November 27-én a Fővárosi, november 28-án pedig a Budavári Önkormányzat tárgyalta a parkolási rendeletet. Mind a két rendelet több változáson esett át, amelyek miatt most, januárban már nem a korábban megszokott módon kahatunk parkolási engedélyt. Ezeket a változásokat foglaltam össze két blogposztban.
Valamiért úgy alakult, hogy a hivatalos ünnepeken szokás ünnepi beszédet tartani. (Szerintem az ünneplésnek számos jobb, tartalmasabb, érdekesebb és közösségépítőbb formája is lehetne, de valamiért minden egyéb ötlet és innováció mellett az ünnepi beszéd “kötelező kűr”.)
Az évek során sok ünnepi beszédet hallottam és jó párat magam is tartottam - ezért is gondolkodtam el azon, miről is szóltak az idei ünnepi beszédek. Ha egy választott vezető, egy politikus tart ünnepi beszédet, az ugyanis mindig a saját politikai üzenetét tartalmazza, és mindig az a cél, hogy a hallgatóság el tudjon vinni egy mondatot, emlékezzen egy üzenetre a beszédből.
Az ünnepi beszéd lehet
amikor az adott politkus tudja, hogy kötelező beszélnie az adott ünnepségen, de nincsen különösebb kapcsolódása az ünnephez, nincsen olyan karakteres mondanivalója az ünnep kapcsán, amit nyilvánosan is fel merne vállalni. Ilyenkor ő vagy a beszédírója keres valamilyen illeszkedő iroodalmi idézetet, elmond néhány általános érvényű közhelyet hazáról, szabadságról, igazságról stb. és igyekszik a saját állandó narratívájából beemelni valamit, amit látványos erőszak nélkül lehet. A hallgatóságnak nincs oka ilyenkor felháborodni, de nem is visz magával semmit - már egy órával később sem tud a résztvevő mit válaszolni arra a kérdésre, hogy miről szólt a beszéd. Idén ilyen volt a Budavári Önkormányzat hivatalos koszorúzásán elhangzott polgármesteri köszöntő.
A megúszós beszédek jó része eredetileg
ünnepi beszéd akart lenni, csak nem sikerült.
Az államférfi, ha ünnepségen beszél, akkor van mondanivalója. Nemcsak a társadalom számára igaz, hanem személyesen is megéli, hogy az adott ünnep a nemzeti közösség gyökereihez tartozik, amire támaszkodni, amiből építkezni lehet, aminek üzenete van a ma számára és segítséget nyújt a jövőről való gondolkodásban. Az államférfiúi beszéd éppen ezért mindenkihez szól, arról beszél, ami az ünnep kapcsán összeköt, támaszt nyújt, biztonságot jelent és lelkesít. Az államférfiúi beszédről a hallgatóság úgy megy haza, hogy érdemes volt ejönnie, mivel a beszélő pont azt fogalmazta meg, amit ő maga is gondol és érez az ünnep kapcsán, hogy pont eltalálta és/vagy hogy valami olyan új szempontot, gondolatot adott hozzá az ünnephez, ami megragadta őt.
Az írásom szempontjából az “államférfi” nem nemi kategória. Egy politikus nő is lehet államférfi, számos nagyszerű önkormányzati vezető nőt ismerek, akik elsősorban állam”férfiak” és csak azután politikusok. Nagyon szeretném, ha lenne valamilyen gendersemleges szavunk erre, de nem találtam.
Idén ilyen beszédet nem hallottam. Nemcsak azért mert kell hozzá egy államférfi, hanem azért is, mert kell hozzá egy olyan ország is.
Választásokhoz közeledve mindig szaporodnak a
ünnepi beszédek. Ez a típusú beszéd klasszikus politikusi műfaj, a saját szavazótáborhoz szól, az ünnep tartalmi üzeneteiből kiemeli azt, ami aktuálisan a legkönnyebben megragadható és a legkönnyebben lefordítható az adott helyzetre. Az ünnep energiáját felhasználva ezekből a párhuzamokból cselekvési irányokat vázol fel, ezeken keresztül megmagyarázza a saját következő lépéseit és konkrét cselevésre buzdít. Jellemző, hogy az ilyen beszéd valamilyen, az ünnepre időzített nagygyűlésen vagy tűntetésen hangzik el.
A hallgatóság pedig megoszlik. A saját tábor lelkesen, tettre készen távozik, reményt és útmutatást kap. Az ellenoldali tábor viszont megütközik vagy.felháborodik. A behozott párhuzamokat mesterségesnek és elferdítettnek fogják gondolni, a cselekvési irányt pedig szánalmasnak vagy fenyegetőnek. Az lesz az érzésük, hogy a beszélő sárba tiporta az ünnepet.
Az idei beszédek közül leginkább nyilván Magyar Péter beszéde tartozhat ide, de alapvetően nem feltétlen kell, hogy a feltüzelő beszéd ellenzéki legyen.
Végül pedig idén immár kiteljesedett formájában hallgathattuk az
ünnepi beszédet.
Bár nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor beszédére gondolok, ennek sem feltétele, hogy hatalmon lévő autoriter vezető mondja. Az átkozódó beszéd eredetileg általában minden bizonnyal feltüzelő beszéd szeretne lenni - de végül nem az lesz.
Az átkozódó beszéd kiindulási alapja nem az ünnep, hanem az adott politikus pillanatnyi szándéka. A feltüzelő beszédnél is előfordulhat, hogy az ünnep inkább csak ürügy és lehetőség a saját szavazók megszólítására, az átkozódó beszédnél azonban már teljesen elsikkad az ünnep eredeti tartalma.
Az átkozódó beszéd két irányba szól: a saját tábort feltüzelni, az ellenoldali tábort pedig fenyegetni szándékozik. Az átkozódó beszéd árkot húz, amelynek egyik oldalán vannak, akik a beszélőhöz tartoznak, a túloldalán pedig az ellenség. Az ellenség az, aki iránt a saját tábor eleve bizalmatlanabb, akitől fél vagy idegenkedik. Az átkozódó beszéd nem az ünnep erejét használja a nemzet újbóli összekovácsolására, hanem a saját tábor zsigeri ellenérzését tüzeli fel más társadalmi csoportok megbélyegzésére és fenyegetésére. A “forradalmi hangulat” mindössze az érzelmek felkorbácsolását, a tömegek (saját és ellenoldali egyaránt) hergelését szolgálja. Az átkozó beszélőnek nincs mondanivalója, nincs érdemi tartalmi üzenete - a beszéd egyetlen valódi üzenete a fenyegetés.
Még egyszer hangsúlyozom: az átkozódó beszéd lehet ellenzéki is. Ilyenkor az ellenség a hatalom és annak csatlósai, akik elnyomva (megbélyegezve, a közjótól, jogegyenlőségtől elzárva) tartják a kormányváltást akarókat. Nagyon könnyű belecsúszni abba, hogy akivel egyetértek, annak a szenvedélyes szónoklatát feltüzelőnek, akivel pedig nem értek egyet, azét átkozódónak minősítsük, de ez nem lenne jó. Az átkozódó beszéd nem eredendően rossz, megvan, meg lehet a helye és szerepe; Petőfinek is vannak átkozódó versei, mint például a nagyszerű Dicsőséges nagyurak is ennek a határán táncol.
Három oka van annak, hogy az idei átkozódó Orbán-beszédet kártékonynak gondolom.
Egyrészt az, hogy a miniszterelnöknek az utóbbi években már gyakorlatilag nincsenek államférfiúi vagy feltüzelő beszédei, kizárólag megúszós vagy átkozódó beszédeket hallhatunk tőle - azaz nincsen valódi, tartalmi mondanivalója. Nem az van, hogy egy létező és működő országvezetői vízió végrehajtása során időről-időre megjelöli azokat a körülményeket és szereplőket, akik akadályként állnak a közjó útjában, hanem az egyre kudarcosabb kormányzásról az egyre meredekebb és sötétebb átokbeszédekkel próbálja elterelni a figyelmet.
Másrészt az átkozódó beszédeket általában nem az egyes számú vezető mondja el, hanem egy bizalmi ember szájába szokták adni. Úgy, hogy természetesen mindenki tudja, hogy az végső soron és valójában az egyes számú vezető üzenete, de azért ő maga tiszta marad ettől. Hosszan lehetne találgatni, hogy mégis miért ő mondja el ezeket.
A harmadik, hogy egy olyan vezető mond az utóbbi időben szinte kirárólag átokbeszédeket, aki egyre jobban elmélyíti, egyre inkább abszolúttá teszi a saját hatalmát. Egy olyan vezető rajzol célkeresztet a politikai ellenfelei homlokára,
Azok, akiket az átkozódó beszéd fenyeget, nyilván felháborodnak, félnek és haragszanak. Azok pedig, akiket feltüzelni és magához kötni céloz a beszéd, valamiféle elégtételt éreznek, lelki közösséget azzal, aki a nyilvánosság előtt megfogalmazta a saját ellenérzéseiket. Tudjuk, hogy a kormány sűrűn végez közvéleménykutatást, elég pontosan letapogatja, hogyan érez a saját szavazói közönsége, mik azok a hívószavak, amelyek megérintik őket.
Orbán Viktor beszéde nem azért veszélyes, mert ő maga hatalmon van; Obán hatalma véget fog érni. Orbán Viktor beszéde azért veszélyes, mert elég sokan vannak azok, akik ezzel azonosulnak, elég sokan vannak azok, akik számára elfogadható, ha poloskával azonosítják egyes honfitársaikat. Ez nem eleve elrendelés, ez nem nemzetkarakterológia és nem is ősi ösztön: ez egyszerűen nevelés.
Lassan nagykorúvá válnak azok a gyerekek, akik még sohasem éltek más rendszerben, mint a megosztó, polgárt polgár ellen fordító Orbán kormányok alatt. Közéleti aktivitásba kezdett egy olyan nemzedék, akik eszmélésük során azt látták, hogy a politika nem más, mint a hatalommal való gátlástalan visszaélés. A kormánypárti ifjú politikusok kéjjel élnek vissza a hatalmukkal, az ellenzékiek pedig a végsőkig civilnek vallják magukat ettől való félelmükben.
Egy hatékony, fejlődő és szolidáris társadalom legnagyobb ellenfele a félelem. Aki fél, az nem tud szabadon gondolkozni, szabadon dönteni. A félelemben tartás az egyik legnagyobb bűne a tegnapi átokbeszélőnek. A kormánypárti választók félelme a “másoktól” és az ellenzéki választók félelme a fenyegetéstől. Szabadság nem képzelhető el ott, ahol félelem van.
Éppen ezért én nem vagyok hajlandó félni. Nem tekintem magam poloskának, ahogyan nem tekintem poloskának mindazokat, akik bármi okból kormányt akarnak váltani vagy bármi okból nem illenek bele az alkotmányban rögzített világképbe. És nem vagyok hajlandó félni azoktól a honfitársaimtól sem, akiknek valamiért tetszik a miniszterelnök átkozódó, fenyegető beszéde, akik a tavaszi nagytakarítást vágyják.
