V. Naszályi Márta

Várba költözés helyett a turistabuszok elhelyezésére és a védett vári barlang-pincerendszer megóvására költsön a kormány! A nemzeti örökségünket teszik tönkre felvágásból és kényelmi szempontok miatt, miközben a Vár valódi problémáit nem oldják meg.

Érdekes elemző cikk jelent meg ma a HVG online felületén. Sok fontos közlekedési kérdést feszeget, ezekből egyet emelnék ki: segít-e a közösségi közlekedés bajain, ha egy állami cégbe vonják össze a vasúti és a buszos személyszállítást?

Gyereket gázolt egy segway a Várban – mi következik ebből?

Sorban keresnek az utóbbi napokban ingatlantulajdonosok, hogy értesítést kaptak a földhivataltól. Az állam elővásárlási jogot jegyeztetett be a tulajdonukra.

avagy hogyan vezet a jogi védelem hiánya és a városüzemeltetési gyakorlat egy fasor kivágásához

Kép: 444.hu

Hasít a fideszes beszállító - a gyerekek pedig éhesen jönnek haza

Mindenki megnyugodhat: az ügyészség szerint pöpec a hármas metró, és aki maga nem szorult be, az ne ugráljon.

Önkormányzati tanuszoda, ami megfizethetetlen, és nem is használhatják a gyerekek - meg amúgy veszélyes is számukra.

A Vallásszabadság világnapját január 13-án ünneplik, mert 1568-ban január 6. és 13. között zajlott a tordai országgyűlés, amelyen a világon először foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadságot. Az új év és a 450 éves évforduló vett rá arra, hogy megírjam a belül már igen régóta formálódó gondolataimat.

Elővásárlási jogot jegyeztet be az állam nyolc világörökségi helyszín ingatlanaira - erről döntött év végén a kormány. A Budai Vár valamennyi ingatlanját és az I. kerület jelentős részét érinti a döntés. Azt járom körbe, hogy kell-e félniük a kerületi lakóknak.

…és ez emberek életébe kerül.

Az iskolai menza a szülőnek drága, a gyereknek „undi”, az önkormányzatnak (szinte) biztos kudarc

A miniszterelnök szerint a Várbazár a kormányzásuk szimbóluma - és igaza van. A Várbazár mára az elmulasztott lehetőségek, a szétlopott közpénzek és az elbaltázott kivitelezés szimbóluma.

a kerületi lakók igényét az önkormányzati többség.

Beszámoló a Budavári Önkormányzat 2017. októberi testületi üléséről

Ma délelőtt kivágták az Etele úti középső sáv fasorát

FRISSÍTÉS! Bardóczi Sándor ábráját is beillesztettem, ami a lehetséges változatokat mutatja be (11.14.)

Mi lenne, ha meg lehetne venni a vári műemléklakásokat?

A legutóbbi testületi ülés napirendjén azt vettem észre, hogy meghosszabbítani terveznek egy lakásbérletet: Zsidai Roy cége öt éve bérel egy vári műemléklakást a Pest-Buda vendéglő mellett, amelyet raktárnak használt. Mélységesen megdöbbentem azon, hogy bár az előterjesztésben egyértelműen le van írva, hogy Zsidaiék a bérleti szerződést megszegték, hiszen a tulajdonos önkormányzat beleegyezése nélkül kizárólag lakásként használhatták volna, mégis kétféle határozati javaslat-változat szerepelt benne, és az egyik szerint folytathatták volna a lakásbérlést. 40 ezer forintért egy 56 m2-es vári műemléklakást. Miközben az egész Pest-Buda szállodát úgy alakították ki, hogy különböző módszerekkel hozzájutottak az önkormányzati tulajdonú lakások meglehetősen olcsó bérleti jogához a Fortuna utca 3. sz. alatt, majd csináltak egy szállodát belőle. Azért adhatják ki szállásként ezeket a lakásokat, mert a határozatlan idejű szerződéseknél (amelyek jogát átvette) ezt megengedi a rendelet. Ezért alakulhatott ki az a sajátos helyzet, hogy van, aki csak egyszerűen lakik a várban többször annyi pénzért, mint aki luxusszállodát üzemeltet. Egy idegenforgalmi centrumban nyilván vannak szállodák, de kérdés, hogy az önkormányzati bérlakásállomány terhére kell-e ezeket nyitni alacsony összegű lakbérért cserébe.

