A Vár és a barátok köre - műemlékmentés és történelmi folytonosság hazug frázisainak árnyékában szétlopják a Budai Várat.

A Fidesz már az első kormányzása idején kinézte magának a Várat, a Sándor Palota eredetileg nem köztársasági, hanem miniszterelnöki rezidencia lett volna. Az I. és a II. Orbán kormány között eltelt 8 év alatt a Budavári Önkormányzat hűbérúrként gondoskodott róla, hogy ne kerülhessen baloldali kézbe és ne épüljön semmi a környéken, ugyanis változtatási tilalmat rendelt el. Közben viszont a kerületi üzlethelyiségek és lakások bérleti rendszerét úgy alakította, hogy a fideszes baráti körök számára megszerezhetőek legyenek az itteni lakások és üzlethelyiségek. Ezalatt az idő alatt kerületi költségen készült 25 éves felújítási program a Budai Várra és környékére és rekonstrukciós tervek a Várbazárra.

Török kori régészeti emlékek a Várbazárban - elbontás előtt (foto: V.A.)

A Vár befoglalásának főpróbája volt a Várkert Bazár és a kapcsolódó közlekedésfejlesztési program. Bár a Várbazár felújítására már korábban is lett volna vállalkozói tőke és akarat, ezt a fideszes önkormányzat blokkolta, így a 2011-től induló projektet úgy adták el, mintha a baloldali kormányok mulasztását orvosolná így Fidesz. A projektre a mértéktelen kapkodás volt jellemző kezdettől fogva. Az egyetlen szempont az volt, hogy a 2014. évi választásokra elkészüljön. És bár ezért mindent beáldoztak, a költségek duplájukra nőttek, mégsem sikerült. A háromszor is félkészen átadott beruházáson kacagott/sírt/dühöngött az egész ország. A kezdetben még szakmailag értelmes elgondolások is a kivitelezés során üres és kártékony, csak a várba jövő autóforgalmat és luxusigényeket kiszolgáló mélygarázsokra fókuszáltak.

Az önkormányzat a Várgondnokság Kft-vel közös konzorciumot hozott létre a közbeszerzésekre, amelyben a polgármester volt az egyedüli delegált. Így az önkormányzat gyakorlatilag ki lett zárva a beruházás felügyeletéből, valódi jelentéseket nem láttunk, a projekt zárásáról szóló pénzügyi beszámolót a mai napig nem kaptuk meg. Az viszont kiderült, hogy a konzorcium átláthatatlan folyamatokban játszotta át a túlárazott állami beruházásokat a haveri vállalkozói köröknek, mint pl. a Switelsky és Mészáros Lőrinc különböző vállalkozásai.

Uniós pénzekről szóló jogszabályi kérdéseket is felvet, hogy rendszeresen le van zárva a terasz, mert céges bulit tartanak és váratlan éjszakai tűzijátékkal örvendeztetik meg a kerületben élőket. Ennek kapcsán derítettük ki, hogy a Várbazárt üzemeltető Várgondnoksági Kft-nél teljes a káosz, a tűzijátékozásra vonatkozó előírásoknak nem tesznek eleget. Pontosabban ennek sem.

Ezért is érdekes, hogy Gyutai Csabát, a Várgondnokság Kft. ügyvezetőjét nevezték ki a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. élére is. Emlékszünk, ugye, hogy a kerületi polgármester családjának használatában álló számos budavári lakás egyike az ingatlanfejlesztőtől bérelt 158 m2-es, Dísz téri ingatlan. Nos, Gyutai Csaba rugalmasan kapcsolódott a kerületi fideszes hagyományhoz, és ugyanúgy magáévá tette a haveroknak fillérekért bérbe adott üzlethelyiségek gyümölcsöző gyakorlatát, ahogyan a cég egyik értékes budavári lakását. Ez utóbbit annyira magáévá tette, hogy közpénzből fel is újíttatta, és se lakbért, se közüzemi díjakat nem fizet utána. A vár körüli cégeknél tomboló lopásra sajátos gyakorlatra az Index cikke hívta fel először a figyelmet.

Úgy tűnik, hogy a két cég szoros együttműködésének nemcsak a közös ügyvezető, hanem a 900 ezres havi fizetésért dolgozó közös kulturális igazgató is záloga. Sikota Krisztinát ugyan 2022-ig eltiltotta a bíróság attól, hogy bármely cégben vezető tisztséget betöltsön a saját cége felhalmozódott köztartozásai miatt, de egy jó káder közpénzből foglalkoztatásának ez nem lehet akadálya.