Ne féljünk!
vnm
Képek: ma7.sk és topsztori.hu
A nemzetközi nőnap alkalmából gyakran hallunk a nők társadalmi szerepéről, elismeréséről, de nem lehet elég sokszor elmondani, hogy a felszínes köszöntések és virágos gesztusok helyett a valódi problémákra kell figyelni.
A nők számos területen szisztematikus problémákkal küzdenek a rosszabb kereseti lehetőségek, a kisebb társadalmi megbecsültség mellett a családon belüli erőszak és a férfiakra szabott egészségügyi ellátás kihívásaival is, miközben az állami támogatási rendszer továbbra is elsősorban az anyákat - ezen belül is a rendszeres, bejelentett jövedelemmel rendelkező anyákat -, és nem a nőket célozza, mintha azok a nők, akik nem szülnek gyereket, nem is számítanának. A traumák, a szociális ellátás hiányosságai, az egészségügyi rendszer problémái, a társadalmi elvárások és az erőszak általi fenyegetettség miatt azt is mondhatnánk, hogy ha veszélyesen akarsz élni, szüless nőnek Magyarországon.
A nők elleni erőszak súlyos és rendszeres probléma. Átlagosan minden héten belehal egy nő a családon belüli bántalmazásba. Mit üzen a fenyegetettségben élő nők tömegeinek az, hogy 50 ezer aláírás ellenére a napokban akarják szabadlábra helyezni a „lúgos orvost”? Azt az embert, aki sértett bosszúból előre kitervelten elkábította Renner Erikát, majd a magatehetetlen áldozatának a hüvelyébe maró lúgot öntött, sorsára hagyta - és szadista tettét sohesem bánta meg.Hogyan érezzék magukat biztonságban a nők, ha a magyar rendőrség saját vétkes mulasztását takargatva véletlen lakástűzként azonosítja a bántalmazó partnere által felgyújtott kisgyermekes anya kínhalálát, aki hiába kért többször is segítséget tőlük?
Ezek a történetek nem elszigetelt, véletlen esetek, hanem mind egy mélyebb problémára világítanak rá: a társadalom és az intézmények nem veszik komolyan a nők elleni erőszakot, sőt, sokszor magukat az áldozatokat hibáztatják.
A bántalmazás nemcsak a rossz anyagi helyzetben lévő nőket érinti: az utcán, a járműveken bárki bajba kerülhet. Perintfalvi Rita teológus, feminista aktivista esete is megmutatta, hogy milyen veszélyeknek vannak kitéve a nők. A történet egyik legfájdalmasabb része, hogy egy női utastárs is Ritát hibáztatta azért, mert a járatról leszállítottak mindenkit az erőszakosan taperoló alak támadása miatt. Számomra ő a bántalmazott társadalmunkat mutatja meg, azt hogy elcsigázott kiszolgáltatottságában csak arra tudott figyelni, hogy várni kell még egy buszt, és nem volt szolidáris.
A nők egészségügyi ellátásának helyzete szintén aggasztó; néhány szemléletes példát sorolok fel, ami rámutat a diszkriminációra. A női egészségügyi problémákkal kapcsolatos kutatások elmaradnak a férfiakhoz képest: ötször több tanulmány születik a merevedési zavarokról, mint a menstruációs rendellenességekről, miközben az endometriózis diagnózisának átlagos ideje nyolc év - tehát 8 évig vizsgálnak egy nőt, mire rájönnek, hogy a tüneteit endometriózis okozza. A nők szívrohamának tüneteit sokszor nem ismerik fel időben, az autizmus női megjelenési formáiról pedig alig van adat. Az orvostársadalom többsége férfi, ami sok esetben kommunikációs problémákat is okoz: a női fájdalmakat bagatellizálják, az érzéseket invalidálják. Szülés közben vagy nőgyógyászati vizsgálatokon a nők gyakran találkoznak megalázó viselkedéssel vagy azzal, hogy figyelmen kívül hagyják a panaszaikat.
A kérdés nem csupán arról szól, hogy ki nő és ki férfi. Egy olyan társadalomban, ahol az emberek egy széles csoportja, a nők rendszeresen szembesülnek diszkriminációval, erőszakkal és ellátási hiányosságokkal, ott nem elég narancssárga tulipánt osztogatni az utcán nőnapon. Rendszerszintű változásokra van szükség, amelyek védelmet és valódi egyenlőséget biztosítanak minden nő számára.
vnm
Kép: netkoffer
Sokszor vádolnak azzal, hogy polgármesterként szándékosan lassítottam, vagy egyenesen akadályoztam a műemléki lakások magántulajdonba kerülését. Mi a valós helyzet a műemléki lakásokkal, honnan indult és hol tart ez a folyamat? Minderről egy sorozatban számolok be Önöknek.
Ezt a hatrészes cikksorozatot elsőként a polgármesteri hírlevelemben osztottam meg 2024. nyarán, és most folytatásokban a blogoldalamon is közzéteszem. Az 1. részt itt olvashatják.
Az előző posztomat a 2019-es választásoknál fejeztem be. Választási programomban az volt a célom, hogy azok, akik a rendszerváltás idején önkormányzati műemléklakás bérlői voltak és nem vásárolhatták meg a lakást, azok kárpótlást kapjanak. Úgy gondoltuk, hogy a ‘95 előtti bérlők esetében fel kell oldani az elidegenítési tiltást és lehetővé tenni, hogy az önkormányzat megfelelő feltételeket dolgozzon ki és ennek alapján adás-vételi szerződést kössön velük. A 2019-es választások előtt az önkormányzatnál lévő adatokra, információkra, és így az évtizedek során kialakult helyzetre csak töredékesen volt rálátásunk, ezek nagy részét az önkormányzat vezetésébe kerülve tudtuk megismerni.
A választás után a hivatal jogászai és független külsős jogászok is megvizsgálták a rendelkezésre álló dokumentumokat… És akkor itt álljunk meg egy kicsit! Az önkormányzati tulajdonú lakások aktái elképesztő állapotban voltak! Egy részük a GAMESZ-nál, egy részük a Polgármesteri Hivatalban, teljesen követhetetlen módon. Az akták tartalma kusza és hiányos volt. Az önkormányzat - bár ez törvényi kötelessége lett volna - a rendszerváltás óta nem készített vagyonkatasztert, azaz nem állt rendelkezésre pontos és aktualizált jegyzék arról, hogy milyen ingatlanok vannak az önkormányzat tulajdonában (2019 novemberében lekértük a Földhivataltól, hogy az ő adataik szerint mely ingatlanok vannak a Budavári Önkormányzat tulajdonában - a hivatalban lévő listához képest ez 925 eltérést mutatott). Ezt a vagyonleltárt négy év munkájával elkészítettük, úgyhogy most októberben pontos és hiteles adatokat tudtunk átadni az új vezetésnek.
A hiányosságok közé tartozott az is, hogy a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság döntései sem az aktákban, sem máshol nem álltak rendelkezésre. Néhány ingatlan esetében találtunk fénymásolatokat a dokumentumokról egy szekrény mélyén, de ez csak a töredéke volt a teljes anyagnak. Azt viszont a rendelkezésre álló adatokból is megállapították a jogászok, hogy a műemléki (úgynevezett “örökbérletű”) lakásokat - bár a jogállásuk nem egységes - nem adhatja el az önkormányzat, nem tudja saját hatáskörben elidegeníthetővé tenni ezeket, ehhez törvénymódosításra volna szükség.
Ahhoz, hogy a törvénymódosítást kezdeményezni tudjuk, szükség volt az érintett lakásállomány áttekintésére, a jogi helyzet felmérésére, hiszen egy törvényi szöveg megfogalmazásához szükség van arra, hogy tisztázzuk, pontosan kiket is érint a jogszabály. (A jelenlegi lakáseladási folyamatban sokszor éppen a korábbi kárvallottak járnak most ismét rosszul, mivel eme felmérés nélkül, leginkább a hangos kormánypárti bérlők igényei alapján született a Böröcz-féle törvénymódosítás).
Első lépésben az üresen álló lakásokat mértük fel, és az önkormányzat életében először a képviselő-testület lakáshasznosítási tervet fogadott el. Ebben a tervben az üres lakások mérete és műszaki állapota, valamint elhelyezkedése alapján meghatároztuk, hogy melyeket újítjuk fel, melyeket hirdetjük meg szociális bérbeadási pályázaton, melyeket szánjuk szolgálati lakásnak és melyeket tervezzük piaci alapon bérbeadni. Az alapelv az volt, hogy a jelentős felújításra szoruló lakásokat piaci alapon, az azonnal beköltözhetőket szociális alapon, a kisebb felújítás után beköltözhetők egy részét szolgálati úton, másik részét pedig felújítás után szociális alapon adjuk bérbe.
A lakáshasznosítási terv elfogadása után azonnal meghirdettük - közel két évtized után az első - szociális bérlakáspályázatunkat 6 db azonnal beköltözhető lakásra. Ezzel egy időben - 2019-22 között - nekikezdtünk az önkormányzati tulajdonú lakóépületek intenzív felújításának. Ennek során számos épületen teljes tetőfelújítást, teljeskörű fűtéskorszerűsítést, kazáncserét, kéménybélelést és vízszigetelést végeztünk. Ez azért is fontos, mert az előző kerületi vezetés csak a tetők és a homlokzatok felújítását (az utcáról is látszó beruházásokat) volt hajlandó elvégezni, azt is csak addig, amíg fővárosi pályázati forrásból megtehette. Minden más felújítási munkát a bérlőkre hagyott. Ezzel szemben mi az épületek energiahatékonyságára és a benne élők egészségére koncentrálva álltunk neki a felújításoknak.
Mindeközben a korábbi korrupciógyanús vári lakáscsereügyletekkel kapcsolatban is felfokozott hangulat alakult ki, mivel elvágtuk a Wágner és a Honthegyi ügyvédi irodák korábbi kétes bevételi forrását, amely alapján nem hivatalosan kizárólagos jogosultságuk volt a kerületi önkormányzati lakások csereügyleteit intézni. A rendszer valószínűleg a következő volt: a Wágner iroda külön pénzt kérhetett a cserét akaró bérlőktől azzal az indokkal, hogy ez az önkormányzati jóváhagyás díja; a polgármester minden bizonnyal csak a Wágner irodától érkező kérelmekre adott jóváhagyást a megfelelő “feltételek” mellett, miközben nem vizsgálták az egész ügylet jogszerűségét. Mi ezzel szemben megvizsgáltuk a jogszerűséget, a csereingatlant, és csak arra adtunk (minden különdíj nélkül) jóváhagyást, amit rendben találtunk. Amit jogellenesnek találtunk, arra megtagadtuk a jóváhagyást. Volt néhány ügy, ami nem volt jogellenes, de nem is szívesen támogattuk volna, ezeknél nem válaszoltunk. Ezzel nem okoztunk kárt, hiszen 60 nap elteltével a törvény alapján a földhivatali bejegyzést meg lehetett ejteni, de Wágnerék és Honthegyiék ezt nem tették meg, hanem a polgármesteri jóváhagyást követelték, felteszem azért, hogy magukat bevédjék a gyanús ügylet miatt. Wágner Ágnes tehát igyekezett feltüzelni ellenem a bérlőket azzal a hazugsággal, hogy leállítottam a cseréket, és perrel fenyegetni engem, ha nem egyezem meg vele én is, mint a korábbi polgármester.