A bizottsági és a testületi ülésen is feltettem a kérdést, hogy hogyan történhetett meg az, hogy 5 évig nem ellenőrizték ezt a bérleményt? Ha Zsidai cége a Várban egy ugyanekkora méretű raktárt bérelt volna, az 4 év alatt 11,5 millióval több bevételt hozott volna az önkormányzatnak – hogyan akarják kártalanítani a kerületet Zsidaiék. Milyen állagromlást okozott, hogy nem újították fel, talán nem is fűtötték a lakást? Hogyan tervezi az önkormányzat a kártérítés behajtását? Sajnos, ezekre a kérdéseimre nem kaptam választ, az viszont egyértelműen  kiderült , hogy eddig nem is volt semmiféle bérleményellenőrzési terv: „…novemberre fogja a GAMESZ összeállítani a bérleményellenőrzési tervet.” (polgármester)

Év elején adatigénylést nyújtottam be az önkormányzathoz, szerettem volna megtudni, hogy hány vári lakásban működik valamilyen cég. Kiderült, hogy az önkormányzat nem tartja mindezt nyilván, ami érthetetlen, hiszen adózás szempontjából szükség van erre az információra. Azért, hogy összeszedjék a kért adatokat, közel másfél millió forintot akartak kérni tőlem. Még hány lakásban működik valamilyen vállalkozás a kerületben szerződésellenesen? – tettem fel a kérdést. Ha januárban összeszedik az adatokat, akkor mostanra tudnánk és intézkedhettünk volna.

Nem adtam fel a küzdelmet, adatigénylést nyújtottam be a Táncsics Mihály utcai lakásokról, hogy legalább ezt az egy utcát lássuk.

Sokan kérdezik, hogy lehet az, hogy az I. kerületben ilyen ordas mutyizás zajlik a lakásokkal. Nos, ennek szálai a ’90-es évekbe nyúlnak vissza, amikor is a Budai Vár területén lévő műemlékházakat teljes egészében önkormányzati tulajdonba rendelték és az ezekben lévő lakásokat nem albetétesítették. Azért, hogy a Vár műemléki jellegét, a műemléképületeket ezzel védjék meg. Ez azt jelenti, hogy ezeket a (korábban tanácsi) bérlakásokat a bérlők nem vehették meg – ellentétben más tanácsi lakásokkal, amelyek nem műemlékházban voltak. Emlékezhetünk még, hogy a rendszerváltás után az önkormányzatok szabadulni próbáltak a rossz állapotban lévő IKV lakásállománytól, és mélyen a piaci ár alatt adták el a bérlőknek a lakásokat. Nálunk is a mai napig él a rendelet, amely alapján a határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a (nem vári műemlék)lakás becsült értékének feléért veheti meg azt, és ha egy összegben fizet, akkor további 10% kedvezményt kap. Szóval ~40%-os áron lehet I. kerületi lakásokhoz jutni. Illetve lehetett, mert mára szinte mindet eladta az önkormányzat.

De a vári lakók nem vehették meg, ami sokak szerint igazságtalanság volt. Szerintem az igazságtalanság sokkal inkább az, hogy voltak, akik megvehették és voltak, akik nem. Szinte minden testületi ülésen elénk kerül egy olyan vári műemlék lakás, amit éppen most adnak el több száz millió forintért – miközben ezekhez hasonló, ezekkel szomszédos lakásokat 3-500 forintos négyzetméteráron ad bérbe az önkormányzat.

A nem eladható lakások bérleti joga pedig igen magas áron cserél gazdát. Ami végül is megürül, azokat szokta az önkormányzat úgynevezett piaci alapon bérbe adni. Ezt piacinak hívják, de valójában semmiféle piaci folyamatokhoz nincs köze, ez egyszerűen annyit jelent, hogy a rendeletben megjelölt bérleti díjak közül a legmagasabbért hirdetik meg és a pályázónak lehet másik lakása is, a pályázó lakás és jövedelmi körülményeit nem vizsgálják. Egyetlen feltétel, hogy a lakást a pályázónak fel kell újítania (Zsidaiék nem is újították fel a Táncsics utcai lakást), és a kezdő bérleti díjat erősen csökkenti, hogy a lakások milyen lepusztult állapotban vannak. Így alakulnak ki a 400,- Ft/m2-es bérleti díjak barokk épületek bűbájos belső udvaraira néző lakásokban. Szerintem szégyen az önkormányzatra nézve, hogy ezek a lakások ilyen állapotban vannak, szégyen, hogy van köztük, ami nem komfortos – erre nem kéne nagy mellénnyel hivatkozni. Éppen azért kapta meg az önkormányzat, hogy a műemlékek védve legyenek, de ennek a feladatnak nem tett eleget.

