Napok óta attól hangos a sajtó, hogy a pártállami kormány a 2026. évi választásokra készülve átrajzolja a választási körzeteket. Sokan vannak, akik nem értik, hogy mi ennek a jelentősége; azt is gondolhatják magukban, hogy végül is szinte mindegy, hol húzódik a körzethatár, az a lényeg, hogy kire szavaznak többen.
Szép elgondolás, de nem így van. Az ahogyan most a fidesz átrajzolja a körzeteket, az klasszikus gerrymandering, ami a választási csalás rejtett formája. A 2011-ben elkezdett választási jogszabályi manipuláció, hogy az ellenzéki többségű választókerületekben leadott szavazatok kevesebbet érjenek, mint a kormánypárti többségű körzetekben leadott szavazatok, a jelenlegi módosítással tovább folytatódik. Ez egy újabb példa arra, hogy a Fidesz a saját esélyeit növeli a választásokon a demokratikus folyamatok sorozatos megcsúfolásával. A demokráciában ugyanis az emberek szavazatainak egyenlő súlya alapvető fontosságú. Mégis, van egy alattomos gyakorlat, amely ezt a pillért súlyosan meggyengíti: a gerrymandering, azaz a választókerületek manipulatív átrajzolása. Ez nem más, mint egy burkolt választási csalás, amely aláássa a választási rendszer tisztességét.
Mi is az a gerrymandering?
A gerrymandering során a választókerületeket úgy alakítják át, hogy egy adott politikai párt számára biztosítsák a győzelmet, függetlenül a szavazók valós preferenciáitól. Ennek célja, hogy a “saját” körzet kicsi legyen, kompakt, homogén lakosságú, jól kampányolható, az “ellenoldali” körzet nagy legyen, széttagolt, nehezen kampányolható.
- "Pacsizás" (packing): Az ellenfél szavazóit egyetlen kerületbe tömörítik, így elveszik az esélyüket más kerületek befolyásolására. Ilyenkor jönnek létre a kicsavarodott amőbaformájú körzetek, amibe egymástól távol lévő, egymással nem kapcsolatban levő területeket húznak össze. Ezek a körzetek jellemzően nagyobbak, hogy egy mandátumért több szavazatot kelljen elnyerni - az átlagtól való 15%-os eltérés azt jelenti, hogy két körzet között akár 30%-os különbség is lehet!
- "Hasítás" (cracking): Az ellenzéki szavazókat több kerületre osztják szét, ahol kisebbségben maradnak, és így nem tudnak mandátumot szerezni. Azaz egy meglévő ellenzéki körzetet elvágnak és a részeit szomszédos, kormánypárti körzetekhez sorolják.
Ez utóbbi esetében a gyakorlatban az történik, hogy egy képviselő munkáját tönkreteszik. Egy jól dolgozó képviselő ugyanis ismeri a körzete minden szegletét, tartja a kapcsolatot a választópolgárokkal, követi a folyamatokat, ügyeket. Nagyon látványos, hogy az ellenzéki körzeteket célozzák most. Mivel a mindenkit elérő médiumokat leuralta a fidesz, ezért megnőtt a jelentősége annak, hogy a képviselő közvetlen kapcsolattartással elérheti a választóit.
Nézzük a Budapest 01 OEVK-t, amit 2018-ban Juhász Péter, Fekete-Győr András és az én visszalépésem után tudott megnyerni Csárdi Antal! (Piros pontozott vonallal jelöltem a jelenlegi, kékkel a tervezett körzethatárt.) A jelenlegi körzet is agyrém, hiszen kettévágja a Duna és négy kerület tartozik hozzá. Az új OEVK-ba láthatólag a fideszesnek gondolt I. és V. kerület került bele és a stabilan ellenzéki VI. és VII. valamint a XI. és XII. kerületek egy-egy részét csapták hozzá. (A terv, persze, sántít, hiszen az I. kerület nem fideszes, az önkormányzati választásokat is csak azért tudta megnyerni a fidesz, mert a kutyapárt ráindult az ellenzéki jelöltekre.) Így már 4 helyett 6 kerület tartozik egy képviselői körzethez. Normális esetben egy országgyűlési képviselő tartja a kapcsolatot a körzetéhez tartozó önkormányzatokkal, eljár a testületi ülésekre, közmeghallgatásokra, eseményekre - ezt is nehezíti az új kialakítás. Az ellenzéki Budapest pedig 2 képviselővel kevesebbet küldhet a Parlamentbe…
A Fidesz már a kormányzása elején sem volt szégyenlős, ha politikai hatalomszerzésről volt szó és egészen hamar elkezdte a választási rendszer átalakítását. Ennek egyik legfontosabb eszköze 2011-ben a választási körzetek Fidesznek kedvező átalakítása volt és mindenkinek teljesen egyértelmű volt már akkor is, hogy az (addigi 186 helyett) 106 új körzet a korábbi választási eredmények alapján lett kialakítva.