A blogomon tettem közzé az ezzel kapcsolatos részletes tájékoztatást:
“Mivel nem lenne jó, ha téves információk keringenének a kerületi lakók között, szeretnék valamit tisztázni: nem állítottam le a kerületi lakáscseréket. Nem volt ilyen szándékom és nem is tehettem volna, mivel a lakástörvényt nem írhatom felül. 2019 októbere óta is folyamatosan zajlanak lakáscserék a kerületben. Az változott, hogy a választások óta a hivatal munkatársai szigorúan ellenőrzik a csere jogszerűségét, a csereként szolgáló lakást és az egyéb körülményeket. Amelyik csereszerződést rendben találtuk, ott minden esetben megadtuk az önkormányzati hozzájárulást a lakáscseréhez, és megkötöttük az új bérlővel a szerződést.
Egy dolgot állítottunk le: a Várnegyed újságban megjelenő, jogszabálysértő hirdetéseket, amelyek a bérleti jogok „eladásáról” vagy „vételéről” szóltak azzal a kiegészítéssel, hogy „minden megoldás érdekel”. És ehhez kapcsolódva azt a gyakorlatot, hogy az önkormányzat az Ön ingatlan irodáját ajánlja a cserélni szándékozó lakóknak.” (https://eokoskodas.blog.hu/2020/06/09/nyilt_level_valasz_dr_wagner_agnesnek és https://eokoskodas.blog.hu/2021/01/04/valasz_dr_wagner_agnes_decemberi_nyilt_levelere)
Miután az érintett lakók különböző új ügyvédeket fogadtak fel, az ügyük gyorsan rendeződött, és mindenki rájött, hogy a lakók érdekében vizsgáljuk meg, hogy a csereként felajánlott lakás alkalmas-e lakhatásra.
2020 nyarán pedig nekiálltunk a kerületi lakásrendelet teljes újragondolásának. Ennek részleteit a következő hírlevélben fogom bemutatni.
vnm
Sokszor vádolnak azzal, hogy polgármesterként szándékosan lassítottam, vagy egyenesen akadályoztam a budavári műemléki lakások magántulajdonba kerülését. Mi a valós helyzet a műemléki lakásokkal, honnan indult és hol tart ez a folyamat? Minderről egy sorozatban szeretnék beszámolni Önöknek.
Ezt a hatrészes cikksorozatot elsőként a polgármesteri hírlevelemben osztottam meg 2024. nyarán, és most folytatásokban a blogoldalamon is közzéteszem.
A vári műemléklakások ügye a rendszerváltás idejére nyúlik vissza. 1990-95. között országszerte eladóvá váltak a háború után államosított tanácsi lakások. Budapesten ezt a folyamatot a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság végezte. Ennek során hivatalosan azt az elvet követték az I. kerületben, hogy a műemléki épületek maradjanak önkormányzati tulajdonban, a többi épület pedig legyen eladható. Ez az elv szakmai szempontból nagyon is érthető volt, hiszen azt szolgálta, hogy az ország legismertebb műemléki épületegyüttesét, a Budai Várat a szakmai garanciákat és a forrásokat is biztosítva nagyjából egy kézben tartsa. Azt gondolom, ugyanakkor, hogy ez az elv nem volt elég jó. Egyrészt nem vette figyelembe, hogy a lakások egy részében olyan emberek éltek, akik a II. világháború során lerombolt vári lakóházakat a saját kezükkel építették újjá, akik a lakások tulajdonosai voltak és az államosítások során egyszerűen elvették tőlük - majd a rendszerváltáskor nem adták vissza. Az emberek számára nem volt eléggé érthető, hogy a romokból újjáépített lakóházak közül miért lett az egyik műemlék, a másik pedig nem. Miért nem lett műemlék például az akkori tanácsi potentát által lakott ház (ami miatt ő megvehette a lakását) és miért nem lett az a másik? Nem a szakmai érveket, hanem a politikai manipulációt látták benne és történelmi sérelemként élték meg, hogy nem vehették meg. Hibának látom, hogy az önkormányzati tulajdonban tartás nem a vári polgárnegyed egészét érintette (ami szakmailag és emberileg is jól érthető lett volna), hanem csak a nagyobb részét, így a megcélzott műemlékvédelmi és városfejlesztési feladatok is csak részben tudtak teljesülni.
Az ilyen módon elidegeníthetetlen önkormányzati lakásokat kizárólag cserélni lehetett a törvényi előírások szerint. Ez az előírás azért született, mert a rendszerváltás után igen sok korábbi önkormányzati bérlőt játszottak ki a lakásmaffia lelkiismeretlen szereplői a lakhatásukból. Ennek értelmében a lakásbérlet pénzzel nem váltható meg, azaz nem adható el, csak egy másik, beköltözhető lakásért cserélhető. Ez biztosította, hogy a bérlő nem marad lakhatás nélkül, nem kerül az utcára.
A Fővárosi Vagyonátadó Bizottság döntései egyébként nem voltak megtalálhatóak teljes körűen a Budavári Önkormányzatnál akkor, amikor átvettem a kerület vezetését, az önkormányzati lakások aktái minden szempontból rendezetlenek és hiányosak voltak, az önkormányzat ingatlanvagyonáról nem állt rendelkezésre átfogó és aktualizált vagyonkataszter. Ezt a harmincéves mulasztást az elmúlt négy évben pótoltuk.
A történelmi sérelmet az önkormányzat előző, fideszes vezetése arra használta, hogy függőségben tartsa a vári bérlőket (az elidegenítési tilalommal sújtott épületek nemcsak a Várban vannak, de a legtöbb érintett épület ott található). Az a mendemonda járta, hogy “deal”, azaz megállapodás köttetett a kerület vezetése és a műemléki bérlők között, aminek értelmében a ‘90-es években megállapított szociális lakbéren (250,- Ft/m2) bérelhetik változtatás nélkül a lakásokat, a jövedelmi viszonyokat nem vizsgálja az önkormányzat. Ezt a konstrukciót nevezték "örökbérleti" jognak, mivel az volt a gyakorlat, hogy a bérlők közjegyző előtt tett nyilatkozattal kijelölhetik, hogy haláluk után ki “örökli” a bérleti jogot.
A megörökölt lakásrendeletben egyetlen szó sem esett arról, hogy a határozatlan idejű lakásbérleti szerződéseket milyen bérleti díjjal kell kötni illetve a díjat kell-e emelni vagy megtartani. Ez azt jelentette, hogy az egyes lakások vagy akár az egész lakásállomány bérleti díját a polgármester bármikor felemelhette. És a hírek szerint voltak is olyan esetek, amikor ezt meg is tette abból a célból, hogy a bérlőt elüldözze a lakásból.
A megörökölt lakásrendeletben volt olyan szakasz, ami a bérleti jog “öröklésével” kapcsolatos közjegyzői nyilatkozatról szólt, de az valójában csak a törvényben egyébként is garantált bérleti jog folytatásának közokiratba foglalását jelentette. Tehát azt, hogy a lakásban a bérlővel együtt élő családtag (pl. gyermek, unoka stb.) a bérlő halála után folytathatja a bérleti jogviszonyt. Így tehát az, amikor egy adott bérlő olyan közjegyzői nyilatkozatot tett, hogy a vele egyébként a valóságban nem együtt lakó, oda nem bejelentett, nem egyenesági rokon folytathatja a bérleti jogviszonyt, az olyan dokumentum, amit hivatalosan nem vehettek volna figyelembe. Tehát az, hogy figyelembe vették-e vagy sem, az pusztán polgármesteri kegy volt.
a kialakult gyakorlat szerint a lakás értékének fele. A Budai Várban a műemléklakások olyan értékesek, hogy a lakás értékének fele is máshol egy egész lakást ér. Így történhetett meg az, hogy az elmúlt 30 évben a vári műemléklakások bérleti jogáért egész öröklakásokat adtak cserébe. (Sőt, a hozzám eljutott információk alapján ezen felül még kézpénzt is adtak értük, bár ez jogellenes.) Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy a cserével bérleti jogot szerzett bérlők úgy élték meg, hogy a lakás az övék, hiszen egy teljes öröklakást adtak cserébe, és teljesen őszintén (bár tévesen) gondolták azt, hogy a bérleti díj, amit fizetnek, valójában csupán közös költség. (Ha figyelembe vesszük, hogy a szociális bérleti díj az évtizedek során nem emelkedett, akkor a lakások bérletéért fizetett 10-20 ezer forintos díj tényleg inkább a közös költség szintjének felelt meg.)
A csereügylethez kérni kell a tulajdonos önkormányzat hozzájárulását. Ha a tulajdonos 60 napon belül nem nyilatkozik, akkor azt hozzájárulásnak kell tekinteni. Nagy Gábor Tamás polgármester gyakorlatilag egy ügynökségnek, a Wágner és Társa irodának biztosított a lakáscserék esetében monopóliumot (ld. korábbi blogposztom). A cseréknél nem vizsgálták, hogy a felajánlott lakás alkalmas-e lakhatásra, emiatt azután különféle közművesítetlen vályogpajták, vagy mint Bayer Zsolt esetében láttuk, faház nyaralók cseréjére adtak engedélyt, ami a valóságban azt jelentette, hogy színlelt, azaz törvényellenes szerződésekkel zajlott a budavári műemlék lakásállomány jogellenes adásvétele, amihez a polgármester valamilyen okból asszisztált.
A 2019-es választások előtt minderre a helyzetre csak töredékesen volt rálátásunk, az itt elmondott információk nagy részét az önkormányzat vezetésébe kerülve tudtuk megszerezni.
A választási programunkban az volt a célunk, hogy azok, akik a rendszerváltás idején bérlők voltak és nem vásárolhatták meg a lakást, azok kárpótlást kapjanak. Úgy láttuk ugyanis, hogy őket valóban történelmi sérelem érte. (Más a helyzet viszont azokkal a bérlőkkel, akik 1995 után, lakáscserével váltak bérlővé. Ők ugyanis pontosan tudták, hogy nem lakástulajdonhoz jutnak, hanem bérlővé válnak, ennek a tudatában hozták meg azt a döntést, hogy másik lakás bérleti vagy tulajdonjogát adják egy vári műemléklakás bérleti jogáért cserébe.) Úgy gondoltuk, hogy a ‘95 előtti bérlők esetében fel kell oldani az elidegenítési tiltást és lehetővé tenni, hogy az önkormányzat megfelelő feltételeket dolgozzon ki és ennek alapján adás-vételi szerződést kössön velük.
Ennek érdekében a hivatal jogászai és független külsős jogászok is megvizsgálták a jogi lehetőségeket a választás után, a kezünkbe került adatok ismeretében.
A vizsgálat eredményéről és a folyamat következő eseményeiről a további hírlevelekben számolok be.
vnm
Címkép: pestbuda.hu
A Budavári Önkormányzat 300 millió forintot nyert, hogy egy új bölcsődét alakítson ki – így a tervek szerint lehetőség nyílt, hogy 2024-től huszonnéggyel több kisbabáról gondoskodjunk a kerületben. A „Bölcsődei nevelés fejlesztése” című pályázaton elnyert összegből egy éveken át használaton kívüli patinás épületet, egy korábbi zeneiskolát újítottunk fel a Dezső utca 8-as szám alatt. Az épület a Naphegyen, a kerület kisvárosias lakóterületi övezetében található – ahová nagy örömünkre szívesen költöznek fiatal párok és kisgyermekes családok. A hangulatos kerttel körülvett valamikori villaépület mesebeli kastélyként várja majd a legkisebbeket.