Egészen a legutóbbi időkig ezekről a pályázatokról egy titkos és sehol meg nem nevezett grémium hozott döntést (a bizottsági elnökök négyen), és a képviselő-testület még az eredményt sem tudta meg. Az új rendeletbe, az én javaslatomra bekerült, hogy a döntést a képviselő-testület hozza meg, a titkos grémium csak javaslatot tesz. Továbbra sincs az önkormányzatnak ingatlangazdálkodási terve, ötletszerűen, egyedi döntésekkel határozza meg, hogy melyik lakásnak mi legyen a sorsa. Az elmúlt évek lakásgazdálkodási gyakorlata miatt számvevőszéki vizsgálatot és a Kormányhivatalnál a lakásrendelet felülvizsgálatát kezdeményezem, mert úgy látom, hogy mindez az önkormányzat számára vagyonvesztést eredményezett és eredményezhet még.

Végezetül: a rendszerváltáskor hozott törvény szerintem jó célból született, azért, hogy megvédje a Budai Vár polgárvárosi negyedének műemléki értékeit. Most, húsz év után érdemes ránézni, hogy a kialakított rendszer beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket. Érdemes kielemezni és végiggondolni, hogy a továbbiakban mi volna a vári műemlékházak és a helyi közösség érdeke.

A testületi ülésről szóló beszámolóm itt olvasható: beszámoló.

Az elmúlt ülést próbaképpen on-line közvetítettem a politikusi facebook oldalamon, a videó itt megnézhető: https://www.facebook.com/VNaszalyiMarta/

vnm

Kép: hvg.hu, welovebudapest.hu

Megkérdeztem, ki és miért engedélyezte, hogy kivágják az idős tiszafát. A válasz több mint érdekes

Néhány órával az elindulás után határozatlan időre felfüggesztették a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gázkonvektor-csere támogatási pályázatát

Azt szeretném, ha a kerületi parkok és játszóterek nem lennének ürülékkel szennyezettek, és ezért a játszótereken kiépítenének megfelelő vécéket. Megfelelő alatt csatornába kötött, napi rendszerességgel takarított, rendben tartott vécét értek. Első lépésként felmérést végeztem, hogy a kerületi családoknak mi a tapasztalata és az igénye. Összeállítottam egy on-line kérdőívet, amit a megosztottam olyan felületeken, amelyek elérik a szülőket.

A felmérés teljesen anonim volt, a válaszadók adatait nem látom, nem használom, de az űrlap végén önkéntesen megadhatták. Ezúton is köszönöm azok bizalmát, akik megadták!

Az első kérdés alapján az látszik, hogy a válaszadók az aktívan és rendszeresen játszóterező családok közül kerültek ki, csupán a válaszadók 9%-a jár heti egynél ritkábban, a válaszadók fele naponta jár. Mindez azt jelenti, hogy a kapott válaszok valódi, személyes tapasztalatok.

A második kérdés (Mi a tapasztalata, mi az, ami visszatérően zavarja a játszótereken?) a játszóterek fő gondjait igyekezett feltárni. Több lehetőség közül lehetett választani, és saját válasz is megfogalmazható volt.

A válaszadók 88%-át zavarja, hogy nincs a játszótereken vécé és kézmosó, ez az opció kapta kiemelkedően a legtöbb szavazatot.

Több mint egyharmad kifogásolta, hogy túl sokan vannak a játszótér méretéhez képest (37%) és hogy szemetes, takarítatlan a játszótér (33%). A szülők negyede szerint nincs elég pad (25%) és többen tapasztalják azt, hogy a játszótér elhasználódott (13%) és a növényzetet nem gondozzák (16%).

Egy-egy válaszadó hozta fel a következő problémákat:

• sok a darázs az ivókút körül
• a hajléktalanok és a korosabb gyerekek, átjáró felnőttek szemétlerakónak és illemhelynek használják a játszóteret.
• kevés a szemetes
• hajléktalanok vannak a játszótér közelében
• jó lenne mindenhol egy kis büfé, büfékocsi, ilyesmi a közelben
• kevés az árnyék
• nincs olyan növényzet, pl. füves rész, ahová egy plédre le lehetne tenni egy még sétálni nem tudó kisgyereket

Egy válaszadónak pedig nincs baja semmivel. 

Érdemes észrevenni, hogy a 2-6. helyen végzett válaszok egymással összefüggenek. Ha nincs elég sport- és pihenési célú (rekreációs) zöldfelület elérhető közelségben, akkor a meglévők zsúfoltak, könnyen elszemetesednek és gyorsan elkopnak, mert a fenntartás nem mindig tud lépést tartani a használattal. Ma Budapesten átlagosan 6-7 m2 zöldfelület jut egy lakosra, miközben a nemzetközi ajánlás legalább 9 m2 lenne, és nyilván a város közepén kevesebb az elérhető park.

