Horváth Balázs írása a Magyar Paralimpiai Bizottság kapcsán

Szociológiai kifejezéssel élve a "poszt-szocialista" sportvezetői modell hanyatlását kísérhettük figyelemmel a Paralimpiai Bizottságnál kipattant botrányban. Az elmúlt 3 hét során azokat a vezetői reakciókat láthattuk megnyilvánulni, amely az internetes evolúcióra nemcsak reagálni nem tudott megfelelően, hanem követni sem bírta az eseményeket.

Meggyőződésem, hogy nem csupán Gömöri Zsolt személye, hanem az általa megjelenített sportvezetői stílus bukott meg. Gömöri elnök úr mandátumának jövője már jól kirajzolódik az eseményeket követők szemében, melyet egy rendkívüli közgyűlés fog véglegesíteni. Éppen ezért nem személyeskedni, aktuálpolitizálni, hanem rendszerműködési sajátosságokra kívánok rámutatni kizárólag az MPB-re fókuszálva. Az átláthatóság kedvéért helyenként konkrét neveket is használva.

Média kezelése
Az első televíziós összeállítás után viszonylag hosszú csend következett, mely során nem indult meg a szivárogtatók által kívánt hatás. A parasportolók személyes megjelenése során az elnök által alkalmazott kommunkáció (hangnem, testbeszéd) ellenérzést váltott ki sokakban. A köszönések elmaradása a látogatók számára jelezte mennyire kíván velük együttműködni az elnök. A felvételek a felgyorsult információáramlás következtében jóval több embert értek el, mint arra az MPB számíthatott. A helyzeten egyetlen sajtótájékoztató sem enyhített, mivel a kérdések feltevése ugyan megtörtént, de érdemi válasz alig érkezett. A közösségi médiában néhány óra leforgása alatt egy kisoldal négyszer annyi érdeklődő tagot kapott, mint az MPB az elmúlt 4 esztendő alatt. Utóbbi szervezet hivatalos falának kezelése jól mutatta az admin hiányos felkészültségét, ami miatt folyamatosan kell(ett) cenzúrázni a kritikus hozzászólásokat. Az aranyérmes Pásztory Dóra nyilatkozatának semmibe vétele, majd 3 hét után történő reagálás jól leképezi az erőviszonyok rossz felmérését.

Szervezeti működés
Az átláthatóságot szolgálni hivatott online felületek hiányos dokumentációi, valamint a közösségi oldal folyamatos cenzúrázása a semleges közhangulatot a döntéshozók ellen fordította.
A kiemelten közhasznú társadalmi szervezet közjogi normáktól eltérő működése egyre inkább felhívta a figyelmet a pénzügyi mechanizmusokra, így a felügyelő bizottság készülődő jelentésére is. A szabályosság körüli kétségeket a gazdasági vezető napvilágra került nyilatkozatai csak megerősítették.
Egyre több olyan indulakeltő írás jelent meg, amelyekről kiderült: részigazságokat (is) tartalmaznak. A társadalmi funkciót ellátó döntéshozók juttatásai körül kialakult kérdéseket eddig nem sikerült érdemben megválaszolni.
A külső kontroll hiánya miatt egy sajátos működés alakult ki, melyben a jogértelemzés szinte kizárólagosan az elnök privilégiuma lett. Úgy vélem ezt támasztják alá egykori munkatársak, sportvezetők is, amikor érzelmi ráhatásokról beszélnek. Így a hecckampánynak titulált eseményekre adott válaszként magánlevelezések nyilvánosságra hozatala csak felgyorsította az elnök elkülönülését a valóságtól.
Nem tett jót a helyzet megítélésének az a tény sem, hogy a felügyelő bizottságnak az elnöke egyben egy másik szervezet elnöke is, ahol Gömröri Zsolt elnökségi tag. Ez a fajta összefonódás bizalmatlanságot alalkított ki a rendszert ismerők szemében.
Elnök úr összekeverte a döntéshozatalt a napi bürokratikus működés törvényszerűségeivel, így a hangsúlyok eltolódása és az arra adott reakciók a web 2.0 esetében teljesen érthetőek.

Konklúzió
A szakma felháborodása újra előhozza a sportban szükséges szemlélet- és rendszerváltás igényét. A lezajló vezetőváltások önmagukban mindaddig nem számítanak új iránynak, amíg a sport, mint ágazat nem fog olyan kontroll alá kerülni, mint például az oktatás, az egészségügy, vagy az ipar.
Az eddig tabunak számító bérezések, jutalmazások újragondolása megnyithatja az utat azon generáció előtt, akik nemcsak magasan képzett szakemberek, de demokratikus gondolkodással bírnak.
A régi rendszerben nevelkedett vezetők nagyrésze nem tudta levetkezni magáról az akkori attitűdjeit, így nyugdíjas korban is ragaszkodnak döntéshozó szerepükhöz. Panaszkodnak, hogy a fiatal szakemberek elmennek külföldre és ezzel az ottani csapatokat erősítik, nem a hazaiakat. Nem vették még észre, hogy ennek az okozói pont ők maguk, akik a közgyűlési mutyikból mindig vezetői poszttal akarnak kijönni. Ezt pedig nem kívánják tagdíjjal honorálni és elviselni sok helyen. A szervezeteket vonzóvá kell tenni a fiatalabb korosztály számára is. Ennek pedig egyik fontos lépése kell legyen a döntéshozói kar és végrehajtói apparátus egyértelmű szétválasztása.

Bár ismerjük jól a vezetői típusokat és stílusokat, de az MPB 3 hetes botránya során kialakult vezetői jellemzők az alábbiakban nyilvánultak meg látványosan:

1. Érzelmi manipulációk, zsarolások rendszeres használata.
2. Ellenségkép gyártása, "támadás alatt vagyunk" hangulat kialakítása.
3. Rossz kapcsolat a sajtóval.
4. Transzparencia hiánya.
5. Online marketingismeretek hiánya.
6. Kretívitás, motíválás hiánya.

A kívánatos vezetés jellemzői:
1. Logikus érvelés használata.
2. Közösség építés konkrét értékrend és célok elérése mentén.
3. Jó kapcsolat a sajtóval.
4. Transzparens működés, nyilvános beszerzések.
5. Web 2.0 és 3.0 használata.
6. Ötletfórumok, pályázatok szorgalmazása.

Bennem így csapódtak le az elmúlt 3 hét eseményei. Bízom benne, hogy a rendkívüli közgyűlésen a MOB, az EMMI és a hatóságok képviselői előtt egy olyan Paralimpiai Bizottság fog felállni, amely kellő szakmai és erkölcsi hátteret tud kialakítani a riói sikerek hátteréül.

Respekt a Bátraknak!

Kép forrása: lépéselőny.com