avagy hogyan vezet a jogi védelem hiánya és a városüzemeltetési gyakorlat egy fasor kivágásához
Reggel jöttek a fűrészek, és még mielőtt a lakók felébredtek volna, pikk-pakk kivágták az egész fasort. Akárcsak a Kossuth téren, a József nádor téren vagy az Etele úton. Ez a döntéshozók válasza a lakossági kérdésekre, tiltakozásra: kész helyzet elé állít minket. Nincs fa – nincs tiltakozás. Persze, az egészet így akarták, csak hát kiderült, hogy mire készülnek, ezért sebtében szervezett a Főkert három lakossági bejárást. A lakók azt gondolták, hogy itt most megbeszélnek velük valamit, de nem így történt.
A bejárások tehát – nem a kertészek hibájából – mintaként szolgálnak arra, hogyan nem szabad kommunikálni az érintettekkel. Múlt szerdán részt vettem a Semmelweis utcai bejáráson. A szakemberek részletesen ismertették a negatív és pozitív fototropizmus biokémiai folyamatát. Ezt a tananyagot a növényélettan szemináriumon annak idején nagyon szerettem, de az összegyűlt lakókat ebből csak annyi érdekelte, hogy a fák a fény felé nőnek – amit már korábban is tudtak.
A fasorfenntartó kertészek elmondták, hogy ebben az utcában a fahelyeket még azelőtt alakították ki, hogy az új rendelet életbe lépett volna, ezért 2,25 m2-es faverem helyett csak 1 m2-es van, amit az autók össze is tömörítenek, ezért a fák tövénél nem jut víz és levegő a talajba. Hozzátették, hogy a kutya-vécének használt fatányérok roncsolják a fát és a parkoló autók is több ízben mechanikai sérülést okoztak, ami később elfertőződött. Arról nem esett szó, hogy mi akadályozta meg a fasor tulajdonosát vagy fenntartóját abban, hogy kiszélesítse a fahelyeket, hogy fizikai védelmet (rács vagy kiemelt szegély) biztosítson a fáknak. Pedig ennek kapcsán el lehetett volna mondani, hogy a fasorok és zöldfelületek fenntartására nevetségesen kevés pénz jut. A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő közparkok egy négyzetméterére évente még 200,- Ft sem!
Majd rátértek arra, hogy egy-két éve, amikor közműfelújítás zajlott, akkor elvágták a fák gyökereit, ezért a lombjukat is vissza kellett csonkolni, nehogy kidőljenek. A nagy sebhelyek pedig könnyen korhadnak. És így mára a fák csonkoltak, sérültek, betegek, veszélyesen dőlnek – mint mondták, ők maguk is megdöbbentek milyen betegek, amikor a fakopp vizsgálat eredményét meglátták. És nagyjából ismertették a dendrológiai szakvélemény megállapításait. A kérdésre, hogy miért nem tettek semmit ezeknek a problémáknak a megoldására, megelőzésére, a Főkert szakemberei felháborodva közölték, hogy ez a tulajdonos önkormányzat dolga és a kérdésfeltevőnek szegezték: „Maga vállalja a felelősséget, ha a fa ráesik valakire?” Erre reagálva kérdezte meg valaki:
„Ha leesik egy cserép a tetőről, akkor lebontjuk a házat?”
A kérdés teljesen jogos, és magam nagyon tiltakozom az ellen, hogy megpróbáljanak félelmet kelteni a fákkal kapcsolatban. Igen, van olyan, hogy letörik az ág vagy kidől egy fa, de elég ritka az, hogy ennek ne legyen semmi előjele, másrészt pedig ez nem lehet ok arra, hogy kivágjunk minden nagyobb fát. Viszont érthető a kertészek aggodalma, mivel a hatályos rendelet szerint a terület fenntartója felelős a fák által okozott minden kárért. A kertész tehát csapdában van: nem kap elegendő pénzt a fák normális ápolására, de ha baleset történik, vagy megsérül egy vezeték, neki kell helyt állni. Ezért azután könnyen jön a gondolat, hogy csonkoljuk vissza amennyire lehet, biztos, ami biztos. (Ki nem vágjuk rögtön, mert azért fizetni kéne.) Az, hogy így a fa se nem szép, se nem árnyékol, se nem termel elegendő oxigént, nem párásít, nem ad élőhelyet a madaraknak – szóval alkalmatlanná válik mindarra, amiért érdemes fát ültetni, nem szempont. Ezért is fogatuk el az I. kerületi a favédelmi rendeletben, hogy a csonkolást is a fakivágással megegyezően kell pótlással jóvátenni.
