November 17-én írta alá Orbán Viktor és Tarlós István azt a megállapodást, amelyben rögzítik kettejük további együttműködését. Ennek a paktumnak a 15 pontját elemzem végig blogbejegyzés-sorozatomban.

A megállapodás elolvasásakor az első, ami szembetűnik, hogy milyen rossz minőségű a szöveg. A megfogalmazás pongyola, híján van mind a mívességnek, mind az egyértelműségnek. Több gépelési hiba is benne maradt. Budapest megérdemelte volna, hogy egy mind külsejében, mind megfogalmazásában esztétikus okmány szülessék.

A preambulumban gyakorlatilag azt írják le, hogy a Fidesz a saját belső tehetetlenségének és pártpolitikai céljainak hogyan akarja alárendelni a fővárost. A szöveg valójában erről szól: a Fidesz nem talált Tarlós Istvánnál jobb főpolgármester-jelöltet, Tarlós viszont feltételekhez kötötte, hogy tovább adja a nevét a főváros kifosztásához. Számomra mellbevágó, hogy micsoda közöny sugárzik mindebből Budapest értékei és az itt élők véleménye iránt. Egy pillanatnyi választási taktika érdekében zsákmányul vetik az egész fővárost és annak közel 2 millió polgárát.

Külön is sokat mond, hogy a megállapodás, amely Budapest jövőjét alapvetően befolyásolja, nem a miniszterelnök és a főpolgármester között jön létre, a preambulumban cím nélkül vannak megnevezve mindketten. Tehát két fideszes politikus választási paktumot köt, és mindezt Budapest évfordulóján hivatalosan ünneplik.

Az első Fővárosi Közmunkák Tanácsát – amit a Közfejlesztések Tanácsa hivatalos előképének tekintenek - eredetileg azért hozták létre, hogy a Pest, Buda és Óbuda egyesítéséből létrejövő fővárost már a politikai egyesítés előtt elkezdje egységként kezelni, és nagy beruházói tőkét tudjon behívni a szükséges fejlesztésekhez. Az akkor szükséges fejlesztések a Duna szabályozása és az árvízi védekezés műszaki feltételeinek megteremtése volt, a Lánchíd megváltása, az egységes budapesti építésügyi szabályozás, az útrendszer létrehozása volt. Most – mint a megállapodás későbbi szakaszából kiderül – főleg stadionokat akar építeni a kormány.

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa – a részletes működési szabályzat dacára – valójában nem más, mint a Budapestet beépíteni szándékozó kormányzati önkény városvezető asszisztálással létrehozott fedőszerve, Budapest szabad és önálló fejlődésének elvesztése.

Valójában érthetetlen az is, hogy miért van szükség a „Budapest 2020-2030” elfogadására, mivel van a fővárosnak többkörös szakmai és társadalmi egyeztetés során létrehozott hosszú távú fejlesztési koncepciója a Budapest 2030. (A bekezdés egyébként nem teljesen egyértelmű, a tervezett dokumentumot két különböző névvel illeti. Ugyanilyen pongyolaság, hogy a hamarosan elkészülő miniszterelnöki hivatalt a valahai műemlék kolostorra utalva egyszerűen Karmelitaként említi. Úgy tűnik, hogy belső körökben ez a rezidencia munkacíme…)

Láthatjuk tehát milyen fontosak a kormánynak a budapesti „fejlesztések”, hiszen van az ügynek felelős államtitkársága, indul a Közfejlesztések Tanácsa és egy új fejlesztési terv is készül. Azért legalább egy mondatot szentelhettek volna annak is, hogy a kormány számára fontos Budapest fejlődése…

A gond az, hogy az utóbbi években megtapasztaltuk, hogy mit ért a kormány budapesti fejlesztésen:

• a Kossuth téri fakivágást,
• az Orczy-kerti fakivágást,
• a Városliget évszázados fáinak kivágását és a park beépítését,
• a Budai Vár kormányzati negyeddé alakítását, a Várhegy védett barlang-pincerendszerébe mélygarázsok építését,
• a vizes világbajnokság miatt tarra vágott Dagály fürdőt és pesti Duna-partot,
• a Dél-Budára épülő gigantikus toronyházat,
• a Népliget Fradivárossá alakítását,
• a Szabadság téri emlékművet és a Kossuth téri szoborcsoportot

…és még sorolhatnám.

Egy pozitív dolog van a paktum ezen szakaszában: a „Párbeszéd” kampány. :-) Ezt kíváncsian várom…

vnm

Eredeti kép: hvg