Az inkább balra szavazó területeket lehetőleg egy elszeparált körzetté alakították, vagy összevonták hagyományosan inkább jobbra szavazó területekkel (https://444.hu/.../10/a-tiz-legelszabottabb-valasztokerulet). A cél az, hogy a baloldali szavazatok minél kevesebbet számítsanak, és minél kevesebb mandátumra lehessen azokat átfordítani. Vagy ahogy Kövér László nálam sokkal jobban összefoglalta: "Az a jó, ha az ellenzék nem rúg labdába."
Az eredmény pedig utcákat és háztömböket átvágó, lakótelepeket megkerülő, torz, girbegurba vonallal meghúzott kerületek és rengeteg ellenzéki szavazat mesterséges elértéktelenítése. A matematikailag teljesíthetetlen (https://www.origo.hu/.../20121114-az-mta-kutatoi-szerint...) rendezőelveket rögzítő (vagy nem rögzítő) rendeletet pedig kétharmados törvénybe ágyazták.
A jelenlegi átalakítás célja tehát egyértelműen a 2026. évi választás elcsalása.
Miért számít a gerrymandering választási csalásnak?
- A szavazatok súlyának torzítása: Egyenlő számú szavazó esetén a manipulált kerülethatárokkal az egyik párt aránytalanul több képviselői helyet szerezhet. Ez a választók akaratának szisztematikus semmibevétele.
- Demokratikus alapelvek megsértése: A demokrácia lényege, hogy a választók határozzák meg a képviselőiket. A gerrymandering ezzel szemben azt eredményezi, hogy a politikusok választják ki a szavazóikat.
- Hosszú távú következmények: Az egyszer eltorzított kerületek évtizedekre bebetonozhatják a hatalmi egyensúlytalanságot, mivel a hatalommal rendelkező párt a következő átrajzolásoknál is előnyt élvezhet.
A gerrymandering következményei túlmutatnak a választási eredményeken:
- Csökkenő választási részvétel: Az emberek csalódnak a rendszerben, ha azt látják, hogy a szavazatuknak nincs valódi súlya.
- Szélsőségek térnyerése: A “biztonságos” kerületekben a pártok szélsőségesebb jelölteket állíthatnak, mivel nincs valós verseny.
- Képviseleti aránytalanság: A kisebbségek és a politikai ellenzék alulreprezentálttá válhatnak.
A gerrymandering nem csupán egy taktikai húzás, hanem a választási folyamat manipulálása, amely a demokrácia alapvető értékeit sérti. Ha egy szavazatnak nincs ugyanakkora ereje, mint egy másiknak, az a választási rendszer alapvető igazságtalanságát jelenti.
Mit lehet tenni ellene?
- Független bizottságok: Sok országban és államban már sikeresen alkalmaznak pártsemleges testületeket a kerülethatárok kijelölésére.
- Átláthatóság: A kerülethatárok átrajzolásának nyilvános és átlátható folyamata csökkenti a manipuláció esélyét.
- Jogorvoslat: A gerrymandering elleni jogi fellépések fontos eszközt jelenthetnek a választók jogainak védelmében.
Mindannyian tudjuk, hogy a jelenlegi pártállamban mindez lehetetlen. Kormányváltásra van szükség, hogy minden szavazat számítson!
A cikk írása során mesterséges intelligenciát is használtam valamint a korábbi azonos témájú posztomat (https://www.facebook.com/profile/100058116396387/search/?q=100%20%C3%A9rv)
