több találkozóhelyet kialakítani, hogyan lehet aktivizálni a helyi lakókat? – tette fel a kérdést. A Palota turisták nélkül üres, ezen is változtatni kell, meg kell nyitni, be kell hívni a helyieket. Egyetértek: nem a miniszterelnöknek kell beköltözni, hanem a helyi közönségnek és a kultúrának legyen itt több tere. Nagyon tudtam azonosulni Varga Ötvös Béla kijelentésével is, hogy az örökség ereje nem a kőben vagyon, hanem az emberek lelkében.

Zoboki Gábor előadására megtelt a terem. Nem csoda, a jó nevű építész vagány módon letette a voksát a Liget projekt ellen, és a Szent György térre tervezett Nemzeti Galériát. Kijelentette, hogy már van múzeumi negyedünk: a Várban. A konferenciára látványos mozgófilmes előadással készült: madártávlatból jártuk körbe a kivetítőn a Vár egészét úgy, hogy közben a korábbi korok építészeti állapotát is bemutatta. A látvány mellett nagyon értékes gondolatokat is megfogalmazott. Elsősorban, hogy a Várban kő kövön nem maradt. Egyszerűen nincs olyan kor, olyan állapot, amelyről azt mondhatjuk, hogy ez A Történelmi Budai Vár. Ez nagyon erős, a Hauszmann Tervvel ellentmondásban lévő szakmai álláspont, hiszen a nagy Nemzeti Terv szerint a Hauszmann által megépített Palota az „Igazi”. A Budai Vár problémáját nem fogjuk tudni megoldani a Budai Váron belül, különösen nem szobrokkal, parkkal és bokáig érő régészeti feltárásokkal, mondta, hanem egész Budapesttel kell foglalkoznunk. Mivel ez egy komplex szakmai és társadalmi feladat, ezért komplex csapatoknak kell vele foglalkozni, szakmai grémiumnak kell dönteni, és javasolta, hogy építsünk Budapestnek egy munkamodellt. A saját irodája által készített modellt nagyvonalúan felajánlotta ehhez kiindulásul. Kérdéseim és fenntartásaim ellenére azt kell mondjam, hogy Zoboki Gábor mindezzel Széchenyi legszebb hagyományait folytatta, és azt gondolom, hogy erre a hozzáállásra van most szükség.

A bálterem kérdésében kapcsolódott L. Simonhoz, merthogy a Parlament kupolaterme mégis csak egy közlekedő, és kellene egy nagy, reprezentatív díszterem. A Palotában volt ilyen, ami helyreállítható, és az amúgy is ünnep, ha egy épületben az a funkció működik, amelyre épült.

Összességében, ha valaki csak ezt az előadást hallgatta meg, már sokat kapott – élményt is és megrágni való kérdéseket is.

A konferencia második napján nem tudtam részt venni, mert ledöntött a lábamról egy alattomos vírus, de szívesen közzéteszem, ha valaki megírja a saját jegyzetét róla!

vnm

(Kép forrása: építészfórum)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eokoskodas.blog.hu/api/trackback/id/tr837488046

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása