szubjektív beszámoló a rendkívüli bizottsági ülésről
A Batthyány tér megújítása régóta terve a Budavári Önkormányzatnak. A négy évvel ezelőtti kampányban is szépítgették egy kicsit... Ezért is volt egy korábbi tervdokumentáció a felújításra, amellyel pályázott az önkormányzat a TÉR-KÖZ fővárosi támogatásra. A nyertes pályázat után kiírtak egy közbeszerzést a tervezésre. A most ismertetett tervet a közbeszerzésen nyertes iroda készítette.
Mivel se a tervezési programot, se a jelenleg ismertetett tervet nem kaptuk meg kérésre sem, ezért nem tudok képet közzétenni a bemutatott dokumentációból. A műholdképet a könnyebb érthetőség miatt tettem ide.
Nádai Brigitta tájépítész ismertette a megbízás főbb elemeit és a tervet. A tervezési program szerint a cél az eddig túlnyomóan közlekedési funkciójú téren a BKK által elfogadható minimumra szorítani a busz és autóközlekedést. Szintén elvárás volt a mélyebben fekvő barokk épületek kiszabadítása és akadálymentes megközelítése. A tervező elmondta, hogy a korábbi pályázati dokumentáció faállomány-vizsgálata nem volt tökéletes, és hogy az új felmérés alapján a téren indokolatlanul sok fafaj található (ezt nem tudom, mit jelent). Az elkészült terven megszűnik a teret körbejáró buszvégállomás, helyette a tér északi részén, a Kölcsey szobor előtti részen lenne kialakítva kétperonos buszközlekedés. Így a buszok nem haladnak el a Fő utcán a tér mellett, hanem a saroknál a két peronhoz kanyarodnak be. A tér középső részén kiegészül a jelenlegi zöldfelület egy nagyobb, négyszögletes parkká, amely így kielégíti majd az előírásnak megfelelő zöldfelületi arányt a telken. A déli részen a templom és a presszó előtti út megszűnik, és egy négyosztatú barokk hatású téralakítást terveztek. Ennek a közepénél egy vízarchitektúra jelenik meg, amelybe áthelyezik a Batthyány szobrot. A tervező megjegyezte, hogy a megkérdezett emberek nem tudták, hogy Batthyány szobor is van a téren, ezért gondolták, hogy kerüljön a szobor a tér kiemelt részére és forduljon a Parlament felé. A Fő utca nyomvonalát a BKK-nál elfogadott forgalomcsillapított (ide-oda kanyargó, váltott oldali parkolással kialakított) tervből vették át, így a csarnok előtt egy szélesebb járda alakul ki. A buszok szerviz útja megszűnik, a zebra átkerül a csarnok bejáratával szembe, a Bem rakparti zebrával egy vonalba. Így kialakul egy széles, kelet-nyugat irányú gyalogostengely a téren. Az egész tér terméskővel lesz burkolva, díszkövezést kap. A közvilágítás és a díszkivilágítás is megújul. A csarnok előtt, a burkolatba helyezett díszvilágítás viszont meg lesz szüntetve illetve át lesz alakítva.
Nem örülök neki, hogy ki kell mondanom: nekem csalódás volt a tervismertetés. Nem volt szó arról, hogy a tervezők és a megrendelő önkormányzat szerint mik a tér fő problémái, milyen kérdésekre kell választ találni. A Fővárosi Önkormányzat TÉR-KÖZ pályázata a közösségi köztértervezésről szól, aminek a jelen folyamatban nyomát sem látni: se az itt lakókat, se az önkormányzati képviselőket, se a téren működő vállalkozásokat és intézményeket nem vonták be, nem kérdezték meg – valójában nem világos, hogy kinek is készült a terv. Közösségi igényfelmérést utoljára Reith Anita készített 2015-ben a diplomatervéhez, ezt vette át a pályázati tervdokumentáció 2016-ban. A térnek szépnek kell lenni, ezért fontos, hogy olyanok tervezik, akik ehhez értenek – mondta a tervező. Nos, ez a kijelentés mutatja meg igazán, hogy sajnos nem is volt valódi szándék a közösségi tervezésre, hogy a tér használóit szándékosan hagyták ki.
Ezért történt, hogy a Batthyány tér legfontosabb kérdései közül csak egyre ad választ a terv: a buszvégállomásra, ami szerviz utakkal veszi körbe a teret. Ez fontos előrelépés, de önmagában kevés. Kézenfekvő, hogy a tér kapcsolatát a körülvevő épületekkel annak alapján lehet megtervezni, ha tudjuk, mit gondolnak, mit akarnak az ott élők, ott dolgozók, arra járók.
Mivel a Batthyány szobor úgy áll egy hajón, hogy az el van vágva, ez a szobor szerintem nem való a tér közepére; hátulról nézni nem szerencsés. Viszont tetszik, ha egy medencébe helyezzük, hogy víz legyen a hajó alatt, és hogy két ivókút is lesz ezentúl a téren. Tetszik az is, hogy a csarnok előtt megnő a tér, de meggyőződésem, hogy a Fő utca forgalmát (a tervezők adatai szerint 11.500 autó naponta) csak a Lánchíd lezárása fogja csillapítani. (Nagyon bízom benne, hogy a híd zárva is marad a gépjárműforgalom elől és gyalogos-kerékpáros hídként működik a továbbiakban. Így lehetne elérni, hogy az I. és V. kerületen naponta átzúduló munkába járó forgalom megszűnjék.) És ez lehet a megoldás a Fő utcai dugót a Markovits Iván utcán át elkerülni vágyók megfékezésére is.