Tehát
a kertészeket megbüntetik, ha a fa ága ráesik egy felsővezetékre, de azt a közműcéget, amely egy egész fasor gyökerét vágja el egy vezetékfektetés miatt, nem kéri számon senki.
A törvény a közművezetékeknek biztosít védőtávolságot a fáktól, de nem biztosít a fáknak védelmet a közművektől. Az így okozott kárt sohasem számszerűsítik, kártérítést nem szabnak ki. Felelős városi főkertészek híján nincs valódi gazdája a fáknak. Sőt, valamiféle áldozathibáztatás zajlik, hiszen rendre elmondják, hogy a fa gyökerei körbenövik és tönkreteszik a közműveket, az ágak belógnak a az útra, a levelek eltömik a csatornát, a termésétől berúgnak a madarak stb-stb. Szóval mintha a fa lenne a károkozó.
Várostűrő fa, vagy a fákat védő város?
Kifejtették a bejárás során azt is, hogy a törvény értelmében nem pótolhatják a kihalt fákat más fafajjal, mint a fasorban uralkodó, de a nyugati ostorfa nem várostűrő, nem való ide, megint el fog hajolni. Bemutatták az elültetni tervezett oszlopos növekedésű juhart és elmondták, hogy mennyivel jobb lesz a keskeny lombja. Megnyugtatásul közölték, hogy nem baj, hogy kevesebb árnyékot ad, hiszen ebbe az utcába úgyis csak 11 és 15 óra között süt be a nap. (Tudjuk, ugye, hogy a nyári UV sugárzás miatt éppen ebben az időszakban nem jó a napon lenni…)
Azóta is különböző felületeken megy a vita, hogy várostűrő-e az ostorfa és mennyivel jobb az új fasor, ami korai juhar (Acer platanoides ’Cleveland’) fákból lesz kialakítva. „A korai juhar tekintélyes megjelenésű, középmagas, városi körülményeket is jól tűrő, lombhullató fa, melyet kedvező tulajdonságainak köszönhetően rendszeresen ültetnek utcasorfának” Ezzel kapcsolatban: „…. A száraz levegőt és a sekély talajt is rosszul viseli, de rendszeresen ültetik utcasorfának; … a városi viszonyokat már rosszul viseli, és sorfának ültetett példányai időnként kipusztulnak.”(Garay Klára bejegyzése és a Wikipédia nyomán)
Azt gondolom, hogy a várostűrő fában bízni, közigazgatási zsákutcát jelent. Egyrészt mesterségesen szűkítjük a városban élő fafajok változatosságát, másrészt a jelenlegi körülményeket és ártalmakat semmilyen fafaj nem bírja. A megoldás az, ha olyan szemlélettel fejlesztünk és üzemeltetünk várost, ha olyan jogszabályokat alkotunk, amelyekkel biztosítjuk a városi fák, a városi zöldfelületek védelmét.
De …nézzünk az ég felé. Nicsak! Milyen szépen megfiatalítottuk! Volt láncfűrészünk, ember is hozzá, aki meg tudta különböztetni a légvezetéket a faágtól! Szakszerűen kiszabadította a légvezetéket: 2 méteres körzetben levágott minden hatalmas ágat, ami veszélyeztette a drótot! Mert a drót, az emberi találmány, tehát védendő. Az ily szakszerű láncfűrészes „kezelés” előbb köcsögfát eredményezett, majd a fa a következő évben pom-pom szerű seprűt növesztett, és elindult újra a fény felé. – írja bejegyzésében Garay Klára
Tulajdonképpen az ostorfák folyamatos koronaalakításának elmulasztásával már meg is születik az ítélet a fasor további sorsáról. Az út felé hajló sudár, illetve a vezérágak később komoly statikai problémát okoznak, ami a későn elvégzett gallyazások okozta odvak kialakulása után válik „halálos ítéletté”.- teszi hozzá Visnyovszki András kertész szakértő kollégám a Védegylet blogján
A térkő, a térkő, a térkő…
A Polgármesteri Hivataltól nem volt jelen senki, de az önkormányzat városüzemeltetési cégének igazgatója eljött. Elmondta, hogy nem ismeri a terveket, amely alapján ki akarják vágni fákat, nem tudja, hogy lesz-e közműfelújítás ezzel egy időben. Kifejtette, hogy milyen szörnyű volna, ha elkészülne a szép, új térburkolat, ami azután megsérülne, amikor egy ilyen öreg-beteg fa kidől. Tehát semmiféle tervet nem láttunk, és nincs is garancia rá, hogy az új fasorral nem ugyanígy történik majd minden. Nem lesz komplex „faltól-falig” utcarekonstrukció, közműkiváltás; nem történik meg az utca újragondolása, nem készül közműalagút. Valószínű, hogy valamiféle forgalmi és parkolási rendezés történik majd, de azt sem látjuk. Egy valamit tudunk: lesz szép, új térkőburkolat.