Az I. kerületben évek óta problémát jelent, hogy nincs elég bölcsődei férőhely. Az önkormányzati bölcsődék férőhelyeinek negyedére olyan kisbabákat is felveszünk, akik nem a kerületben laknak – előnyt élveznek azok, akiknek a szülei a kerületben dolgoznak. Jelenleg az I. kerületben 3 bölcsődénk üzemel: az Iskola Bölcsőde 88 férőhellyel, a Tigris Bölcsőde 50 férőhellyel, illetve a Lovas Bölcsőde 40 férőhellyel várja a 0-3 éves gyerekeket. Emellett van még két családi bölcsőde is a kerületben, 8-8 fős csoportokkal – a bölcsődei kapacitásunk azonban még így sem elegendő.
A bölcsőde kialakításával egy 2019. évi választási igéretünket is teljesítettük. Meggyőződésem ugyanis, hogy a férőhelyekért folytatott versengés mind a családok, mind az intézmény számára kínos és megalázó, ráadásul egyre több család részesíti előnyben az időszakos ellátást és nagy igény van a fejlesztő- és játszócsoportok indítására is. Ezt mind csak úgy lehet teljesíteni, hogyha több férőhely van, ha elegendő férőhely van.
Az új fejlesztésnek köszönhetően 3 új minicsoportban 24 új bölcsődei férőhelyünk lesz, így akár 24 családnak fogunk tudni segíteni, hogy a szülők gond nélkül tudjanak dolgozni is a gyermeknevelés mellett. A kisebb csoportokkal üzemelő minibölcsődei forma ráadásul lehetőséget kínál az inkluzív ellátásra, a speciális fejlesztést igénylő gyermekek fogadására is.
Az új bölcsődeépület tehát nem oldja meg teljes mértékben a férőhelyhiányt, de nagyban segíti a megoldást. Jogi értelemben a Dezső utcai bölcsődeépületben három önálló minibölcsőde fog üzemelni, de technikailag minden lehetőség adva van a három minibölcsődei csoport együttműködésére.
A bölcsődevezető nagy örömmel és szeretettel készült már a tervezés időszakában az üzemeltetésre, az új minibölcsődék szakmai programjána kialakítására - az ő leveléből idézek:
“A Dezső utcai 3 db minibölcsőde kapcsán felmerült az elnevezés kérdése…
…nem egyszerűen 3 gyermekcsoportról van szó, hanem három darab minibölcsődéről. Szakmai szempontok és a jogszabályi környezet szerint is három különálló szakmai programot kell a három minibölcsődére vonatkozóan készíteni, három egységként kell működnie majd. …
Mivel a koncepció – a tervezés kapcsán meghatározó a név, szeretnék javaslatot tenni a három minibölcsőde elnevezésére.
- Gesztenye minibölcsőde
- Napraforgó minibölcsőde
- Borostyán minibölcsőde
Az átgondolás során fókuszban volt, hogy az ellátotti korosztály számára ismert kedves, de ne elcsépelt, „elhasznált” pl.: Micimackó, nevet keressünk. Inkább elegánsabb, de kedves nevet kerestünk – így növénynevekben gondolkodtunk. A beruházás kapcsán több környezeti/fenntarthatósági szempontnak meg kell felelni, így később a környezeti nevelés is kiemelt szerepet kaphat a minibölcsődék szakmai programjában. Szerintem jó, ha az elnevezés is kapcsolódik mindezekhez.
A gesztenyét, a napraforgót és a borostyánt megemlítik mondókák, mesék, melyek a korosztály számára szakmailag elfogadottak. A gesztenyét, mint termést a szakmai munkában használjuk, kedvelt a gyermekek körében. A KippKopp mese „hőse” gesztenyefigura, a hagyományos mesék közé tartozó, mégis nagyon kedvelt a gyermekek körében.
Szerettük volna beemelni a „közeget” - Naphegy, ahol az épület található – innen a Napraforgó, mely a fény felé fordul, nagyra nő. Színes és vidám.
A jól ismert borostyán, örökzöld jellegével megjeleníti az állandóságot; szimbolizálja a gyors növekedést, a kapaszkodást, a kötődést.”
Ezt olvasva nem csodálkoztunk, hogy számos család már úgy jelentkezett a kerületi bölcsődébe, hogy ők majd a Dezső utcaiba szeretnének menni.
A kivitelezés során a legmodernebb szabványokban előírt követelményeknek megfelelő anyagokat használunk fel, az épületet energetikailag is felújítjuk. Így a projekttel a kerületünk klímacéljainak eléréséhez is hozzájárulunk.
2022 év végén jó ütemben zajlott a pályázás és előkészítés, és a nyertes pályázat birtokában megindulhatott a közbeszerzési eljárás a részletes tervezésre és kivitelezésre. Ezért 2023. május 16-án sajtóközleményben tudathattuk, hogy a megvalósítás szakaszába lép a minibölcsőde kialakítása.
Mind az RRF támogatási pályázatok, mind a milliárdot megközelítő közbeszerzési eljárás nagyon szigorú szabályok és ütemezés alapján folynak. Éppen ezért itt szükség van a beruházó önkormányzat polgármesteri hivatalának, a projektmenedzsment csapatnak és a közbeszerzési szakértőnek a hatékony együttműködésére. A hivatal és a projektmenedzsment együttműködése kifogástalan volt, ennek is köszönhetjük a sikeres pályázatot, de a fideszes többség által ránk erőltetett közbeszerzési szakértő ahol csak tudta, akadályozta a projekt előrehaladását. Hibásan töltött fel adatokat a közbeszerzési rendszerbe, ami miatt birságra számíthat az önkormányzat és a késlekedése miatt több mint egy hónappal később tudtuk csak megkötni a kivitelezési szerződést. Mivel a pályázati és közbeszerzési határidőket szigorúan tartani kell, a késlekedés miatt többletköltségek jelentkezhetnek a beruházás során. Ezek miatt rendszeresen felszólításokat kellett küldenem Barna Orsolyának, hogy végezze a dolgát, válaszoljon a levelekre és működjön együtt a hivatal munkatársaival. Ezért is (és más ügyekben tanúsított magatartása miatt is) kezdeményeztem az ügyvédi kamaránál etikai-fegyelmi eljárást Barna Orsolya ügyvéd, közbeszerzési szakértő ellen.
(Meg szokták kérdezni tőlem, hogy miért nem bontottam szerződést ezzel az ügyvédnővel. Nos, azért nem, mert a korábbi közbeszerzési szakértő menesztéséről és a Barna Orsolyával való szerződéskötésről fideszes javaslatra a fideszes többségű képviselő-testület döntött, tehát a szerződésbontásról is csak a testület tud dönteni - akiknek az érdeke éppen az volt, hogy az én polgármesterségem alatt lassítsák a fejlesztéseket.)
Ügyvédnő aknamunkája ellenére, a munkatársaim erőfeszítéseinek is köszönhetően a bölcsőde építése ütemezetten zajlott. Ahhoz, hogy a tervek szerint 2025. január 6-án megnyithasson a bölcsi, arra volt szükség, hogy október elejére a kivitelezési munkák elkészüljenek. 2024. szeptember 25-én a kivitelező készre jelentette a Dezső utcai bölcsődét. A „készrejelentés” egy építőipari szakkifejezés, amely azt jelenti, hogy a kivitelező befejezte a munkát és megkezdődhet a műszaki átadás-átvétel. A műszaki átadás-átvétel során még kisebb javítási, módosítási munkák készülhetnek, és a januárig tartó három hónap alatt kaphatja meg a használatbavételi engedélyt is az épület. Október 1-én megkezdődött a műszaki átadás-átvétel.
Mivel ekkor adtam át a polgármesteri feladatokat is az új kerületvezetésnek, innentől kezdve nincs rálátásom a folyamatra, de tudomásom szerint minden feltétel adva volt ahhoz, hogy a várva várt január eleji nyitás megtörténhessen.
Ezek után csodálkozva láttam, hogy a bölcsőde hivatalos átadása nem történt meg, és hogy nem mehetnek oda januártól a gyermekek. Vajon mi történhetett az elmúlt 3-4 hónapban? Mi akadályozza, hogy a már elkészült épületben megkezdhesse a munkáját a három minibölcsőde?
Ezt fogom megkérdezni a februári képviselő-testületi ülésen.
vnm
Sokan kérdezik, mi lesz a Zöldike Klubbal. Több mint 650-en támogatták a petíciót, amit azért indítottunk, hogy megmaradjon a Klub - összefoglalómban megírom a Zöldike történetét a legújabb fejleményekkel együtt.
November 27-én a Fővárosi, november 28-án pedig a Budavári Önkormányzat tárgyalta a parkolási rendeletet. Mind a két rendelet több változáson esett át, amelyek miatt most, januárban már nem a korábban megszokott módon kaphatunk parkolási engedélyt. Ezeket a változásokat foglalom össze.
Ez azért nagyon fontos változás, mert az a jellemző, hogy ha valakinek van valamilyen járműre bérlete vagy kedvezményes engedélye, akkor nagy valószínűséggel azt a bérletet vagy kedvezményt fogja használni.
Tekintsünk most el attól, hogy csupán egy apró részletről szólt a beterjesztett rendeletmódosítás, majd az ülés előtt benyújtott előterjesztői módosítóval végeztek egy átfogó átalakítást a teljes parkolási rendszerre - amiről nem folyt érdemi társadalmi egyeztetés sem.
A novemberi rendeletmódosítás egyik legfontosabb eleme, hogy ezentúl 5 ezer forint költségtérítést kell fizetni az első autóért járó engedélyért is (más kerületek ennél bártabbak voltak, a jellemrő díj 12 ezer forint). A másik legfontosabb elem, hogy
A méltányossági engedélyek lehetősége arra szolgált, hogy azokra a változatos élethelyzetekre, amelyeket a rendelet nem szabályoz, lehetőséget adjon. A méltányossági engedélyeket 2019-ig a polgármester adta ki, 2019 után pedig bizottság döntött róla. Éppen azért helyeztük bizottsági hatáskörbe, hogy mérlegelni tudják, melyik kérelem mennyire indokolt. (Sajnos, a bizottság ezt a munkát nem végezte el, gyakorlatilag mindenkinek megadta az engedélyt.)
A legtöbben azért kértek méltányosságot (ld. keretes), mert nem állandó lakcímük van, hanem tartózkodási helyük a kerületben. Ismert tény, hogy a méltányossági parkolási engedélyeknek van egyfajta fekete piaca is. Valaki, aki egyébként máshol lakik, például az agglomerációban, bejelentkezik egy kerületi lakásba és ha az ott lakónak nincsen autója, akkor igényelhet méltányossági parkolási engedélyt. (Persze, ugyanez a módszer akkor is működhet, ha valakinek itt van az állandó lakcíme, de valójában nem itt lakik.) Részemről mélységesen elítélem ezt a trükközést és támogatom, ha sikerül megszüntetni. Ugyanakkor a kérelmezők többsége mégiscsak olyan kerületi lakó, aki lakást bérel a kerületben, tehát valóban itt lakik. Nos, ők most elesnek a parkolási engedélytől. Sokan kértek például azért engedélyt, hogy a kerületben élő idős szüleiket gondozni tudják - mostantól ők sem kaphatnak engedélyt.
