Szavazás

<

V. Naszályi Márta

Közös ügyeink nemcsak a politikusokra tartoznak

Friss topikok

  • SHRV: @Ahoj-: no és most lássuk, mi valósult meg ezekből a "tanulmányokból". (2021.12.04. 19:35) Játszótéri vécék
  • rokon1: Ha valaki korrekt, tisztességes, megbízható ügyintézést, csereszerződést, partnert keresett/keres ... (2020.06.15. 13:19) Fél év
  • chrisred: @M.K.R.: Tudom, a lakásomban is természetes eredetű a szálló por, mégis szoktam takarítani. Ez ter... (2019.11.22. 06:08) Köhögést kapunk Karácsonyra?
  • M.K.R.: Hála az égnek, ezt még nem sikerült megfúrniuk és megépült a 82 óta tervezett és szakaszos kiépült... (2019.11.21. 16:06) Requiem az Etele úti fákért
  • M.K.R.: Na ez is egy térkőmániás. (2019.11.21. 15:38) Tabáni titkok

Budapest szmogtérképe

Budapest szmogtérképe

Állandó oldalak

2012.01.08. 17:18 elendem

Carl Lutz emléktáblájának története

Címkék: zsidó emléktábla budavári önkormányzat carl lutz

 December első felében, a budavári képviselő-testületi ülés előtt bejárta az on-line sajtót a hír, hogy az I. kerületi önkormányzat kicenzúrázta a "zsidó" szót az emléktábla szövegéből (hvg). Dr. Kaltenbach Jenővel, a Lehet Más a Politika fővárosi frakciójának vezetőjével közösen sajtóközleményt is kiadtunk róla (lehetmás/zöldbuda).

 A Carl Lutz Alapítvány egy emléktábla elhelyezését kezdeményezte a svájci diplomata volt budavári lakóhelyén, az 1940-es években brit követségként működő Táncsics Mihály u. 1. számú ház falán. 

A II. világháború kitörése után Svájc látta el a Magyarországgal hadiállapotba került 14 ország, köztük Nagy-Britannia képviseletét. 

Carl Lutz 1942 és 1945 között a budapesti svájci követség külföldi érdekeket képviselő osztályának volt a vezetője. A nevével fémjelzett, 1944-es budapesti életmentő akció volt a legsikeresebb a nácik által megszállt Európa hasonló vállalkozásai között. 

Védlevelekkel, valamint 76 budapesti lakóház svájci diplomáciai védelem alá helyezésével több tízezer magyar zsidó életét mentette meg.

 

Carl Lutz (1895-1975)

 

  A Várban sokan, sokféle okból akarnak emléktáblákat, emlékműveket elhelyezni, ami érthető, hiszen mindig is jelentős történelmi és kulturális események színhelye volt. A komolytalan vagy szélsőséges javaslatok kiszűrése, és a műemléki városkép megőrzése érdekében született a helyi rendelet (21/2009. (IX.25.) Kt.r.), amely szerint a Várban csak az önkormányzat állíthat közterületről látható emléktáblát. Ezért az alapítvány kérelmet nyújtott be a hivatalhoz, amelyben bemutatta a tervezett emléktábla szövegét, ábráját és a kérés részletes indoklását. Az ilyen javaslatokat a főépítész által összehívott eseti bizottság minősíti, és ennek alapján dönt a kerület képviselő-testülete.

Mathauser András, az LMP egyik kerületi bizottsági tagja figyelt fel arra, hogy a Dr. Aczél Péter főépítész által előterjesztett, és dr. Nagy Gábor Tamás fideszes polgármester által aláírt előterjesztésben az emléktábla alapítvány által írt szövegéből kicenzúrázták a „zsidó” szót, melyet „üldözött”-re cseréltek, és elutasították azt is, hogy feltüntessék a táblaállító Carl Lutz Alapítvány nevét.

A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülésén megkérdeztem, hogyan járnak el azokkal a javaslattevőkkel, akiket elutasítanak vagy módosíttatni szeretnék az eredeti javaslatot. Megnyugtattak, hogy mindegyikükkel leül a főépítész és egyezteti velük az önkormányzat álláspontját. Éppen ezért én eredetileg nem akartam fellépni a tábla ügyében. Fel sem merült bennem, hogy a tábla szövegét a javaslattevővel való egyeztetés nélkül nyújtották be, és úgy véltem, ha a javaslattévő számára megfelelő ez így, akkor nem ágálok ellene. Munkatársaim azonban addig ütötték a vasat, hogy végül mégis felhívtam az alapítvány képviselőjét, hogy megkérdezzem, mit gondolnak ők. Vámos György elnök úr meglepődött, hogy testületi előterjesztés lett a javaslatból, mert őt erről nem értesítették, és elmondta, hogy az eredeti szöveget szeretnék, ahogyan ezt a benyújtáskor a főépítész kérdésére is határozottan kijelentette. Ezután döntöttünk a sajtóközlemény megjelentetéséről, és készítettem el módosító indítványomat.