Végül elmondta az igazgató, hogy ez kertészeti kérdés és hallgassunk a szakemberekre.
Azt gondolom, hogy ebben nagyot téved: ez nem kertészeti kérdés, nemcsak szakmai kérdés. Mondom ezt tájépítész mérnökként. Ez társadalmi kérdés. Ez a történet arról szól, hogy a fáknak és zöldfelületeknek nincs megfelelő jogszabályi védelme, hogy a városi zöldfelületek fenntartására alig jut pénz, hogy a városfejlesztési döntések során a zöldfelületi szempontok az utolsók, de egy már megszületett döntéshez kapcsolódó fakivágás miatti felháborodást a kertészekre tolják. Szerintem tisztességtelen dolog volt a kertészeket egyedül kiállítani a lakosság elé, miközben
mindenki tudja-látja, hogy ez a fasor rossz állapotban volt
- de nem ezért vágták ki.
Ez a beteg, „veszélyes” fasor még évekig élhetett volna (ahogyan a 2014. évi vizsgálat óta is élt), ha valaki nem akar a Semmelweis év kapcsán egy szép új burkolatot átadni.
És itt érkeztünk el a cikkem egyik lényegi kérdéséhez:
Miért is védünk beteg, öreg fákat?
A rövid válasz: azért védjük, mert ilyen fáink vannak. Kis túlzással elmondható, hogy Budapest szinte valamennyi 30 évesnél idősebb fasora hasonló állapotban van. Az, hogy melyiket vágják ki, nem attól függ, hogy mennyire betegek vagy veszélyesek, hanem attól, hogy melyik polgármesternek van éppen sürgős térkövezni-valója az adott utcában. A Semmelweis utca nemcsak önmagában fontos, hanem mintaszerűen megmutatja, hogyan történnek a fasor-rekonstrukciók.
Adva van egy városi utca, ahova valamikor, évtizedekkel ezelőtt fákat ültettek. Egészen más forgalmi és részben megváltozott éghajlati viszonyok közé. A fák nőttek, növekedtek, ahogyan tudtak, a gyökerükkel keresték a vizet, a lombjukkal pedig a fényt. Kertészt, fenntartót csak akkor láttak, ha valakinek az ablaka/erkélye elé túlságosan benőttek, vagy a felsővezeték tulajdonosa jelezte, hogy a fák veszélyesen ránőttek a drótra. Ilyenkor jött valaki (kertész?) egy fűrésszel és levágta a zavaró ágakat. Szerencsés esetben a sebhelyet lekezelte.
Közben az utca forgalma megnőtt, a fák közé parkoló autók minden talpalatnyi helyet elfoglaltak, ledöngöltek, és a kiszáradó fák helyén maradó üres fatányért is azonnal parkolásra használták. A hólapátolás helyett divatba jött a bokáig érő sózás, a sós latyakot pedig rátologatták a fák tövére, mert „ott van hely”. A területvédő viselkedés miatt vizelettel jelölő kutyák is naponta megtalálják a fák tövét, és parkolni sem mindig sikerül a fák kérgének sérülése nélkül.
Szóval csak az történt itt is, mint Budapest annyi más utcájában… És akkor jön egy évforduló, ami miatt hirtelen kell valami látványos fejújítás. A pénz és az idő persze kevés, ezért csak felszíni kozmetikázás történik és „fasorrekonstrukció”. Ami nagyjából annyit tesz, hogy a meglévő fákat kivágják és új fasort telepítenek, hogy a felszín rendezésénél ne kelljen figyelembe venni a meglévő fák helyét.