A Várnegyed újságban leírják, hogyan lehet a lakástulajdonos engedélye nélkül állandó lakcímet létesíteni. Szerintem valószínű, hogy egy bérlő nem szeretne a bérbeadója szándéka ellenére bejelentkezni, éppen ezért fontosabb volna a lakástulajdonosokat motiválni arra, hogy a bérlőik bejelentkezzenek. Az előző ciklusban elengedtük az építményadót azoknak a lakástulajdonosoknak, akik hosszútávra adták bérbe a lakásukat és a bérlők állandó lakcímet létesítettek. Ennek éppen az volt a célja, hogy kifehérítse a bérlakáspiacot és arra ösztönözze a lakástulajdonosokat, hogy bérbeadják az üresen álló lakásukat. Ez a rendszer azt is segítette, hogy a bérlők kerületi lakóként részesüljenek az önkormányzati szolgáltatásokból, például a parkolási engedélyből is. November óta viszont ismét építményadó terheli a bérbeadott lakásokat, így még nehezebb lesz a bérlőknek meggyőzniük a lakástulajdonost, hogy bejelentkezhessenek.
Meggyőződésem, hogy a kerületi parkolási engedélyeket azoknak kéne kapniuk, akik valóban itt laknak - a lakcímkártyán lévő kategóriától függetlenül. Persze, ennek az ellenőrzése nem volna egyszerű.
A közmeghallgatáson és a testületi ülésen Böröcz László többször is elmondta, hogy a méltányossági engedély rendszere jogszerűtlenül maradt benne a 2019 előtti fideszes vezetéstől örökölt rendeletben. (Érdekes, hogy a kormányhivatal, amely nagyítóval nézte a polgármesteri működésem minden apró mozzanatát, és előszeretettel marasztalt el egy napos ügyintézési késlekedésért, pont ezt a hiányosságot nem kifogásolta… Ráadásul más kerületekben is kapnak kedvezményes parkolási engedélyt különböző jogcímeken olyanok, akik nem a kerületben laknak. Például jellemzően nem a kerületben élő szülők kaphatnak méltányossági engedélyt a gyerekszállításhoz, az iskola/óvoda előtti megálláshoz.)
Nézzük meg, hogy eddig kik kaptak méltányossági engedélyt és hogyan!
2024-ben összesen 6232 db automatikusan meghosszabbodó várakozási és behajtási engedély és 1508 db méltányossági engedély lett kiadva. Ebből
239 db állandó lakcímmel rendelkező kerületi lakók céges autóira (ezentúl lakossági engedélyt kapnak)
623 db tartózkodási engedéllyel rendelkező lakók saját autóira (ezentúl nem kapnak engedélyt)
213 db tartózkodási engedéllyel rendelkező lakók céges autóira (ezentúl nem kapnak engedélyt)
128 db vári lakóknak a váron kívüli kerületi övezetbe (ezentúl nem kapnak engedélyt)
305 db egyéb okból kért (szolgálati okból, ápolási, szülői gyerekszállítási, stb.) (ezentúl szolgálati és szülői engedélyt kapnak)
Az új kerületi rendelet alapján tehát a tavalyiak közül 544-en kaphatnak engedélyt, 964-en pedig nem kapnak engedélyt.
Zöld politikusként akár örülhetnék is neki, hogy ennyivel kevesebb autó fog parkolni a kerületben, de, sajnos, ez nem így lesz. Ugyanis 309 db szolgálati várakozási (205) és behajtási (104) engedély kiadására ad lehetőséget a rendelet. Ezek eddig az egyéb kategórának csupán egy részét alkották - így ezek száma nőni fog.
Elgondolkodtató az is, hogy amíg a kerületben élő lakásbérlők, ha nincs állandó lakcímük, akkor nem kaphatnak engedélyt, mindazok, akik pl. egy vári templomba járnak énekelni, minden további nélkül kapnak engedélyt lakhelytől függetlenül a meghatározott darabszám erejéig. A rendelet szövegéből arra lehet következtetni, hogy a kérelmek beérkezésének sorrendjében osztják ki a meghatározott darabszámú szolgálati engedélyt, de nincs egyértelműen tisztázva, hogy ha egyszerre beérkezik kétszer annyi kérelem, akkor minek alapján fognak dönteni. Úgy tűnik, hogy itt a polgármesteri kegy fog érvényesülni.
Sajátosan alakul a
rendszere is. (Kérdés, persze, hogy a városnak a közösségi közlekedéssel legjobban ellátott részén miért támogatjuk egyáltalán, hogy egynél több autót használjon egy család, hacsak nem mozgásában akadályozott családtagot kell szállítani…) A lakossági várakozási és a behajtási-várakozási hozzájárulás éves várakozási díja az adott területen fizetendő egyórai várakozási díj kétszázötvenszerese, azaz 150.000,- és 112.500,- Ft az “A” és a “B” övezetben. Ebből az önkormányzat az alábbi kedvezményeket biztosítja:
Látható, hogy a Várban lakók nagyobb kedvezményt kapnak a második autóra, mint a Váron kívül élők. Megkérdeztem, miért, amire Böröcz Lászlótól azt a választ kaptam, hogy azért, mert “a Várban drágább a parkolás”. Csakhogy a kerület nagy része a Várral együtt “A” kategóriába tartozik, azaz a váron kívüli terület nagyobbik részében ugyanannyit kell fizetni, mint a Várban. Úgyhogy csak arról van szó, hogy a váriak nagyobb kedvezménnyel tarthatnak második autót. Szerintem a váriak jobban örülnének annak, ha nem vették volna el tőlük a váron kívüli parkolási engedély lehetőségét és ha nem engednék meg az alábbi cégek és intézmények látogatóinak, hogy létszám és időbeli korlátozás nélkül a Várba behajtsanak és ott parkoljanak:
Ehhez a listához valószínűleg csatlakozni fog a Belügyminisztérium is - és még ki tudja, mi minden intézmény...
Az engedélyek igénylésének részleteit itt olvashatják: https://budavar.hu/parkolasi_tajekoztato_2025/
Többen kérdezték, hogy aa benyújtáskor a rendszer által kiírt szűkebb körzetre szól-e csupán az engedély. Mindenkit szeretnék megnyugtatni, a kerületi, váron kívüli várakozási engedély az egész kerületre érvényes a Budai Vár területének kivételével.
A következő posztomban pedig a tguristabuszokról szóló változásokat elemzem.
vnm
Forrnak az indulatok, mert az új önkormányzati vezetés egy bűnronda fekete paravánnal kitakarta a Halászbástya kilátóteraszát.
December elején került a nyilvánosság elé, hogy közzétette a MÁV az állomásmegújítási programját, amelynek értelmében 2124-ig magánkézbe adnák a főbb budapesti pályaudvarok ingatlanhasznosítását.
Napok óta attól hangos a sajtó, hogy a pártállami kormány a 2026. évi választásokra készülve átrajzolja a választási körzeteket. Sokan vannak, akik nem értik, hogy mi ennek a jelentősége; azt is gondolhatják magukban, hogy végül is szinte mindegy, hol húzódik a körzethatár, az a lényeg, hogy kire szavaznak többen.
Szép elgondolás, de nem így van. Az ahogyan most a fidesz átrajzolja a körzeteket, az klasszikus gerrymandering, ami a választási csalás rejtett formája. A 2011-ben elkezdett választási jogszabályi manipuláció, hogy az ellenzéki többségű választókerületekben leadott szavazatok kevesebbet érjenek, mint a kormánypárti többségű körzetekben leadott szavazatok, a jelenlegi módosítással tovább folytatódik. Ez egy újabb példa arra, hogy a Fidesz a saját esélyeit növeli a választásokon a demokratikus folyamatok sorozatos megcsúfolásával. A demokráciában ugyanis az emberek szavazatainak egyenlő súlya alapvető fontosságú. Mégis, van egy alattomos gyakorlat, amely ezt a pillért súlyosan meggyengíti: a gerrymandering, azaz a választókerületek manipulatív átrajzolása. Ez nem más, mint egy burkolt választási csalás, amely aláássa a választási rendszer tisztességét.
A gerrymandering során a választókerületeket úgy alakítják át, hogy egy adott politikai párt számára biztosítsák a győzelmet, függetlenül a szavazók valós preferenciáitól. Ennek célja, hogy a “saját” körzet kicsi legyen, kompakt, homogén lakosságú, jól kampányolható, az “ellenoldali” körzet nagy legyen, széttagolt, nehezen kampányolható.
Ez utóbbi esetében a gyakorlatban az történik, hogy egy képviselő munkáját tönkreteszik. Egy jól dolgozó képviselő ugyanis ismeri a körzete minden szegletét, tartja a kapcsolatot a választópolgárokkal, követi a folyamatokat, ügyeket. Nagyon látványos, hogy az ellenzéki körzeteket célozzák most. Mivel a mindenkit elérő médiumokat leuralta a fidesz, ezért megnőtt a jelentősége annak, hogy a képviselő közvetlen kapcsolattartással elérheti a választóit.
Nézzük a Budapest 01 OEVK-t, amit 2018-ban Juhász Péter, Fekete-Győr András és az én visszalépésem után tudott megnyerni Csárdi Antal! (Piros pontozott vonallal jelöltem a jelenlegi, kékkel a tervezett körzethatárt.) A jelenlegi körzet is agyrém, hiszen kettévágja a Duna és négy kerület tartozik hozzá. Az új OEVK-ba láthatólag a fideszesnek gondolt I. és V. kerület került bele és a stabilan ellenzéki VI. és VII. valamint a XI. és XII. kerületek egy-egy részét csapták hozzá. (A terv, persze, sántít, hiszen az I. kerület nem fideszes, az önkormányzati választásokat is csak azért tudta megnyerni a fidesz, mert a kutyapárt ráindult az ellenzéki jelöltekre.) Így már 4 helyett 6 kerület tartozik egy képviselői körzethez. Normális esetben egy országgyűlési képviselő tartja a kapcsolatot a körzetéhez tartozó önkormányzatokkal, eljár a testületi ülésekre, közmeghallgatásokra, eseményekre - ezt is nehezíti az új kialakítás. Az ellenzéki Budapest pedig 2 képviselővel kevesebbet küldhet a Parlamentbe…
A Fidesz már a kormányzása elején sem volt szégyenlős, ha politikai hatalomszerzésről volt szó és egészen hamar elkezdte a választási rendszer átalakítását. Ennek egyik legfontosabb eszköze 2011-ben a választási körzetek Fidesznek kedvező átalakítása volt és mindenkinek teljesen egyértelmű volt már akkor is, hogy az (addigi 186 helyett) 106 új körzet a korábbi választási eredmények alapján lett kialakítva.