Ebben leírtam, hogy ez az eljárás elfogadhatatlan, a kerületi önkormányzathoz méltatlan. Javaslom ezért az emléktáblát a kezdeményezők szándékához hűen, pontosan az eredeti szöveggel felállítani. A rendeletünk azért született, hogy egységbe fogja a kerületi emléktábla-állítás rendszerét, megőrizze a városkép harmóniáját és az emlékállítás méltóságát. Nem pedig azért, hogy az emléktábla-állítási szándékot önkényesen felülírja, XIX. századi kifejezéssel élve: cenzúrázza. Az emléktáblát kezdeményező Carl Lutz Alapítvány a tábla tervét, pontos szövegét egyeztette a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal, a Brit Nagykövetséggel és a Svájci Nagykövetséggel, akik mind az eredeti formájában támogatták az emléktáblát.

Nem lehet értelmezni az eseti bizottság azon véleményét, hogy az emléktáblán nem szerepelhet a felállító szervezet. Általános gyakorlat, hogy az emlékállító szervezet megjelenik az emléktáblákon, emlékműveken. Rendszerint kisbetűvel, alul, hátul, oldalt, de megjelenik, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy ki a felállító. Enélkül az emléktábla olyan volna, mint egy aláírás nélküli okirat: súlytalan. Az emléktáblát állító szervezet nem „magát reklámozza”, hanem nevét adja egy kezdeményezéshez, és rendszerint állja annak költségeit.
 
Az elfogadhatatlan eljárás mellett meg kell említeni még egy szempontot. A „zsidó” kifejezés kicserélése „üldözött”-re veszélyes út. Azért veszélyes, mert a történelemhamisítás irányába visz. Carl Lutz (mint az előterjesztéshez mellékelt dokumentumban is olvasható) nem általában valamiféle üldözött embereket mentett, hanem a II. világháború idején mentette azokat a zsidó honfitársainkat, akiket az akkori magyar kormányzat engedélye, majd aktív részvétele mellett haláltáborba akartak hurcolni csak azért, mert zsidók voltak. Az emléktábla azért kell, hogy emlékezzünk erre nemzedékek múlva is, hogy soha többé ne történhessen ilyesmi. Ha megakadályozzuk az emlékezést, mert kiradírozzuk a zsidó szót, azzal súlytalanná tesszük Carl Lutz tevékenységét, és még sok ember hősi áldozatvállalását a zsidók mentésében.
 
Lassan évszázados kibeszéletlen, feldolgozatlan történelmi múltat cipelünk, és ez a feldolgozatlanság megmérgezi a közéletet. A bűntudattól való megszabadulás első lépése a szembenézés és beismerés lehetne, amely nélkül nincs feloldozás. Martonyi János külügyminiszter 2010. nyarán részt vett a svájci diplomata washingtoni lakóhelyén elhelyezett emléktábla avatásán. A képviselő-testület hasonló példaadással tartozik a választóknak. Bátornak és tisztességesnek kell tehát lennünk, hogy a múlt eseményeiről nyíltan, őszintén beszéljünk; bátornak, hogy emlékezzünk arra is, ami fáj, és tisztességesnek, hogy Carl Lutz emléktábláját az eredeti elképzelés szerint felállítsuk.
 
Mivel a sajtóbotrány hatására a polgármester visszavonta az előterjesztést (index), és helyette olyan javaslatot nyújtott be, amely engedi, hogy az alapítvány az eredeti szándéka szerint, további megkötés nélkül helyezze el az emléktáblát, ezért a módosító indítványomat végül nem nyújtottam be. A képviselő-testületi ülésen elmondtam, hogy tekintettel a történtekre, nyomatékosan kérem, hogy a jövőben az eseti bizottság jegyzőkönyvével együtt kapjunk teljes körű tájékoztatást arról, hogy milyen emléktábla javaslatok érkeztek az önkormányzathoz, és azokról milyen döntés született, valamint a döntések indoklását.
 

 vnm

 

 (A bejegyzéshez felhasználtam Püspöki Gábor írását is.)

 (A fényképek forrása: jfr.org, hacusa.org)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eokoskodas.blog.hu/api/trackback/id/tr683529041

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása