Bár mindkét beruházás végül is elkészült, valójában elszalasztott lehetőségek maradtak.
Koncerten voltam két hete a Várbazárban. A koncert fantasztikus volt, az épület lehangoló: funkció nélküli terek, kihasználatlan területek, fapados rendezvényterem. A Lánchíd utca ismét felbontva, a mélygarázsban pedig nem tudják, hogy az adott rendezvényhez jár-e kedvezményes parkolás. Egy hete tele van a sajtó a Széll Kálmán/Moszkva tér felújításáról szóló cikkekkel, videókkal. Valójában még nem adták át, nincs is teljesen készen, de mivel már használja a nép, ezért érthetően mindenkinek van véleménye. Nekem úgy tűnik, hogy a tér egy kicsit tervlap-szagú: jól néz ki felülnézetből, de felemás, ha az ember benne jár.
A kormánypárti választó/képviselő/média lelkesen beszél arról, hogy milyen régóta pusztult az épület és a tér, és hogy milyen szép lett, és hogy inkább örülnünk kellene, nem fanyalogni. Természetesen egy frissen felújított épület vagy tér sokkal vonzóbb látvány, mint előtte évtizedekig a lehangoló pusztulás és elhanyagoltság. A kérdés nem ez, hanem az, hogy ami az adott helyen történt, az a lehető legjobb-e vagy legalább a legjobb lehetőségek egyike-e. Ugyanis a két helyszínen összesen csaknem 20 milliárd forintot költöttünk el, ami nagyjából az I. kerületi önkormányzat működésének teljes másfél-két évi költsége.
Egyik helyen sem sikerült jól meghatározni a beruházás célját. Úgy értem a gazdasági és városfejlesztési értelemben vett célját. Mert azt tudjuk, hogy a valódi cél az volt, hogy a választásokra elkészüljön egy látványos építkezés illetve hogy próbáljuk meg gyorsan lehívni még az előző uniós ciklusban a fejlesztési forrásokat. A tér és a műemlék csak alibi. Persze, a Várbazárnál ez kifejezetten nehéz volt, hiszen az egész épület nem más, mint egy dekoratív kulissza, és elkészülése óta sohasem sikerült neki működőképes célt találni. (A legendás Ifjúsági Park is valójában a mai romkocsmák elődje volt, a rekonstrukció költségeit nem tudta kitermelni.) Viszont az Ybl által tervezett épületegyüttes elpusztulása valóban nagy kár lenne, ezért a megmentése támogatható cél. A baj az, hogy nem megmentve lett, hanem a kulisszák mögé (azokat részben lebontva és újraépítve) rosszul kitalált funkciókat helyeztek el. Ezek egyrészt nem önfenntartóak, hiszen például a kávézót is csak hosszú idő után lehetett kiadni és a rendezvénytermekben is csak kormányzati presztizs-műsorok zajlanak. Nem sikerült megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyek a helyi gazdaságot valóban élénkítik, pedig mind az uniós, mind a kormányzati befektetésnek ez lenne a tisztességes célja. Másrészt a mélygarázs a város kellős közepébe hív be autóforgalmat, miközben a valóban meglévő turistabusz-terhelésre nem ad érdemi választ. Mindezt a Budai Vár és környéke közlekedésfejlesztésére kapott uniós forrásokból. Ez még akkor is károkozás, ha nem vesszük figyelembe, hogy a mélygarázs miatt elbontották a valóban régészeti értéknek számító török-kori romokat Pedig ebből valóban innovatív bemutatót lehetett volna varázsolni, ha a közeledő választások miatti időszorítás nem írt volna felül minden más szempontot.
Ez a fa idén tavasszal már nem virágzott a tér szélén
A Széll Kálmán téren ezzel szemben túl sok is a funkció. Éppen az lett volna a jó, ha a teret leuraló közlekedési csomópont egyes elemeit sikerül innen elhelyezni - például az éppen bezárni (vagy ki tudja) tervezett Déli pályaudvar területét is bevonva. Ezáltal születhetett volna meg egy új és élhető bel-budai városközpont. Persze, a tér maga járulékos eredmény, és nincs mit csodálkozni azon, hogy nem városközpont vagy városi köztér lett belőle, hanem egy 3+3 sávos autópálya melletti gigantikus átszállóhely. Az uniós forrás ugyanis a budai fonódó villamos kiépítésére szolgált, ami egyébként jó elgondolás még akkor is, ha a megvalósítása sok kérdést hagyott nyitva. Ennek részeként készült el a Széll Kálmán/Moszkva tér ráncfelvarrása. Itt a sietség oka nem a választások, hanem az uniós pályázatok határideje volt.
Nemcsak a rohanás miatt történt, hogy egyik helyen sem volt a tervezés és a pályáztatás rendszere átlátható. A rohanás viszont jó ürügy arra, hogy elmaradjon az érdemi pályáztatás, hogy ne történjen meg a szakmai és a társadalmi párbeszéd a kérdésről. A kiemelt beruházások köré vont "védelmi rendszer" teszi lehetővé a titkosságot. És emiatt nem kell megfelelni az előírásoknak sem. Ezért semmi meglepő nincs abban, hogy a kapkodva készülő és baráti vállalkozóknak kiadott, rájuk optimalizált tervezés és kivitelezés végül is hibás lett és drága. Ha egy beruházás által nem célunk választ adni a terület valódi problémáira, hanem eszköznek tekintjük uniós és állami források lehívására, akkor mindaz a tudás és kreativitás, amit egy demokratikus folyamat behív és feltár, kiaknázatlan marad. Van olyan, hogy egy nagy, bár közvetlenül nem megtérülő beruházás révén az állam lendületet adjon egy iparágnak vagy egy területnek. Ilyenkor még az is elfogadható, ha kezdettől tudjuk, hogy mindig is közpénzből kell majd fenntartani,. Azért, mert jól végig van gondolva az egész beruházás hosszú távú hatásainak rendszere.
Nos, itt nem ez történt - ez egyszerűen csak elszalasztott lehetőség. Csúnyán elpuskáztuk - elkalefoztuk -, hogy ebből a sok pénzből valami valóban időtállóan értékes készüljön.
Jobb, átláthatóbb, tisztább szakmai és társadalmi folyamatok által mind a Várbazár, mind a Széll Kálmán tér felújítása jobb lehetett volna kevesebb pénzből. Jobb, átláthatóbb és tisztább döntéshozási folyamatok által a két helyszínre költött mintegy 20 milliárd forint jobban hasznosulhatott volna.
És így lesz ez a Városligetnél, a Népligetnél, az Orczy-kertnél, a Római partnál, a Déli pályaudvarnál és a Budavári Palotánál is. Közel 400 milliárd forintért akarnak olyan beruházásokat végrehajtani, amelyek célja nem a város fejlesztése, az életminőségünk javítása, hanem a barátok kitömése. Mi mindent lehetne 400 milliárdból, ami valóban hasznos és fontos volna! De nem így lesz, elszalasztott lehetőség lesz mindahány...
Hagyjuk?
vnm
Kép: hvg, index
Ezt olvasta már?
Húsvéti kockakövezés és egyéb népi mulatságok a Budai Vár környékén
"Cégünk gyorsan, olcsón és jó minőségben dolgozik. A háromból minden ügyfelünk kettőt választhat."