Ezért is fordultunk adatigényléssel a Miniszterelnöki Hivatalhoz, és kértük el a budai Várral és a Várkert Bazárral kapcsolatos projektek átvilágításáról készült dokumentumokat, a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. és a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. átvilágításáról készült dokumentumokat valamint az L. Simon László államtitkársága idején lezajlott, Várkert Bazárral kapcsolatos belső vizsgálat dokumentumait. Mivel a válaszból nem tudtunk meg semmit, írásbeli kérdéssel fordultunk Lázár János miniszterhez. Ebből kiderült, hogy a "kielemzés" zajlik, jelentsen ez bármit…

A Raiffeisen Bank Palota úti mélygarázsát – hírhedten rosszul és veszteségesen – beruházó pár fős cégből nagy hirtelen az építkezések előtti régészeti feltárásért országosan felelős eszközkezelő, mai nevén Budavári Ingatlanfejlesztő mellett az örökségvédelemért jelenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Védelmi Nonprofit Kft. (NKÖV) felel, amely a kiemelten fontos kulturális intézmények védelmét látja el. Megnyugodhatunk, hiszen alig egy hónapja nevezte ki Balog Zoltán Hegyi Ákost az élére, aki korábban a harkányi gyógyfürdőt vezette. Olyan rosszul, hogy a helyi fideszes testület le is váltotta az éléről. Nem baj, a kiemelten fontos kulturális örökségnek jó lesz…

A Püspökkert helyén épülő miniszterelnöki rezidencia vasbeton tömbje

A III. Orbán kormány idején kapott szárnyra a Hauszmann-terv. Ennek lényege, hogy a Budavári Palotát vissza kell építeni a hauszmanni állapotra. Ne kérdezzék, hogy miért – ennek az emlékezetpolitikai és építészeti blaszfémiának (by Pákozdi Imre) szerintem egyetlen célja a haveri cégeknek átjátszható számolatlan milliárdokban keresendő. A kulturális intézmények (akadémia, színház, Forster Központ stb.) helyére a minisztériumok költöznek, a Palota a tervek szerint a Galéria helyett kormányzati reprezentációnak (értsd: fideszes bulik) ad teret.

Mivel minderre – és nemcsak itt – a műemlékvédelmi szakemberek és a Hauszmann Bizottságból távozó neves építészek is felhívták a figyelmet, nem várhatott tovább a nemzeti örökségvédelem szétverése sem. A környezetvédelmi intézményrendszerhez hasonlóan ez is megkapta a bélyeget, hogy akadályozza a kiemelt kormányzati beruházások zökkenőmentes lebonyolítását. A többlépcsős folyamat végén ott tartunk, hogy legalább három szervezet (Budavári Ingatlanfejlesztő, NKÖV, kormányhivatalok) foglalkozik a kérdéssel, de egyiknek sincsenek valódi jogosultságai, mindegyik a kormány kézi vezérlése alatt van. A Forster Központ kezelésébe került, egyedülállóan értékes 150 éves tervtárat a központ megszüntetése után egy elázó pincében tárolták, ezért a pótolhatatlan állomány egy része tönkrement. Hiába tettem feljelentést, az ügyészség szerint nem hibázott senki…

Most már nem kell betartani semmilyen építészeti, műemlékvédelmi vagy környezetvédelmi szabályt, ha a Budavári Palotában építkezünk – ugye, milyen jó ez? Kibelezett barokk épületek rábiggyesztett erkéllyel, elbontott középkori romok és kerttörténeti kincsek, vasbetonból újraépülő fölösleges Lovardák 200 milliárdért – ez a Hauszmann-terv.

Pedig a Várban volna tennivaló: a várfalak állapota több helyen kritikus, a Várhegy mélyén húzódó barlang-pincerendszer a felmérés után védelemre vár, a Szent György tér helyzete tisztázatlan, a vári közlekedés megoldatlan, az idegenforgalmi lehetőségek nincsenek kihasználva (miközben a turistákat gyakran lehúzzák), a műemléki lakásállomány műszaki állapota és közszolgáltatások rendszere rossz.

A várban lakók és a várban vállalkozók nem érezhetik magukat biztonságban. Szinte minden nap kiderül egy újabb visszaélés, ezért is kértem ki az önkormányzati lakásokba bejelentett vállalkozások adatait. Teljesen világosan látszik, hogy a Vár kormányzati megszállása, a műemléképületek, lakások és üzlethelyiségek átjátszása, leszerepelt pártkáderek etetése és a nemzeti örökségünk lelkiismeretlen einstandja összefüggő rendszert alkot: műemlékmentés és történelmi folytonosság hazug frázisainak árnyékában szétlopják a Budai Várat.

Nemcsak a padlást söprik le, de felszedik a deszkát is…

vnm

Kép: labirintus.eu