Az áprilisi képviselő-testületi ülésre kérdést nyújtottam be a Vár kormányzati megszállásával kapcsolatban. A benyújtott kérdést és a kapott választ itt változtatás nélkül adom közre. (Sajnos a kapott válasz pdf-et nem tölti fel beillesztve a rendszer, ezért a linkről lehet megnyitni.)
Tárgy:
a Budai Vár kormányzati megszállásáról
AZONNALI KÉRDÉS
- Nagy Gábor Tamás polgármesternek
a Budapest I. ker. Budavári Önkormányzat 2016. április 28-i képviselő-testületi ülésére
„Hogyha egy potentát ránéz egy földrészletre, azt szorgos segítők hada közlönybe csomagolva nyújtja át neki.” (forrás: internet)
Tisztelt Polgármester Úr!
A Budai Várat a miniszterelnök kinézte magának, régóta dédelgetett terve felköltözni a Várba. Polgármester úr nemrégiben kifejtette, hogy ezzel a törekvéssel egyetért, és látható, hogy ezt készítette elő a Budai Vár 25 éves fejlesztési koncepciója is, amelyet az önkormányzat rendelt meg néhány éve. A kiemelt kormányprogrammá minősített terv, hogy a Nemzeti Táncszínház épületét foglalja el miniszterelnökség nem reális és nem értékteremtő cél. A kiszemelt épület a kormányzat számára nem elég tágas, és a környezete sem képes felvenni a hivatal működésével járó terhelést. A miniszterelnökség nagy forgalmat, igen erőteljes logisztikát és biztonsági megoldásokat igényel, amire egyszerűen nincs hely (a felvonulási terület miatt már most tönkretették a kertépítészeti műemléknek számító Püspökkertet). A kormányzati konvojok, delegációk folyamatos forgalma gyakorlatilag megbénítaná a Vár életét, és a környező kerületrészek számára is rendkívül megterhelő volna. Még nem lakik itt a miniszterelnök, de már így is egyszer kis híján elütötte az iskolába igyekvő gyerekeket és szüleiket a TEK konvoja.
A minisztériumok és a Hauszmann terv miatt elkerül a Várból a Nemzeti Táncszínház, a Nemzeti Galéria, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyarság Háza és bizonytalan a sorsa a Nemzeti Levéltárnak és a Forster Központnak.
A Hauszmann bizottságból a közelmúltban több nagynevű szakember is távozott, mert a kormányzati terveket megalapozatlannak, pazarlónak és szakmailag hibásnak találta, az érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés hiányát pedig nem tudta elfogadni.
Ide kívánkozik a kerületi gazdasági ciklusprogram fő célja is:
„A Budavári Önkormányzat tudatosan és fenntartható módon javítja az épített és természeti környezet minőségét annak érdekében, hogy mind az itt lakók elvárásainak, mind a turizmus igényeinek példaértékűen megfeleljen.”
A jövőkép elérése érdekében egyszerre szükséges a kerület működésének, gazdaságának, termelő infrastruktúrájának és (köz)szolgáltatásainak hatékonyság-elvű fejlesztése, valamint az itt élő lakosság életminőségének javítása – szem előtt tartva az ide érkező turisták és az itt dolgozók igényeit is. (Gazdasági Program 2015-2019.)
Kérdezem ezért Polgármester Urat:
- Hogyan látja összeegyeztethetőnek ezt a kormányzati célt a kerület Gazdasági Programjában lefektetett célokkal?
- Végzett-e számításokat, hogy a Hauszmann terv és a kormányzati negyed beruházásainak költségei valóban ezekkel a beruházásokkal térülnek-e meg legjobban a kerület lakói számára? Például, hogy a 2 milliárd forintra tervezett lovardából hány kerületi iskolában épülhetne vagy újulhatna meg a tornaterem? Vagy az előirányzott 200 milliárdból futhatna-e alagútban a rakparti gyorsforgalmi út, így megnyitva a Duna-partot az itt élők és a turisták számára?
- Hogyan tervezi összehangolni a többféle idegenforgalmi igényt kielégítő gazdaságfejlesztést és az itt lakók elvárásait a zárt kormányzati negyeddel?
- Hogyan látja mindezt a Vár kulturális központi funkciójának erősödésével összehangolhatónak?
- Hogyan kívánja biztosítani, hogy a Vár és a kerület autóforgalma ne növekedjék meg a beköltöző minisztériumok miatt?
Félő, hogy a Polgárváros ezután nem működik majd a főváros részeként, hanem a további két minisztérium mellett a kormányzati tanácsadók, tisztviselők számára nyújt lakhatást és ellátást. Az, hogy a kormány a királyi várba költözik, szimbolikusan is a demokrácia ellen szóló nyílt üzenet. Egy köztársaságban a hatalom az állampolgárok közösségétől ered, ők adnak felhatalmazást a mindenkori kormánynak. Éppen ezért fontos, hogy a Parlament, az ország gyűlése a főváros közepén, a város épületeivel egy szinten helyezkedik el. A városból, a polgárok közül kiszakadó, a föléjük magasodó királyi várban állomásozó kormányzatról nehezen hihető, hogy az állampolgárok szolgálatára esküdött föl.