Az inkább balra szavazó területeket lehetőleg egy elszeparált körzetté alakították, vagy összevonták hagyományosan inkább jobbra szavazó területekkel (https://444.hu/.../10/a-tiz-legelszabottabb-valasztokerulet). A cél az, hogy a baloldali szavazatok minél kevesebbet számítsanak, és minél kevesebb mandátumra lehessen azokat átfordítani. Vagy ahogy Kövér László nálam sokkal jobban összefoglalta: "Az a jó, ha az ellenzék nem rúg labdába."
Az eredmény pedig utcákat és háztömböket átvágó, lakótelepeket megkerülő, torz, girbegurba vonallal meghúzott kerületek és rengeteg ellenzéki szavazat mesterséges elértéktelenítése. A matematikailag teljesíthetetlen (https://www.origo.hu/.../20121114-az-mta-kutatoi-szerint...) rendezőelveket rögzítő (vagy nem rögzítő) rendeletet pedig kétharmados törvénybe ágyazták.
A jelenlegi átalakítás célja tehát egyértelműen a 2026. évi választás elcsalása.
A gerrymandering következményei túlmutatnak a választási eredményeken:
Mit lehet tenni ellene?
Mindannyian tudjuk, hogy a jelenlegi pártállamban mindez lehetetlen. Kormányváltásra van szükség, hogy minden szavazat számítson!
A cikk írása során mesterséges intelligenciát is használtam valamint a korábbi azonos témájú posztomat (https://www.facebook.com/profile/100058116396387/search/?q=100%20%C3%A9rv)
Szürreális elgondolása van a fideszes kerületvezetésnek a cukrászdák jövőjéről
Megsemmisítette a Kúria Önkormányzati Tanácsa az I. kerület fideszes testületi többségének a turistabuszok behajtásáról szóló döntéseit, amellyel az általam összehívott Fővárosi Turistabusz Kerekasztal szakértői által kidolgozott buszirányítási rendszer bevezetését akarták megakadályozni
Orbán Balázs mondatai mindenkit váratlanul értek, pedig valójában csak az Orbán-kormány bántalmazó maffiaműködésének nyílt megfogalmazása: az erősebb kutya toszik.
„Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.” (Orbán Balázs)
Amikor a miniszterelnök politikai igazgatója, a rengeteg közpénzzel kitömött elitképző MCC feje arról beszél, hogy ‘56-ból tanulva mi nem álltunk volna ellen az orosz katonai agressziónak, nem egyszerűen az ‘56-os hősök arculcsapása, hanem minden bántalmazott ember, nép és társadalmi csoport elleni legaljasabb támadás.
A fejtegetés lényege ugyanis az, hogy ha egy adott erőszak, bántás már egyszer sikeres volt, ha van arról ismeret, tapasztalat, hogy nem sikerült megvédeni magunkat, akkor legközelebb jobb is, ha eleve meg sem próbálunk védekezni. Tehát valójában megpróbálja elvenni a jogot, a belső erőt, a hitet és a reményt mindazoktól, akiket bántanak, hogy megvédjék magukat.
Ha belegondolunk, ez nem más, mint amit egy bántalmazó partner csinál az áldozatával: szisztematikusan leépíti az önbizalmát, önbecsülését, elhiteti vele, hogy nincs joga, nincs esélye és nincs reménye arra, hogy valaha is szabaduljon.
Amikor Orbán Balázs az ‘56-os hősöket is emlegetve az ukrajnai háborúról beszél, akkor valójában nekünk, magyaroknak üzen:
A nemi erőszak bűnügyi elvei azt mondják, hogy nemcsak az erőszaktevő bűnös, hanem az is, aki nézte az esetet, de nem tett semmit. Bűnös azért, mert azt az érzést keltette az áldozatban, hogy nincs értelme védekeznie. Mit mondjunk tehát arról az emberről, aki nemcsak nézi az erőszakot, hanem azt magyarázza az áldozatnak, hogy hagyja magát, mert úgysincs remény?
És még valami: a hazaáruló, bántalmazó mondatok fényében elsikkad Orbán Balázs egy másik gondolata:
- mondja ezt annak a kormánynak a politikai igazgatója, amely kormány tönkretette a közoktatást, működésképtelenné tette a közegészségügyet, az államvasutat, amely kormány 40 ezer embert hagyott meghalni a koronavírus járvány elbénázott kezelése miatt.
A legfontosabb magyar nemzeti ünnepeink olyan harcokról szólnak, amikor nem ijedtünk meg a túlerőtől, amikor felemeltük a fejünket és meg akartuk védeni magunkat.
Kedves Orbán Balázs! Ezt a büszkeséget is el akarod venni tőlünk? Tudjuk, hogy a bántalmazók nem véletlenül lesznek azok, jellemző, hogy bántalmazó környezetből jönnek. Balázs, te mikor adtad fel a reményt, hogy képes vagy megvédeni magad az erőszakkal szemben?
Azaz annak története, hogyan szabotálta el a kerületi Fidesz, hogy elegendő közterületfelügyelő legyen
Tökéletesen tisztában vagyok a Gellérthegyet, mint zöldfelületet jellemző problémákkal, és hathatós lépéseket is tettem a probléma kezelésére. A megindított előkészítési, tervezési folyamatot azonban a jobboldali többség állította le. Bejegyzésemben a részleteket osztom meg.
Egy hónapja kérdőívet tettem közzé, amelyben a pályahasználók véleményét kérdezem a Czakó utcai sportpálya házirendjéről, mivel sorra érkeztek hozzám a megkeresések, hogy a Czakó pályán túl szigorúak az előírások:
- tiltva van a félmeztelenül vagy nőknek atlétikai topban való sportolás,
- tiltva van a futóbabakocsi használata és
- nem engedik be a 10-14 év közötti gyerekeket szülői nélkül a sportpályára.
A félmeztelen sportolással kapcsolatban a pályahasználók aláírásgyűjtésbe kezdtek és 120-an tiltakoztak az intézkedés ellen. Magam is úgy gondolom, hogy ezeket a szabályokat felül kéne vizsgálni, ezt meg is írtam az intézményvezetőnek. Az intézményvezető nem adott kielégítő választ a leveleimre, viszont a házirendre hivatkozott. Éppen ezért az Önök véleménye alapján javaslatot fogok benyújtani a szeptemberi testületi ülésre a sportpálya házirendjéről.
Az online kérdőív egyértelmű eredményt hozott. A lezárásig 304-en töltötték ki és mindhárom kérdésben egyértelműen az intézmény vezetésének jelenlegi álláspontjával szemben kritikus véleményt képviselnek. Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki véleményét megosztotta velem! Ennek alapján egyértelmű, hogy a pályát használók azt akarják, hogy a sportpálya vezetése engedje a félmeztelen illetve atlétikai topban való sportolást, hogy oldja meg, hogy a 10-18 év közötti kerületi fiatalok szabadon használhassák a sportpályát például a felügyelet biztosításával, és hogy szülessen műszaki és használati megoldás arra, hogy futó babakocsival is sportolhassanak a kerületi kisgyermekes szülők.
Alább a három kérdésre adott válaszok diagramja és utána bemásoltam az „Egyéb” lehetőséget választók saját válaszait is. Ezek egy része valójában egyértelmű állásfoglalás, csak bővebben kifejtve illetve egyes kérdéseknél megfontolásra érdemes megoldási javaslatokat kínálnak.
Egyéni válaszok:
Atlétikai top igen, de férfiaknak félmeztelenül ne. Nem a strandon vagyunk.Nagy melegben mindenképpen.Ne legyen senki félmeztelen, viseljen mindenki felsőt, de mindegy, hogy milyet (tehát akár atlétikai topot).Női top igen, félmeztelen ffi, nem35-40 fokos hőségben miért ne sportolhatna egy nő sportmelltartóban? Gondolom az atlétikai top kifejezés ezt takarja, és miért ne sportolhatna egy férfi fedetlen felsőtesttel? Már ha a félmeztelenül ezt jelenti.
Egyéni válaszok:
Igen és ünnepnapon is lehessen használni a pályát, mert most akkor zárva van.Én felsősöknek engedném, azaz 5. osztálytólFelnőtt felügyelettel, nem muszáj, hogy a szülő legyen a felnőttKitűnő vagy közel kitűnő bizonyítvánnyal 14. életévükben lévőknek feltétlenülEgy 10 éves még nem tud vigyázni magára. Ha baj történik, ki a felelős? Szerintem jogos a szülői felügyeletTermészetesen IGEN, de ha arra nagy gondot tudnak fordítani, hogy ki megy be jogosan a pályára akkor egy kis extra figyelem a gyerekek esetében miért nem? Elég szép számú az ott dolgozó személyzet, ne a gyerekeket űzzék el hanem segítsenek/figyeljenek rájuk.12 éves kor felettIgen, de legyen 1 felügyelőNa ebben bizonytalan vagyok, lehet én 12-nél húznám meg a határt.Edzői, vagy nevelői felügyelettel (nem egyedül, de nem feltétlenül szülővel)Amig gondot nem okoznak, es betartjak a szabalyokatSzerintem nem, de a helyi lakosok meg gyerekek szülői felügyelettel ingyen mehessenek be.
Egyéni válaszok:
Ha nem teszi tönkre a burkolatot a babakocsiNem elég széles a pályaTúl keskeny a sávCsak, ha nem igényel a pálya utána sok extra gondozást, többet mint csak futás mellett.Egyszerűen az a vékony futósáv nem alkalmas arra h babakocsis es egy “sima” futó elférjen kényelmesen, biztonsággal. Ha valaki fut (esetleg nagyon sebességgel) es kerülgetnie kell egy nagyobb akadályt szerintem balesetveszélyes. Különösen amiatt, hogy a pálya mérete miatt elég gyorsan körbefutható.Azért nem, mert ez egy keskeny rekortán. Nem lehet előzni, ha valaki babakocsival fut. Persze ha mondjuk szélesítik a rekortánt, akkor meggondolandó.Ha nem árt a futópálya anyagának akkor persze.Bizonyos intervallumokbanAlapvetően igen, de mivel csak 1 sávos a futókör így sajnos nem lehetséges
Ezeken kívül érdemes a házirendben újragondolni a nyitvatartási idő és az ingyenes használat kérdését is. Sokan kifogásolták, hogy ünnepnapokon zárva van a pálya és hogy az ingyenes használat/belépés csak kerületi lakóknak jár, emiatt a kerületi iskolákba járó nem kerületi gyerekek illetve a kerületi gyerekeket idehozó nem kerületi nagyszülők belépése az iskolai vagy edzésidőn kívül nincs rendezve.
Magam azt gondolom, hogy a kerületi sportpálya feladata az, hogy elsősorban a kerületiek számára minél színvonalasabb, minél változatosabb és ingyen elérhető szabadidős és sportolási lehetőséget nyújtson. Ennek érdekében a szeptemberi testületi ülésre javaslatot nyújtok be, amelyben képviselem a sportpályahasználók véleményét, és a Czakó utcai Sportközpont házirendjének módosítását kezdeményezem.