Így jutottunk idáig
A 2014-ben a Roden Kft. által készített út felújítási tervben, melyben közmű vezeték csere nem volt -de ezt nem tudhatjuk ,hogy szükséges -e egyáltalán – még nem akarták kivágni a fákat. Aszfalt útpálya, térkő járda és parkoló és gránit szegélyek szerepelnek a szövegben.
Utána készült Szaller Vilmos Főkertes műszeres favizsgálata. Ennek javaslata szerint 13 db fát javasolt kivágásra, a többi ápolással rövidebb-hosszabb ideig megtartható illetve egészséges szerintük.
Kb. 2 éve a páratlan oldali járdában valamilyen távközlési vezeték fektetés történt, a lakók elmondása szerint hatalmas gödrök voltak, valószínűleg a gyökerek sérültek.
A 2018. januári igazságügyi szakértői vélemény szerint már minden fát ki kell vágni. Az egészségesek átültetésére nincs idő és nem lehet a közművektől hozzáférni a földlabdához. Ez mondjuk igaz, de ott is maradhattak volna, ha nem ragaszkodnak az egységes képhez.
Még 2017. végén beadja a FŐKERT, mint kezelő a fakivágási engedély kérelmet az V. kerülethez. Megkapja hozzá a BFFH Városigazgatási Főosztálytól a 2018. január 24-én kelt egyetértő kezelői nyilatkozatot. Erre azért van szükség, mert a fasor kiemelt közcélú zöldfelület, melynek kezelője a főváros illetve az általa megbízott közszolgáltató. A kiemelt közcélú zöldfelületekről a 10/2005 (III.8) Fővárosi rendelet szól.
Miután a kérelmet már 2017-ben beadták, így az akkor hatályos rendelkezések szerint adja ki a fakivágási engedélyt a kijelölt VIII. kerületi önkormányzat. Ez azért érdekes, mert 2018. január 1-től hatályos a 27/2017. (XII.18.) Településkép védelméről szóló V. kerületi rendelet. Ennek 7.§ (2) bekezdése szerint az egész V. kerület védett terület, amelyen a 11.§ (4) és (10) bekezdés szerint a kialakult környezeti képet meg kell tartani, a fák látványát meg kell őrizni és rajtuk „csak szükségszerű és szakszerű beavatkozás végezhető”. A 27.§ szerint a közterületi zöldfelületek rekonstrukcióját, új fasor telepítését közterület alakítási terv alapján kell megvalósítani. Ilyen nem készült, mivel megelőzték a tavalyi beadással.
Még egy trükköt végrehajtottak, hogy sokkal kevesebb fapótlási költséget kelljen fizetniük. Ha csak a ténylegesen beteg és dőlő fákat vették volna 1 db fával pótolhatónak (a 35/2010. (XI. 16) fás szárú növények védelméről szóló helyi rendelet szerint), akkor kb. 12 690 000 Ft fapótlási kötelezettség szerinti pénzbeli megváltást kellett volna befizetniük. Ez a pénz a belváros saját fasorait és zöldfelületeit gyarapította volna. Az egészséges fákat törzsátmérő szerint 8 cm-es átmérőjű új fával kell ugyanis pótolni. Ez becslés szerint 373/8= 46,6 db fa. 47x270 000,- = 12 690 000,- forint.
Azt tudjuk, hogy a lakókat pedig úgy próbálták kizárni a beleszólásból, hogy az utcán tartották a „bejárást” egymásra mutogató és kabátjukba bújó „illetékesekkel”. Se jegyzőkönyv, se hangfelvétel nem készült.
A fakivágási engedély 2018. február 16-án kelt és 22-én iktatták a Főkert-nél. Tehát amikor 21-22-23-án a lakossági bejárásokat tartották, már tudhatták, hogy megvan, de nem mondták meg. Azt állították, hogy a kivágás csak márciusban lesz. (Sági Ilona összeállítása)
Ha a lakosságnak az volna az alapélménye, hogy a városi zöldfelületek rendben vannak. Hogy van elég zöld, van elég fa és azokra vigyázunk is, akkor nem volna szükség ezekre a szánalmas trükközésekre. Akkor nem kéne bujkálni a lakosság elől, mert mindenki úgy érezné, hogy megbízhat a kertészek szaktudásában, mert az a tapasztalata, hogy a fasori fákat védik és gondozzák. Ezzel szemben a tapasztalat az, hogy bármelyik fasorra rámondják, hogy beteg és életveszélyes, ha egy beruházás miatt útban vannak a fák. Ezért nem hisznek a szakembereknek akkor sem, amikor tényleg betegek a fák.