Másik sajátos szempont, hogy a Budavári Önkormányzat által felállított Budavári Játszótér Üzemeltető Kft. feladatai közé nem tartozik a játszótéri növényzet fenntartása, ez a kerület általános parkfenntartási szerződése szerint van kezelve. Ráadásul tavaly egész nyáron nem volt fenntartva, mivel a szerződés júniusban lejárt és csak idén tavasszal sikerült újat kötni. Mindeközben másfél év alatt a harmadik kertészeti referens dolgozik a hivatalban, ezért nem csoda, hogy a játszótéri növényzet éppúgy megsínylette mindezt, mint a többi kerületi közpark.

A válaszadók közül mindenkivel előfordult már legalább egyszer, hogy játszóterezés közben ki kellett menni neki vagy a gyermekének, négyötödükkel ez többször vagy rendszeresen előfordul, tehát egyáltalán nem ritka vagy marginális problémáról beszélünk.

A legérdekesebb kérdés az volt, hogy mit tesznek a családok, ebben a helyzetben.

Két opció kapta a legtöbb szavazatot: ha csak pisilnie kell, beküldöm a gyereket a bokrok közé (55%) és a hazamegyünk (és már vissza se jövünk) (54%). Ez utóbbiról azt mondják, hogy akár káros is lehet a gyerekre nézve, hiszen hibásnak érzi magát, hogy haza kellett menni, illetve ettől való félelmében visszatartja az ingert, nem vallja be, hogy kell, ami komoly ürítkezési zavarokat is okozhat. 21% a bokrok között végzi el a dolgát, 16% pedig bekéredzkedik a közeli üzlethelyiségek valamelyikébe. 6% mondta, hogy pelenkát ad a gyerekre a játszóterezés idejére és szintén 6% rábízza a gyereket ismerős szülőre, amíg maga hazaszalad (adott esetben a másik gyerekkel). Egy-egy válaszadó saját válaszként az alábbiakat fogalmazta meg:

• Csak addig teszem alá a pelust, míg a dolgát végzi, utána azt leveszem és kidobom
• Játszótéren kívüli bokorba pisil
• DM/Rossmann papírbilire ül
• Még pelusos, egyelőre fentiek közül egyik sem.
• Papírbili 90%-ban van nálunk. Maradék 10%-ban bokorban pisilés van. Ki is plakátoltam tavaly amikor ideköltöztünk hogy mindenki tegyen a táskájába.
• A játszótéren kívül pisil, ahol pl. kutyák is szoktak
• Ha kakilnia kell és nem tudja tartani,arra az esetre van nálam a kutya felszedéshez szükséges zacsi és abba pakol.
• Papír wc, vagy nylonzacsi
• a hazaszaladás esetünkben pl. nem járható út, ugyanis ahol lakunk, nincs közeli játszótér
• kakilni is ott kell, a bokor mögött, ha bokor sincs, előtte.
• Játszótéren kívül intézi el és ha nagydolog, összeszedjük mint a kutyusok után.

Ezekből a válaszokból az derül ki, hogy a játszóterező gyerekek többségének, ha ki kell mennie, akkor a közterületen üríkezik ilyen-olyan módon, és a szülő felkészültségétől függ, hogy ezt pelenkába, papírbilibe vagy a földre teszi-e és hogy összeszedik-e utána. A kiplakátolást egyébként magam is láttam, és akkoriban kerestem is a kapcsolatot az ismeretlen plakátolóval, örülök, hogy a válaszadók között van!

Ide tartozik még, hogy az Önkormányzat közzétette, hogy 

"A Vuk játszótéren a játszótér melletti kávézó /ABC-ben lehet igénybe venni a mosdót, míg a Naphegyen az MTI épületében található mosdó áll a gyermekek rendelkezésre a játszótér üzemeltető kft megállapodása alapján."

Ebben én látom az igyekezetet a vécéhiány áthidalására, de – lássuk be – ez hosszú távon nem lehet megoldás. Ahogyan vendéglők sem üzemelhetnek mosdó nélkül, ugyanúgy a játszótereknek is része kell legyen a mosdó-blokk.

Az egész kérdőív legfontosabb kérdésére teljesen egyértelmű választ kaptam, hiszen összesen egyetlen egy válaszadó kivételével MINDENKI AZT AKARJA, HOGY LEGYEN A JÁTSZÓTEREKEN VÉCÉ.