Ha valaki a mai ünnepet csak megnevezi, már mindenki tudja, mit is fog mondani, mit, gondol, hova tartozik. Szent István király ünnepe, az államalapítás ünnepe, az új kenyér ünnepe, ’gusztus 20…
Pedig, ha belegondolunk, ezek az elnevezések, az ünnep egy-egy elemének kiemelése és előtérbe helyezése egy nagy egészet mutat be valamelyik irányból. És ahogyan – Szent István szavaival - az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő, ugyanúgy, az az ünnep, amely nem tudja a társadalom széles rétegeit megszólítani és különböző gondolkozású embereknek is fontossá válni, az az ünnep el fog jelentéktelenedni. (A mai posztomra készülve elolvastam a tavalyi cikkemet és megállapítottam, hogy még mindig nagyon aktuális, ezért belinkelem ennek a posztnak a végén.)
A honfoglaló magyarság megérkezett Európába, és pár évtizedet azzal töltött, hogy a viszonylagosan jómódú, letelepedett, fejlődő és a kontinensen uralkodó keresztény értékrend szerint élő európaiakat fosztogassa. Amit a magyar történelemkönyvekben bájos eufémizmussal kalandozások korának hívunk, az valójában rablóhadjáratok sora volt, afféle tatárjárás, csak mi csináltuk, nem a tatárok. De a földművelő Európa csak békés volt, nem tutyimutyi vagy ostoba. Egy idő után megelégelték a magyarok önfeledt fosztogatását, összefogtak és megállították a csapatainkat. Választani kellett: Európához tartozunk, átvesszük a vallást, a berendezkedést és együttműködünk-e az akkori fejlett világ többi országával.
István választott: háttérbe szorította (feladta?) szuverenitásunk és nemzeti örökségünk egy részét cserébe azért, hogy megmaradjunk, növekedjünk. Együttműködést kezdeményezett és örömmel fogadta a pápa küldötteit, akik segítettek kialakítani azt a rendszert, amellyel az európai országok közé kerültünk. Megalapította az európai értelemben vett államot. A letelepedő, gazdálkodó népesség számára a kitartó munka gyümölcse, a kiszámítható fejlődés és a létbiztonság jelképe a kenyér, amelyet az idei aratáskor betakarított búzából István napjára sütnek először.
Tíz évszázad után ismét választás előtt állunk: Európához tartozni vagy eltűnni. Ezer éve elég volt egy bölcs király, most viszont egy egész társadalom bölcsességére van szükség. Néha eltűnődöm, hogy ha akkoriban választásokat tartottak volna, hányan voksolnak Koppány hangos, populista kampánya mellett, amelyben büszke szuverenitást ígér és azt, hogy nem engedi, hogy külföldről beleszóljanak? Hányan maradnának inkább a megszokott módszerek és hitrendszer mellett? Ma minden magyar választónak lehetősége van Szent Istvánként döntést hozni hazánk jövőjéről – bölcsen éljünk vele!
Boldog születésnapot Magyarország!
https://www.facebook.com/photo?fbid=705549521392255&set=a.309232711023940
(A bejegyzés frissítve lett)
Tisztelt Dr. Wágner Ágnes!
A polgármesteri fogadóórámon hozzászólásban jelentette meg „nyílt levelét” (ld. keretes). Mivel a fogadóóra a kérdések megválaszolására szolgál, Ön pedig nem tett fel kérdést, ezért ott akkor elrejtettem a hozzászólást, de most részletesen és tételesen válaszolok az írására. Az Ön levelének szakaszait dőlt betűvel idéztem, a válaszaimat álló betűvel írtam.
Kerületünk bérlakásügyeivel kapcsolatosan Ön több, mint 1 éve valótlanságokat állít. Emiatt Ön politikailag és erkölcsileg is megbukott a kerület bérlői szemében:
Elfogadom, hogy ez az Ön véleménye, de nekem más a benyomásom: meggyőződésem szerint a kerület lakosságának a többsége elismeri a munkámat.
- egyrészt, mert a választási propagandájában azzal hitegette a bérlőket, hogy megvásárolhatják a bérleményeiket, majd amikor elfoglalta a székét bejelentette, hogy ez nem fog menni,
Nem hitegettem a bérlőket azzal, hogy biztosan megvehetik a lakásukat. Azt ígértem, hogy kezdeményezéssel fogok élni a helyzet jogszerű rendezésére. Ez még mindig napirenden van. Azonban az önkormányzat átvétele után sikerült csak hozzájutnom azokhoz a dokumentumokhoz, amelyeket korábban nem láthattam. Az önkormányzat pillanatnyilag nincsen döntési helyzetben, de dolgozunk a jogszerű megoldáson.
- másrészt, mert a választások előtt néhány nappal röpcédulákat dobott a postaládákba, melyeken államosítással vádolta meg a jobb oldalon induló polgármestert,
Ez konkrétan nem igaz. A magyar kormány egyik tervezete került nyilvánosságra, amelyben az állami (nem önkormányzati!) tulajdonban lévő bérlakások kiürítéséről szóló rendelkezéseket rögzítettek. Erről tájékoztattam a lakókat.
- akkor is valótlanságot mond és félrevezeti az I. kerületi polgárokat, amikor folyamatosan azt nyilatkozza, hogy nem állította le a vári lakáscseréket. De IGEN! Erre vonatkozóan számtalan bizonyíték van nálam. Ön a lakáscserékkel kapcsolatosan a törvényes határidőt nem tartja be, megakadályozza a bérlők mozgását, röghöz köti őket, elértékteleníti a vagyontárgyaikat, a közvéleményt pedig félrevezeti azzal, hogy csak „segíteni” szeretne a bérlőknek. Be kellene végre látnia, hogy az ilyen segítségből senki nem kér!
Kérem, hogy a nyilvánosság számára is mutassa be azt a dokumentumot, amely az állításának megfelelően azt bizonyítja, hogy arra adtam utasítást, hogy az I. kerületi önkormányzati bérlakások ne legyenek jogszerűen elcserélhetők! Ilyen ugyanis nem történt. Most decemberben is három lakáscsere jóváhagyása történt meg, amelyeket az önkormányzat jogszerűnek ítélt meg. Egy ezek közül egy olyan cserekérelem volt, ahol októberben a Tulajdonosi Bizottság nem találta jogszerűnek a cserét, ám a vitatott tulajdonjogi kérdéseket időközben a cserélő felek tisztázták, így ez a csere is jóváhagyást kapott. Ugyanis az általam vezetett önkormányzatban nem a polgármester hozza meg egy személyben az ilyen döntéseket, hanem a Tulajdonosi Bizottság dönt. Ez a záloga a korrupció elkerülésének.
Érthetetlen az az állítása, miszerint ellehetetleníti az önkormányzat a hallgatásával a cseréket. A törvény egyértelműen rendezi az önkormányzat részéről a jogszerű hallgatást lakáscserék esetében. Azokban az ügyekben, ahol a helyszíni ellenőrzés és az iratok vizsgálata is mindent rendben talál, megtörténik a hozzájárulás megadása. Erre a törvény 30+30 napot ad, a hosszabbítás lehetőségével sok esetben élünk is. A 60. nap lejárta után a cserélő felek (minden ellenkező állítása ellenére) be tudják jegyeztetni a cserét, mint, ahogyan az több esetben meg is történt. Valóban, olyan lakáscserék is kerültek a vizsgálatunk alá, ahol kollégáim aggályosnak találták a cserét, ezekben ez esetekben éltünk a jogszerű hallgatás lehetőségével.
- hamis indokolással elutasítja idős, beteg emberek lakáscsere kérelmét, mert pontosan tudja, hogy nem mennek bele az évekig tartó pereskedésbe, mert addig valahol lakni kell és nincs se idejük, se pénzük erre. Többen pedig azért nem mernek pereskedni Ön ellen, mert félnek a retorziójától! Nagy rendet tett az I. kerületben, büszke lehet magára, igaz senki nem kérte Önt erre a „rendrakásra"!
Amennyiben tud olyan bérlakásra vonatkozó döntésről, amelyben „hamis indokolás” szerepelt volna, kérem tárja a nyilvánosság elé, ne csak vádaskodjon!
- csak és kizárólag a jobboldali érzelmű emberek várba jutását publikálja a sajtóban, ugyanakkor elvtelenül elhallgatja, hogy a baloldali emberek (pl. az Ön kabinetfőnöke is) ugyanúgy lakáscserével jutottak fel a várba, mert máshogy nem lehet. Ezt Ön is tudja, ennek ellenére a köz pénzéből – az I. kerületi emberek - pénzéből pereskedik ellenük. Azok ellen, akik az elmúlt évtizedekben sok tízmilliós felújítással gyarapították a Budavári Önkormányzat vagyonát. Vegye végre tudomásul, hogy jelentős vagyoni kárt okoz a Budavári Önkormányzatnak azzal, hogy a lakáscseréket elutasítja vagy nem hagyja jóvá, az új bérlők ugyanis leveszik a sok milliós felújítási költséget az önkormányzat válláról.
Kizárólag az egyedi polgármesteri döntés alapján vagy a pályázati feltételekkel visszaélve, az önkormányzat érdekeit megsértve kiutalt lakások ügyeit publikáltam. A kormány közeli emberek (az ideológiai érzelmeikről, ugye, nem volt szó) bérlakásairól szóló cikkekben maximum megkérdezték a véleményemet az ügyeket feltáró újságírók.
Az önkormányzatnál 2019 novembere óta dolgozó polgármesteri kabinetfőnök soha nem is lakott, jelenleg sem lakik a Budai Vár területén, kérem, hogy a valótlan állítását vonja vissza!
Megértem indulatát, hogy Önt személy szerint is kellemetlenül érinti, hogy bírósági eljárás indult olyan hamis és valótlan tartalmú szerződések ügyében, amelyben Ön és állandó ügyvédtársa is közreműködhetett, de a magam részéről ezt soha nem szerettem volna előre a nyilvánosság előtt felhasználni, úgy gondolom, hogy jogi kérdésekben majd a bíróság foglal állást és hoz döntést. Mivel a bírósági eljárások tényét Ön most nyilvánosságra hozta, így már elmondhatom, hogy az önkormányzat több színlelt és megítélésünk szerint semmisnek minősülő lakáscsere-szerződést is megtámadott.
Nyilvánvalóan nem mondhatom ki, hogy egy tágas és napfényes, több szobás vári lakás bérleti joga nem cserélhető el egy határmenti, száz fős zsákfaluban található közművesítetlen és szigeteletlen vályogházra, de élek azzal a jogommal, hogy ezekben az esetekben a hozzájárulásommal „ne szentesítsem ezeket a jogügyleteket”, ahogy azt Ön elvárta tőlem.
Higgye el, a magam részéről én is sajnálom azokat a jóhiszemű és az Önök ingatlanirodájában és ügyvédjében megbízó bérlőket, akiknek a megbízott jogi képviselője hosszú hónapokig még az iratokat sem nyújtotta be a földhivatalba (!), ehelyett jelentős energiákat fektetett egy velem szemben indított hisztéria-kampányba. Azok, akik személyesen hozzám fordultak, miután megkapták a szükséges felvilágosítást, amelyhez az ügyvédjüktől nem jutottak hozzá, polgármesteri hozzájárulás nélkül is be tudták jegyeztetni a csereügyletet, és az új bérlők már meg is kötötték a bérleti szerződéseket. Ezért is javaslom a váriaknak, hogy az esetleges panaszaikkal hozzám forduljanak.