Magam is tudom, hogy a beruházó rendszerint igyekszik megúszni fapótlási kötelezettséget, ezért is lesz betegnek vagy életveszélyesnek minősítve sok esetben a kivágandó fa. Mert nem akarják befizetni azt az összeget. Az emberek pedig nem érzékelik, hogy a fakivágások után fizetett megváltás a fasorok és zöldfelületek fejlesztését szolgálná. Befolyik egy nagy kalapba…
Miért nem örülünk, hogy lesz egy szép, új, egészséges fasor a szépen felújított utcában?
Egyrészt azért, mert ha ugyanide, ugyanilyen körülmények közé, ugyanezekbe a favermekbe, BÁRMILYEN fát ültetnek, azok ugyanígy végzik, mint ezek! (Garay Klára) Másrészt mert azt látjuk, hogy a friss telepítések még sok év után is csak csemeték, ha ugyan nem száradtak ki teljesen. Nézzük meg pl. a budaörsi Tesco parkolóját! A friss telepítések két éves túlélése tragikusan rossz, sajnos.
Amíg nincsen védelem, nincs garancia, addig hiába ültetjük el a legtökéletesebb fasort akár.
„Szóval megpróbálunk szabályokat alkotni a városi zöldfelületekkel kapcsolatban úgy, hogy közben a növények jelentős részét „méltatlan” körülmények közé kényszerítve, a maradékelv alapján létesítünk zöldfelületeket. Ugyanakkor elvárjuk ezektől a „mindentudó” kis zöld akármiktől, hogy védjék egészségünket, javítsák közérzetünket, miközben mi magunk következetesen ezek karban- és életben tartásán akarjuk megspórolni a költségvetés túlköltekezéseit.” (Eberhardt)
Ha már úgyis kivágták a fasort, akkor éppen itt, a Belvárosban érdemes lenne valódi megújulást hozni. Például ha a fák a fény felé dőlnek, akkor felmerül, hogy miért nem az utca közepén húzódik a fasor. Vagy elkezdődhetne itt a szerelést-karbantartást útbontás és gyökér átvágás nélkül lehetővé tévő közműalagút építése a szerteszét ágazó vezetékek helyett. Gondoljuk végig, hogy kell-e autóforgalom és parkolás illetve, hogy milyen mértékben kell itt, ahol minden közel van gyalog is és a közösségi közlekedés remekül működik.
Lehet, hogy most már úgy tűnik, nincs mit tenni, hiszen a fákat kivágták, de szerintem ez nem igaz. Nagyon is van mit tenni! Lehet fellépni azért, hogy történjen meg az utca teljes körű rendezése. Lehet követelni, hogy adjanak garanciákat arra, hogy a telepítésre kerülő új fasor nem jár ugyanígy. Lehet követelni a közműalagutat és lehet követleni, hogy amíg a fák megnőnek, addig nyáron árnyékolókat helyezzenek ki.
Mindezek alapján elengedhetetlen, hogy megvalósuljon a zöld civil és szakmai szervezetek követelése:
Sürgős védelmet a városi fáknak!
- A városi zöldterületek és fasorok kapjanak az infrastrukturális hálózatokéval megegyező védelmet!
- A fejlesztések elsősorban a leromlott állapotú városrészek rehabilitációját szolgálják, és ne a város meglévő zöldterületeit terheljék!
- Jó gazdát a városi zöldfelületeknek! Minden városi önkormányzatnál legyen felelőse a zöldterületek fenntartásának és fejlesztésének.
- A kiemelt állami beruházások se mentesüljenek a környezet védelmét szolgáló előírások hatálya alól!
- Semmit a közparkokról a helyi civilek nélkül!
Képviselőjelöltként célom az, hogy megszülessen a törvény, amely mindezt garantálja.
vnm
Köszönet a segítségért Sági Ilonának!