A miniszterelnök szerint a Várbazár a kormányzásuk szimbóluma - és igaza van. A Várbazár mára az elmulasztott lehetőségek, a szétlopott közpénzek és az elbaltázott kivitelezés szimbóluma.


"...egy mégoly kedves, szép műemlék megújulása sem mentség arra a pazarlásra és dilettantizmusra, amit a Várbazár rekonstrukciója és a kapcsolódó közlekedésfejlesztések kapcsán tapasztalunk. Már a projekt indulásakor egyértelmű volt, hogy rossz a cél, amely szerint a legfontosabb, hogy a 2014-es választások előtt át legyen adva. Mindenki tudta, hogy ebben a feszített ütemben nem lehet jól előkészíteni a munkákat, nem lehet lefolytatni a szükséges szakmai egyeztetéseket, és nem lesz mód az érdemi társadalmi vitákra sem. A baráti kivitelezőkre kiírt közbeszerzések miatt törvényszerűen drágább lett a munka, a lóhalálában készülő építkezésen nem volt mód az előkerült régészeti leletek megőrzésére, a bemutatásuk érdekében egy esetleges tervmódosításra."

Ezt írtam két és fél éve. Annyi változott, hogy "még nincs kész"-ből átmenet nélkül került a "már rohad szét"-be a Várbazár épületegyüttese.

Mosolyognánk a kormány magyarázkodásán, miszerint a sok látogató okozza a gyors állagromlást, ha nem a mi pénzünket herdálták volna kontármunkára a Fidesz-közeli mekkmesterek. Ha nem tudnánk, hogy tízmilliós nagyságrendben vásároltak Zsolnai porcelánkészleteket a megnyitó ünnepség vendégeinek, ha nem láttuk volna, hogy a "műemléki rekonstrukcióval elkészült kiállítótér" falra szögelt fényképeket jelent a valahai lakások festett falán (ld. kép).
A Várbazár felújítására nem született valódi üzleti terv, nem volt kitalálva, hogy mit is akarnak csinálni vele azon kívül, hogy az építkezésre hivatkozva 10-20 milliárdot kiszórnak a heveri vállalkozóknak. Egyáltalán nem csoda tehát, hogy a használatot nem bírja az épület: egyrészt, mert senki sem tudta, hogy milyen használat várható, így nem tudtak arra tervezni, másrészt mert a verseny nélkül kiválasztott haveri vállalkozótól éppen ez a kontár munka várható csupán. Meghívást kaptam az átadás után egy kisebb bemutató rendezvényre annak idején, és döbbenten lttam, hogy a rendezvénytérnek, kávézónak stb. "tervezett" helyiségekből teljesen hiányzik egy átgondolt gépészeti fejlesztés. Ugyanaz az ajtó melletti egy darab konektor volt visszarakva a festés után, amit még a 70-es években szereltek be. Semmi más. Pedig a XXI. század építészete sokkal inkább szól a gépészetről, mint a falakról. Bármilyen funkciót csak megfelelő épületgépészeti előkészítés után lehet jól működtetni.

A Várbazár mára az elmulasztott lehetőségek, a szétlopott közpénzek és az elbaltázott kivitelezés szimbóluma.

Vegyük például a török kori romokat: mélygarázs bárhol lehet a világon, de egy föld alatti vagy üveggel fedett kiállítóhely, amely a Budai Vár történelmének eddig rejtett fejezeteit mutatja be, egyedülálló látványosság lehetett volna. Persze, ez újratervezést jelent, ami miatt nem készült volna el a választásig az épületegyüttes...

Ha már a mélygarázs miatt soron kívül elbontották a valódi régészeti értéket, akkor már megoldhatták volna a folyamatos problémát jelentő turistabuszok elhelyezését is. Persze, kevesebb személyautónak jutott volna hely, de ez talán nem akkora gond, ha figyelembe vesszük, hogy a garázs mostanában kihasználatlan (tudom, majd a minisztériumok...). 
Egyben helyet adhatott volna egy XXI. századi színvonalú látogatóközpontnak is, ami igencsak hiányzik a Várból. (Igen, a Táncsics börtön helyén lesz majd...). Szükség volna nagy rohamokra méretezett és ingyenes nyilvános vécékre is, mert egy 50 fős busz közönsége kiszállva először erre vágyik. Ehelyett készült egy izgalmas építészeti megoldás, ami jó dizájn, de inkább csak közepes minőségű rendezvénytér - a nagy költségvetésű, változatos programok ellenére nem tudta belakni se a rendezvényszervező, se a közönség.

A Várkert Bazár előtt húzódó Lánchíd utca sem lett kitalálva. Ha tudtuk, hogy nagy köztéri rendezvényeket tervezünk majd oda, akkor úgy kellett volna kialakítani. Például rejtetten a burkolatba épített elektromos, víz- és csatorna bekötésekkel az ideiglenes pavilonok és mosdó blokkok számára, hogy ne mindig a talpalatnyi füves részeket tiporják szét a toitoi vécékkel, és ne kígyózzanak kábelkötegek végig az utcán.

 Az épület előtt egy utca kockakő burkolattal, ami kétszáz éve nagyszerű volt, de a mai forgalmi terhelést (pl. napi 300 turistabusz) valószínűleg akkor sem bírná, ha jó minőségben meg tudnák építeni. De nem tudják, ezért mindig meg fog süllyedni. Nem lehet rajta kényelmesen közlekedni gyalog, babakocsival és kerékpárral, viszont háromszor-ötször olyan drága, mint a teherbíró aszfaltbeton. Az utca részlegesen forgalommentesítve van: májustól szeptemberig hétvégén csak a BKV és az ott lakók hajthatnak be. Ez a 2in1 rendszer valójában senkinek se jó: a Lánchíd utca nem tehermentesíti az Attila utat, de azért elég sok autó jár ahhoz, hogy már ne legyen sétáló utca se. Ráadásul a százméteres pad közelében egy fa sem maradt, így a nyári napon gyakorlatilag használhatatlan - nem is használják.

Az üzemeltetést végző Várgondnoksági Kft. gazdálkodása nem átlátható, és kérésre sem adták eddig ki nekünk a miniszterelnökség által végzett átvilágítás eredményét. Ami látszik: Gyutai Csaba és családja beköltözött a Kft. vári lakásaiba, a Várbazár helyiségeit pedig feltűnően alacsony bérleti díjon adják ki. És nem Gyutai Csaba igazgató az egyetlen sokat próbált kormánykáder, aki ebben a pénzmosodábannyelőben dolgozik, viszont az ő személyén keresztül fonódik össze a Budavári Ingatlanfejlesztővel és a szétvert hazai műemlékvédelem helyett a régészeti feltárások és kastélyrekonstrukciók felügyeletével. Ez fontos kormányzati biznisz, mert nemcsak a miniszterelnök szeretne kastélyban lakni...

Ráadásul a Várkertet rendszeresen lezárják a közönség elől, a liftet, mozgólépcsőt nem lehet használni, mert céges bulit tartanak. Ilyenkor éjszaka nem hiányozhat a helyi lakók nagy kedvence, tűzijáték sem, amit nem jelentenek be előre. 

Igen, a Várbazár az Orbán-kormány méltó szimbóluma...

vnm

Kép: turizmus.com