Dávid Klára felhívta a figyelmet rá, hogy a Bem rakparton dél felől érkezők nem fognak tudni a csarnokhoz menni, hacsak nem lesz megoldva, hogy a Csalogány utcából balra lehessen kanyarodni a Fő utcára.
A tér leglátványosabb problémaköre a sok turista és az itt tanyázó hajlék nélküliek okozta terhelés. Köztértervezési eszközökkel természetesen nem lehet megoldani szociális kérdéseket, de nem lehet úgy megújítani a Batthyány teret, hogy figyelmen kívül hagyjuk a legégetőbb problémákat.
Szükség lenne tehát egy éjjel-nappal nyitva tartó, akadálymentesen megközelíthető nyilvános vécére és sok, jól elhelyezett hulladékgyűjtőre. Elfogadhatatlan az is, hogy ennyi kötöttpályás vonal csomópontjában nem vezet lift az aluljáróba.
Reagálni kell arra is, hogy a rendkívül nagy áthaladó tömeg számára hol és hogyan helyezhetők el a szolgáltatók (pl. reggeliző büfék). Ide tartozik a minőségi tájékoztatás mind a hivatásforgalom (a téren áthaladó, munkába járó emberek), mind a turisták részére. Tudjuk azt is, hogy számos rendezvény miatt a tér terhelése extrém módon meg szokott nőni: erre fel kell készülni, olyan teret kialakítani, amely alkalmas ennek megoldására. Például áram, víz és csatorna az alkalmanként kihelyezendő mosdóblokkoknak (a kevéssé gusztusos toitoi wc-k helyett) és nagyméretű hulladékgyűjtők (a képen látható egy szemetes a térről az augusztus 20-i tűzijáték után).
Nem a Batthyány tér, hanem az egész budai Duna-part problémája, hogy nincs élő kapcsolat a folyóval. Az úttest és a fonódó villamos miatt a tér és a parti sétány kapcsolata is el van vágva, pedig szemközt a Parlament egészen különleges városképi érték.
Ide tartozik a ’70-es évekből itt maradt BKV üvegépület is. Pont a tér közepén áll, így a téren állóktól elzárja a kilátást a Duna-part felé. Az épület nem képvisel építészeti értéket, helyette más megoldásra volna szükség, vagy egy valóban értékes épületet kellene építeni a mozgólépcső kijáratának vagy biztosítani, hogy szabadon átlátható legyen a tér a pesti Duna-part irányába. Dr. Kardos Kázmér felhívta a figyelmet, hogy a Gellért téren úgy van kialakítva a metrólejáró, hogy nem emelkedik ki a járda szintjéből. Ehhez hasonló megoldás itt is indokolt volna.
Nem mindenkit, de a térhasználók egy jelentős csoportját érinti, hogy a Szt. Anna templom előtti rész alkalmas legyen a misék és esküvők utáni közösségi életre, beszélgetésre. A város egyik legszebb barokk temploma egy gyönyörű téren vonzó lehetőség a házasodóknak – ezt érdemes figyelembe venni.
Nagyon hiányolom az elképzelésből a rendszeres piac szervezésének lehetőségét. A téren korábbi hagyománya van a piacnak és egyértelmű lakossági igény volna rá, hogy felélesszük ezt a hagyományt - a kerületben lévő két termelői piac is jelzi ezt.
Rákérdeztem, hogy készült-e fenntartási-üzemeltetési terv a térhez, mivel a KÖZ-TÉR pályázat része a fenntarthatóság előtérbe helyezése is. A tervező elmondta, hogy erről nem szólt a tervezési megbízás, de ő szokott készíteni fenntartási javaslatot a terveihez, most is így tesz.
TÉR-KÖZ pályázat
“A projekt előkészítése során megtapasztaltuk, hogy ha a fejlesztéssel érintett lakosságot, intézményeket és civil szervezeteket nem a tervezés legelejétől vonjuk be, akkor sokkal nehezebb valós igényekre választ adó, mindenki által elfogadott beruházást megvalósítani. Többek között ez az élmény juttatott el minket arra a döntésre 2015 év elején, hogy onnantól kezdve minden kerületi fejlesztést a közösségi tervezés módszertanával készítsünk elő.” (Bús Balázs, Óbuda polgármestere)
Sajnos sok kérdésre azt a választ kaptuk, hogy az nem volt része a tervezési megbízásnak vagy hogy ez fővárosi kompetencia. Úgy vélem, hogy bár nyilván a Batthyány tér kapcsán nincs joga a tervezőnek vagy a kerületi önkormányzatnak túlterjeszkedni a hatáskörén, de a tér nem szakítható ki a környezetéből. És ha már foglalkozunk vele, akkor igenis lehet javaslatunk a fejlesztésekre. Ez nem kötelez másokat semmire, de ettől még felelősségünk van abban, hogy kezdeményezőként lépjünk fel, ha azokat fontosnak tartjuk.
Úgy látom, hogy a megújítás ebben a formában alig lesz több mint térkövezés a buszmegálló áthelyezésével. Választási év jön, tudjuk, hogy ilyenkor szokás látványos beruházásokat építeni. Azonban szerintem sokkal fontosabb lenne olyan köztereket létrehozni, ahol a használók jól érzik magukat, amelyek a helyben élők igényeit szolgálják. Megteszek mindent, hogy mielőtt bármilyen átalakítás megkezdődne, vegyék figyelembe az itt élők igényeit.
vnm
Képek: Mohai Balázs MTI, budapestcitiy, mapio.net
