A héten havazik. A kerületben jártomban-keltemben a járdán palacsintányi sókupacokkal találkozom. Megyek a Batthyány Csarnok mellett, az áruház egyik dolgozója kis vödörből marékszám szórja a járdára a sót. Ostoba helyzet, hogy az alkalmazottnak kell szólnom, hogy tilos, hiszen ő nyilván utasítást kapott.

A 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint ugyanis a járdákat tilos sózni:

5. § (2) Belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.

A környezetbarát síkosságmentesítő anyag drágább, mint az útszóró só (1 kg só ~40, - Ft, a környezetbarát termékek ~100,- Ft-tól kaphatók), ezért sokan figyelmen kívül hagyják a rendelkezést.

Sokan nem tudják, hogy ezek az anyagok háromszor olyan drágák, de ötöd annyira van csak szükség a szóráshoz.

A környezetbarát síkosságmentesítő anyagok rendszerint apró szemű zeolitból vagy mészkőzúzalékból, valamint kalcium-kloridból állnak. A szemcsék biztosítják a csúszásmentességet, a kalcium-klorid pedig jégoldó hatású. Kevesen tudják, hogy amíg a konyhasó csak -5-6 °C-ig olvaszt, addig a kalcium-klorid -30 °C-ig, tehát egyrészt tovább használható, másrészt sokkal kevesebb is elég. Ráadásul hóolvadás után táplálják a zöldfelületek talaját, nem pedig roncsolják, mint a só.

Ha összeadnánk, hogy hány lábbeli ment tönkre a sótól, hány gépjármű alváz korrodált a kelleténél jóval gyorsabban, hány útszerkezet, hídszerkezet ment idő előtt tönkre, és hány fa, hány négyzetméter zöldfelület pusztult el a sózás miatt, hány kutya lábát kellett gyógyítani, akkor láthatnánk, hogy mennyivel drágább az olcsó só. Mindannyiunknak.

vnm

 Kép forrása: otletmozaik.hu

 Frissítés:

A Levegő Munkacsoport honlapján egy hasznos összeállítás: http://levego.hu/hirek/2010/12/sohalal