Egy műemlék azáltal válik kulturális örökséggé, hogy van egy olyan közösség, aki a magáénak vallja. És ez a közösség is ugyanúgy kincs, amire vigyázni kell – és amelynek védelmére mi, képviselők kaptunk megbízást a kerületi polgároktól. Ezért a Várat nem lehet pusztán díszletként kezelni azokhoz a vágóképekhez, amelyeken a kormányzati konvoj elhajt, mert ez (most még) lakónegyed is. Itt emberek élnek a múltról szóló emlékekkel és a jövőbe mutató reményekkel, tervekkel, emberek, akiknek a jól-létéért, életminőségéért mi, képviselők felelősséggel tartozunk. Budapest nem pusztán dekoratív panoráma, az elit vendégek fogadására szánt miniszterelnöki erkély előtt, hanem egy élő város. Látható, hogy a miniszterelnök nem viselkedik tisztelettel és felelősséggel a főváros és a kulturális örökségünk iránt, ugyanis a fejlesztés nem építkezést jelent, hanem a jövő kijelölését: ez a jövő most egy, az élet elől elzárt, múltba révedő „királyi” várról és elbizonytalanított „alattvalókról” szól.
Felelős kormány csak a város fejlesztésének igényével gondolkodhat kormányzati negyed létrehozásában, ahogyan a Budavári Képviselőtestület számára is ez nem „büszkeségi”, hanem szakmai kérdés kell legyen. A Budai Vár és környéke nem fejlődik a kormányzati negyed hatására, mert a fejlődés az nem műemlékek felújítását és kőburkolatok lefektetését jelenti, hanem a társadalom, a gazdaság és a kultúra igényeinek innovatív összehangolását. A fejlett demokráciák (pl. Skandinávia) önkormányzati működtetési paradigmája nem a minél több szalagátvágás-jellegű fejlesztés kormányzati és uniós forrásokból, mert ez üzemeltetési többletköltséggel jár és a veszteségfinanszírozás az önkormányzat nyakába szakad, adósságot képez. Hanem inkább magasabb színvonalú helyi közszolgáltatások nyújtása, kiterjedtebb szociális ellátás és kiszámíthatóság. Mindebből most semmi nem látszik, egy zárt elit zóna alakul ki a város közepén, de annak szövetéből kiszakadva. A bennfentes gazdagok főhadiszállásává válik a Vár, ahová nekik a Nemzeti Bank épít közpénzből „doktori iskolának” és „oktatási központnak” nevezett luxus mulatókat. Emlékeztet mindez a kerületi sportpályán épült, a kerületben lakók számára megfizethetetlen, viszont rendszeres zajszennyezést jelentő luxus sportklub esetére. A meglévő drága vári éttermekbe autóval jövők számára pedig éppen most nyújtunk kedvezményeket a mai ülésre előterjesztett rendeletben.
Kérdezem Polgármester Urat:
- Hogyan javítja mindez fenntartható módon és példaértékűen a természeti környezet minőségét?
- Hogyan szolgálja mindez a kerületben élő átlagjövedelmű emberek életminőségének javulását?
- Hogyan tervezi garantálni, hogy a kerületben élő átlagos vagy annál kevesebb jövedelmű emberek ne szoruljanak ki innen?
Miközben a kerületi lakosok tömegei évek óta próbálkoznak, hogy a társasházukat felújítsák, de a kerületi szabályok alapján elutasították a tetőtér beépítést és a reklámhálót is a világörökség szempontjaira hivatkozva, azalatt a műemlék Karmelita-kolostorra minden egyeztetés nélkül „rá lehet ragasztani” egy erkélyt. Szintén a világörökségre hivatkozva nem lehet érdemi energiahatékonysági felújításokat sem végezni, hiszen tiltott a napelem felhelyezése, sőt a napelemes tetőcserép is. Mivel a miniszterelnökség számára átalakítás alatt álló Karmelita udvar építkezés kiemelt kormányberuházás, ezért mentesül a vonatkozó építésügyi, műemlékvédelmi és környezetvédelmi szabályok alól, valamint a nyilvánosságra hozás kötelezettségeitől is.
Kérdezem ezért Polgármester Urat:
- Hogyan kívánja garantálni, hogy ez a kerület területén folyó építkezés fenntartható módon javítsa az épített és természeti környezet minőségét annak érdekében, hogy mind az itt lakók elvárásainak, mind a turizmus igényeinek példaértékűen megfeleljen?
- Mit fog tenni, ha a műemlékvédelmi és világörökségi szempontok figyelmen kívül hagyása után a kerület lakóinak az egészséges környezethez való jogát is megsérti a beruházás?
- Hogyan kívánja garantálni, hogy a kerületi szabályozás ne a kiváltságos kevesek, hanem az itt élő, itt dolgozó többség érdekeit szolgálja?
- Mit tud, milyen további tervek vannak a kiemelt kormányprojektek közelében lévő önkormányzati lakások és egyéb ingatlanok minden további vizsgálat nélküli kisajátításáról? Hogyan látja, mennyire vannak biztonságban a vári lakások és üzlethelyiségek?
Válaszát várva, tisztelettel:
Budapest, 2016. április 28.
Váradiné Naszályi Márta
Budapest I. kerületi képviselő
környezetvédelmi tanácsnok