A budai vár nem épül, hanem leépül az Ön tevékenysége nyomán.
Mi a jó Önnek abban, ha pokollá teszi a bérlők életét? Ha fenyegeti őket többszörös lakbéremeléssel, a jogutódlás korlátozásában vagy meghiúsításában?
Ez egy lelki kényszer Öntől vagy egy revans, mert a váriak zöme nem Önre szavazott? Aki pedig Önre szavazott, azok nagy része már nagyon megbánta.
Ezen a felületen fordulok Önhöz és az I. kerületi Bérlőkhöz, ugyanis más lehetőségem nincs, mivel Ön több, mint 20 év után koholt indokokkal eltiltott a Várnegyed újságban történő hirdetéseinktől, így csak ez a felület maradt, melyet az I. kerületiek láthatnak.
Fenyegetést eddig egyedül Ön fogalmazott meg a korábbi levelében, amikor arra célzott, hogy ha nem „állapodok meg” Önnel, akkor beperel. („Egy személyes találkozó alkalmával lenne alkalmam tisztázni T. Polgármester Asszonnyal a jelenleg fennálló jogi helyzetet és joggyakorlatot és megbeszélhetnénk a mindenki számára tiszta és rendezett jogi helyzetet, hogy ezekre az Ön számára várhatóan rendkívül kínos perekre ne kerüljön sor.”) A bérlőket a jogutódlás korlátozása soha nem fenyegette, ezzel Ön is tisztában van, hiszen a határozatlan idejű bérleti jogviszony folytatását a lakástörvény egyértelműen biztosítja, a törvényi feltételek esetén a jogviszony folytatásához még az önkormányzat hozzájárulása sem kell, minden esetben megkötjük a jogosulttal az új szerződést.
A Várnegyed szerkesztősége 2019 novemberétől nem közöl olyan hirdetéseket, amelyek nem felelnek meg teljes körűen a jogszabályoknak, ez minden hirdetésre vonatkozik. Ugyanakkor jogszerű lakáscsere hirdetéseket minden további nélkül közzé lehet tenni.
Az Ön 2021-re tervezett lakbér emelési terve minden jószándékot és emberséget nélkülöz, az Ön jogutódlást megtiltó tervei pedig nemcsak méltatlanok, de egyben jogellenesek is. Az Ön tevékenységéből pedig hiányzik a „PÁRBESZÉD”!
Az önkormányzat valóban dolgozik egy új lakásrendeleten, örülök neki, hogy ilyen jelentős társadalmi érdeklődés mellett történik ez, jelenleg is vizsgáljuk azt a mozgásteret, ami a bérleti díj megállapítása kapcsán a rendelkezésünkre áll, figyelembe véve a törvényi kötelezettségeinket is, miszerint ne azok a kerületi lakók fizessék meg a bérlakások fenntartását, akik nem bérlakásban laknak. Ez a vita a kormányzati döntések alapján most jelentősen elhúzódik, bízom benne, hogy ezen idő alatt sikerül a politikai okból generált hecckampánnyal szemben mindenkit megnyugtatni és tényszerűen tájékoztatni. Ez már elkezdődött és a járványhelyzettől függően még számos további egyeztetésre fog sor kerülni.
Nyilatkozataiban Ön a hajléktalanoktól és a kisjövedelmű emberektől várja – nem lebecsülve őket – a vári lakáshelyzet jogi és pénzügyi megoldását. Ők hogyan fogják ezeket a megemelt lakbéreket megfizetni?
Érdeklődéssel várom azt az idézetet (helymegjelöléssel), amikor azt mondtam, hogy hajléktalanoktól várom a vári lakáshelyzet jogi és pénzügyi megoldását.
Kedves Váriak! A polgármesternő elleni panaszaikkal továbbra is fordulhatnak hozzám, segítek a jogsértő intézkedései ellen fellépni.
Erről talán érdemes megkérdezni azokat a volt bérlőket is, akik ügye azután rendeződött, hogy felvilágosítást adtunk nekik a jogi helyzetről, majd új ügyvédhez fordultak, aki beadta a földhivatalhoz azokat a kérelmeket, amelyeket Ön és az Önnel együtt dolgozó ügyvédi iroda elmulasztott.
Kérem, fogadja el, hogy a kerületi hivatali rendszer nem szolgálja tovább a Wágner és Társa Ingatlanközvetítő üzleti érdekét, hanem a bérlők jogi érdekeit védi!
Ugyanakkor engedje meg, hogy gratuláljak Önnek: zseniálisan álcázta az ingatlaniroda hirdetését politikailag motivált nyílt levélnek! Viszont kérem, hogy az önkormányzat közösségi média felületeit csak a hirdetési szabályoknak megfelelően használja önmaga reklámozására!
Boldog új évet kívánok!
V. Naszályi Márta
polgármester
A vári lakáscserék jelentős részében közreműködő ingatlanügynökének közérdekű beadványára nyílt levélben válaszolok
…telt el az október 13-i önkormányzati választások óta, szeretném bemutatni, hogyan haladunk a választási ígéreteink megvalósításával.
Tisztelt Budavári Önkormányzat!
Tisztelt dr. Nagy Gábor Tamás Polgármester Úr!
Tudom, hogy magam is az Önkormányzat testületének tagja vagyok, mégsem hagyom tovább, hogy az én munkámat az Önök munkájával azonosítsák vagy mossák össze.
Cinikus és felháborító, ahogy dr. Nagy Gábor Tamás polgármester kivonul a Logodi utcába, és sajnálkozva tart sajtótájékoztatót a támfal leomlásáról, miközben többszöri figyelmeztetésünk ellenére sem tett semmit az Önkormányzat, hogy megakadályozza ezt az életveszélyes balesetet és a veszélyhelyzet létrejöttét.
Szeptember 11-én, egy lakó bejelentése nyomán értesültem arról, hogy megkezdték a támfal alatti föld bontását. Amikor kérdéseimmel megkerestem a polgármesteri hivatalt, kiderült, hogy tudomásuk van arról, hogy a területen milyen munka folyik és azt is tudják, hogy nem adtak ki építési engedélyt, csupán csak egy közterület-foglalási engedélykérésnek tettek eleget.
Szeptember 12-én tovább folytatódott a munka a területen annak ellenére, hogy a hivatal munkatársai jártak a teleknél, látták, hogy mi folyik ott. Annak ellenére, hogy a környező házak lakói is és én is folyamatosan jeleztük, hogy ez veszélyes lehet. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a Várhegy lejtői csúszásveszélyesek, a múltban több megcsúszás is történt a Lovas útnál, a Logodi utcában és legutóbb a Toldy Ferenc utcában. Ez utóbbinál emiatt hónapokon át ideiglenes vízellátásra szorult több társasház, mivel eltörtek a vízvezetékek, amikor megcsúszott az út.
Ahányszor a helyszínen jártam, nem volt jelen felelős építésvezető, statikus vagy talajmechanikus szakember, és nem volt a jelenlévő gépkezelőknél semmilyen hivatalos dokumentum arról, hogy kinek a megbízásából és engedélyével dolgoznak a területen.
Az érintett közös képviselők még a múlt héten levelet kaptak a hivataltól, amelyből világosan kiderül, hogy már hónapokkal ezelőtt hivatalosan egyeztettek a tervekről, és készülőben van a tervtanács összehívása is a telekre tervezett társasházról. Közben – a generálkivitelező szerint sürgősséggel – megadta a fakivágási engedélyt a polgármesteri hivatal a telek valamennyi fájára.
Szeptember 13-án, pénteken pedig kiderült, hogy a kivitelező a munkálatokat úgy kezdte meg, hogy nem volt erre engedélye, nem kapott a régészeti feltárást megelőző földmunkához örökségvédelmi engedélyt. És bár akkor leállították a munkát, még aznap megkapták az engedélyt, így hétfőn tovább dolgoztak.
Hétfőn délután leomlott a mellvéd és a támfal, a kövei rázúdultak az Attila út 117. lakóházra, a Logodi utca érintett szakasza pedig meggyengült.
Tehát az Önkormányzat hétfő esti közleménye és a polgármester keddi sajtótájékoztatója több valótlanságot is tartalmaz:
Önök évek óta azt a látszatot akarják kelteni, hogy a kerületben jól működnek a dolgok, miközben ez nem az első eset, hogy megmutatkozik: tájékoztatás nincs, felelős nincs, csak ujjal mutogatnak egymásra. A narratívájuk most mindössze annyi: az engedélyezés és felügyelet az I. kerületi Kormányhivatal hatásköre lett volna, és Önök kérték a Kormányhivatalt a szigorú ellenőrzésre. Szeretném kérdezni, hogy ha az Önök gyereke játszana a telek alatti ház udvarán, ahová a kőkoloncok zuhantak, akkor is megelégedtek volna azzal, hogy kérik a kormányhivatalt? Szeretném látni, milyen módon ellenőrizték azt, hogy a Kormányhivatal eleget tesz-e ennek a kérésüknek! Tényleg a választóik szemébe tudnak nézni és azt mondani, hogy mindent megtettek, és ez sem az Önök hibája?
Mi akadályozta meg az Önkormányzatot, annak egy felelős döntéshozóját hat napon át, hogy kiálljon a lakók elé és korrekt tájékoztatást adjon? Miért nem lehetett hat napon át emberszámba venni mindazokat, akiket ez az egész közvetlenül érint? Miért bújtak el a jogszabályok mögé?
Mert lehet, hogy jogilag nem építkezés, ha egy támfal alól több méter vastagságban elhordják a földet, de a gyakorlatban az, és a leomló kőkoloncok ugyanúgy fittyet hánynak a jogi helyzetre, ahogyan Önök az elmúlt napokban a közelben lakó kerületi családok érdekeire.
Megérjük valaha, hogy vállalják a felelősséget a rombolásért, amit a kerületben végeznek? Önök szerint mégis kinek a feladata lett volna rendben tudni az engedélyeket? Miért a lakóknak kellett szaladgálni, hogy kiderítsék, ki dolgozik itt és miért? Hogy lehet, hogy egy polgármester kisétál megtekinteni a támfal hűlt helyét, eközben pedig összefoglalva annyit tud az ügyről elmondani, hogy nem tudja, hogy mi történt? Nem az lenne egy kerület vezetőjének a dolga, hogy tisztában legyen azzal, mi folyik a 21 éve uralt birodalmában kerületében?
Tették volna a dolgukat napokkal ezelőtt, amikor már tudomásuk volt a kialakult helyzetről! Lehet, hogy holnap az Origo, szombaton pedig a 888.hu „avatja szentté” a polgármestert, amiért hősiesen együtt érzett, de a Logodi utcai támfalnak attól még hűlt helye van, az utca omlásveszélyessé vált és a környező házak lakásai is veszélyben lehetnek.
Kérdezem ezért Önöket, hogy ki és mikor fog végre kiállni az érintett lakók elé és mondja el végre a valóságot arról, hogy miért nem tettek semmit?
Váradiné Naszályi Márta
önkormányzati képviselő, polgármesterjelölt
A képet egy lakó készítette a támfal omlásának pillanatában