Mit jelent a vasárnapi boltbezárás és mit a nyitva tartás?
A múlt héten hitelesítették az MSZP népszavazási kérdését a vasárnapi boltzárról. Elkezdődött az aláírásgyűjtés, ami olyan sikeresnek tűnik, hogy a kormány ma bejelentette, hogy eltörlik a törvényt.
Nyilván felcsapott a vita minden on-line felületen, hogy kell-e nekünk vasárnap vásárolni. Szalóki Ági hivatalos oldalán is. Pénteken olvastam a kiemelt dobozban olvasható bejegyzését.
Miután többetekkel értekeztem - ez számomra nagyon izgalmas volt és tanulságos - arra jutottam, hogy akár nyitva a bolt vasárnap, akár zárva, mindkét helyzetben csapdát fogunk találni. Sok munkavállaló kiszolgáltatottságból és nem szabad akaratból dolgozik vasárnap: dolgozik, hogy több pénzt keressen, és engedelmeskedik, hogy ne veszítse el a munkáját. Ti magatok mondjátok sokan, hogy kiszolgáltatottságból kényszerültök a vasárnapi bevásárlásra, azért, mert a hétköznapjaitokba ez egyszerűen nem fér bele. Ha nyitva lesznek újra a boltok vasárnap, a hétköznapok kiszolgáltatottsága, a mókuskerék, az időhiány nem szűnik meg továbbra sem számotokra, valamint a kereskedelemben dolgozók is vegyesen fogadják majd ezt az intézkedést, ki bánja majd, ki pedig örülni fog. A csapda tehát itt van: senkinek nem lesz több ideje, jobb az egészsége, a kedve, a kiszolgáltatottság érzése nem szűnik meg összességében.
Meglátjátok, ha kinyitnak vasárnap a boltok, nem telik el fél év, kettő, a többség ismét elégedetlen lesz. Mitől van ez? Mitől a sok depressziós ember, mitől a közel 700.000 alkoholista? Mitől a rengeteg tüdőrák, mitől a rengeteg méltatlan halál rideg kórházak falai között, mitől az erőszak, a szétváló családok, a kábítószerező, magukra hagyott kamaszok, mitől a sok jövőkép nélküli funkcionális analfabéta fiatal?
Egyedül azok tudnak változtatni, akikben van hit, tisztesség, jóakarat, alázat, és akik rendelkeznek olyan tudatossággal és tudással, amely segít átlátni, tisztán látni ezt a kaotikus világot, melyben békeidőben is szenved az emberek többsége.
Kívánom, hogy a magyar munkavállalók merjék érvényesíteni jogaikat, a munkáltatóik által kizsigerelt, megzsarolt, kijátszott, kiszolgáltatott dolgozók álljanak ki magukért: életükért, egészségükért, szabadságukért, a munkájuk után járó tisztességes és legális fizetésért, a családjukkal eltöltött értékes órákért.
Ugyanakkor bármilyen munkavégzésről legyen is, szó, azt csakis a tisztesség, emberség, az alázat és a szakmaiság vezérelje. A sekélyes tudású, rasszista, kiabáló, gyerekeket megfélemlítő pedagógusokból, a betegeket semmibe vevő, minden emberséget nélkülöző orvosokból és ápolókból senki sem kér!
A jóknak köszönet és hála! Őket becsüljük! Őket nagyon megbecsüljük!
Jó lenne egy olyan világ Magyarországon, amelyben megszűnik a kiszolgáltatottság. Egy olyan világ, amelyben ismerjük a kötelességeinket, de a jogainkat is. Amelyben képesek vagyunk betartani a szabályokat, és amelyben számon kérhetjük jogaink be nem tartását. Egy világ, amelyben nem a pénzkeresés köré épül minden az életünkben, egy olyan világ, amelyben nem veszítjük el magunkat, életbe vetett hitünket, reményeinket.(Szalóki Ági facebook)
Szalóki Áginak igaza van, egyetértek vele: nem azon múlik a boldogságunk, hogy tudunk-e vásárolni vasárnaponként. Ugyanakkor – paradox módon - az a helyzet, hogy a vasárnapi nyitva tartás kérdésében nem az a fontos, hogy a boltok nyitva lesznek-e vasárnap.
A vasárnapi boltbezárás mai kérdésköre teljesen másról szól.
Először is a vasárnapi boltbezárás egy gazdasági kérdés, amelynek az elsődleges célja a Fideszhez közeli kiskereskedelmi üzletlánc (nevezzük az egyszerűség kedvéért CBA-nak) előnyhöz juttatása volt. Nem ez az első ilyen intézkedés, emlékezhetünk a nemzeti dohányboltokra, a szerencsejáték piacra és a tankönyvekre is. Ezeket is a kormányzat kivonta a többé-kevésbé egészséges piaci folyamatok alól, és a saját vállalkozói holdudvarát hozta helyzetbe a törvénykezés eszközével.