A válaszolók csaknem negyede (24%) ingyenes vécére vágyik, a többiek vagy hajlandóak fizetni (63%) vagy kifejezetten fizetőset szeretnének, mert ezáltal látják garantálva a vécé tisztaságát. Senki nem választotta azt az opciót, hogy nyilvános vécébe nem engedi a gyermekét, tehát ez nem általános elv, hanem a vécé minőségétől, állapotától függ.

Van-e még valami, amit fontosnak tart? – tettem fel végül a kérdést. 24 válasz érkezett, ezeket a kiemelt dobozban változatlan formában olvashatják.

Jól látszik, hogy a legfontosabb szempont, hogy a vécé tiszta legyen. Ezért is jelenik meg a fizetős vécé igénye, mert többen attól tartanak, hogy az ingyenes vécé majd nemkívánatos használatot vonz, ami a tisztaság rovására megy.

Egy kis kitérő. Négy megjegyzés is érkezett arról, hogy a „hajléktalanok” okozta gondokat zavarónak találják, ezt valamilyen módon kivédenék. Azt gondolom egyrészt, hogy a „hajléktalan” kifejezés itt egyfajta percepció, ami elsősorban az ápolatlan, esetleg ittas személyeket jelöli, hiszen tudjuk, hogy a hajlék nélküli emberek 99%-a ápolt, miközben az utcán ittasan látott, ápolatlan külsejű emberek jó része nem is hajlék nélküli.  Egyrészt van rossz tapasztalat arról, hogy az ingyenes vécé odavonzza a hajlék nélküli embereket (Rumini), másrészt van rossz tapasztalat arról, hogy a fizetős vécé azt okozza, hogy a játszótér környéke fekáliával fertőzött (Vérmező, Mikó utca). Van jó tapasztalat is: a Normafánál és a Károlyi Kertnél ingyenes a vécé, és mégis rendezett, tiszta.

Azt látni kell, hogy a hajléktalanság egy komplex szociális kérdés, amit a játszótér kialakításával és fenntartásával nem tudunk megoldani. Hasonló a probléma, mint például a buszmegállók padjainál: ha kirakunk padot, akkor lehet, hogy oda fog feküdni valaki, akinek nincs hol aludnia; ha viszont nem rakunk ki padot, akkor mindenkinek ácsorognia kell a buszra várva. Kérdés, hogy érdemes-e kényelmetlenné tenni a közterületeinket azért, hogy ezáltal elűzzük a hajlék nélküli embereket is?

Szerintem legyenek jól használható, kényelmes utcáink, tereink, parkjaink, amelyeket tartsunk fenn nagyon magas színvonalon, hogy mindig tiszták és vonzóak legyenek – a hajléktalanságot pedig átgondolt szociális lakásprogrammal és minőségi ellátórendszerrel kezeljük.

Mindezek alapján összeállítok egy előterjesztést a Budavári Önkormányzat októberi ülésére. Azt javaslom, hogy olyan rendszert állítsunk fel, ami alkalmas a fizetős beléptetés kezelésére, de első körben az ingyenes használatot javaslom. Azért, mert ahogyan a hulladékgyűjtőkbe is ingyen dobhatjuk az utcán pl. a használt zsebkendőt, ugyanúgy a vécézés jogát is biztosítani kell. Mindenkinek ki kell mennie időnként, legyen férfi vagy nő, fiatal vagy idős, szegény vagy gazdag, helyben lakó vagy úton lévő. Magam részéről méltatlan és megalázó helyzetnek látom, ha a vécézésért pénzt kérnek, de ha ez az egyetlen módja, hogy a kerületi játszótéri vécék tiszták legyenek, akkor lehet, hogy erre kényszerülünk.

Ezt látom a kerületi parkok és játszóterek tisztán tartásához vezető legjobb útnak.

Az elkészült javaslatot megvitatása itt és az on-line fórumokon közreadom.

vnm

Az állandó női sor a mosdóknál eleve elrendelés, örök és megváltoztathatatlan. A női sor, az női sors.

Összeállítottam egy kérdőívet a kerületi játszótéri vécékről

Ön szerint ki a felelős azért, hogy nincs Budapesten elektronikus jegyrendszer? Egy diák, külföldi hekkerek, esetleg a Nap-folt-tevékenység?

 Az akadálymentesítés nem jótékonykodás, nem valamiféle alamizsna a szegény mozgássérülteknek!

 Megkérdeztem, mennyit fizet a vizes vb. a fél budai rakpart egyhavi lezárásáért

A Vár és a barátok köre - műemlékmentés és történelmi folytonosság hazug frázisainak árnyékában szétlopják a Budai Várat.