Járulékos „nyereség” volt, hogy ezenközben sikeresen lehetett egy multiellenes kampányt is folytatni. Hogy ez miért baj? Mert a multi nem jó és nem is rossz, hanem egyszerűen egy piaci szereplő. Minden állam a saját törvényei és adórendszere által tudja a piaci szereplőket – így a multikat is - szabályozni, tehát a multik piaci viselkedése nagyban függ attól, hogy mit engednek meg nekik.
Másrészt a vasárnapi boltzár hivatalos oka a kereskedelmi dolgozók szabadnapja volt. Ez valóban fontos. Baloldali politikusként kiemelten fontosnak tartom, hogy a dolgozók kapják meg a heti pihenőnapjukat. Kár, hogy az intézkedés csak felemás megoldást hozott erre. Azok a kereskedelmi dolgozók ugyanis, akik eddig például szombat este hazamehettek, mert jött az éjszakás és a vasárnapi váltás, most éjfélig bent maradnak és megcsinálják a zárást, majd hétfő hajnalban 3 órakor már a boltban kell lenniük, hogy a reggeli nyitást előkészítsék. Azok a diákok, akik a vasárnapi műszakban dolgoztak a hét közbeni tanulás mellett, elveszítették a munkájukat. Másrészt viszont megkeresett engem is olyan kereskedelmi dolgozó, akinek jobb így, mert a vasárnapi pótlékot nem kapták meg úgysem.
A kormánynak meg kellett volna védenie a kereskedelmi dolgozókat. Be kellett volna tartatnia a törvényeket: ellenőrizni, hogy kiadják-e valóban (és nemcsak papíron) a heti pihenőnapot és hogy megkapják-e a dolgozók a vasárnapi (és egyéb) pótlékokat.
Valójában az volna a legjobb védelem a kereskedelmi dolgozóknak, ha nem volna a társadalmunk ilyen szegény és kiszolgáltatott. Hiszen így cinkosa a munkavállaló a munkáltatónak, mivel az alacsony fizetés, a rossz körülmények, a túlhajtott munka is jobb, mint a semmi, és ha ezt elveszíti, az állam szociális segítségnyújtására nem számíthat. Tehát a kereskedelmi dolgozókat is azzal védené a legjobban a magyar kormány, ha jól működő gazdaságot, munkavállalói jogbiztonságot és megtartó szociális hálót nyújtana.
Éppen ezért alapvető, hogy a 100%-os vasárnapi bérpótlékot is biztosítsa az állam a nyitva tartás visszaállításával együtt.
A vasárnapi boltbezárás szimbolikus dolog, ami abból is látszik, hogy a kormányzó pártok mindent megtettek azért, hogy ne lehessen népszavazási kezdeményezést kiírni róla. Gondolhatunk itt az ellenzéki kérdésfeltevést rendre beelőző fideszes nénire, akit végül egész seregnyi kigyúrt legény segített – megteremtve ezzel a rendszerváltás utáni köztársaság egyik demokratikus mélypontját.
A kormány mostani meghátrálása ezért is jelentős: nemcsak arról van szó, hogy nem akarja, hogy egy ellenzéki népszavazási kezdeményezés esetleg sikerrel járjon és kormánybuktatóvá váljon, hanem egy valódi robbanás közeli feszültségből akarja kiengedni a gőzt.
Végezetül nekem nagyon fáj az az álkeresztény maszlag, amellyel ezt a kérdést leöntötték a kormánypártok. Hazugság ugyanis, hogy a vasárnapi vásárlás lehetősége akadályozna meg bárkit is a vasárnapi vallási életben, a családi együttlétben. A boltok nyitva tartásának lehetősége sem kötelez senkit a kinyitásra. Számtalan szakma van, ahol a vasárnap időnként (vagy rendszeresen) nem szabad. A szolgáltatóipar nagy része, a közszolgáltatások többsége vasár- és ünnepnapokon is működik, az ezekben dolgozóknak a munkarendje a szokásostól eltérő. De nemcsak a harmadik szektor, hanem például az állattartás sem állhat le a munkaszüneti napokon. Úgyhogy a kereskedelem kiemelése ebből a körből pusztán egy hatáskeltő szólam. Semmi köze sincsen a kereszténységhez. A kereszténység ugyanis alapértéknek tartja a szabadságot. A szabad akaratból meghozott döntéseket. Erkölcsösségnek is csak azt tekinti, ha valakinek szabadságában áll dönteni jó és rossz között, és a jó mellett dönt.
Ami viszont valóban keresztény dolog volna, az a heti pihenőnap biztosítása minden embernek –legyen ez vasárnap vagy máskor. Jelenleg ugyanis családok tömegei nem tudnak megélni egy főállásból és kell a szülőknek másod- és harmadállásokban megkeresni a család fenntartásának költségeit.
Keresztény dolog volna a valóban kiteljesítő és egyben biztonságot nyújtó munka szabadságában élni.
vnm