Most kezdi az első osztályt a nagy fiam, így nemcsak képviselőként, a közélet iránt érdeklődő állampolgárként, hanem izgatott szülőként is szemlélem a közoktatással kapcsolatos kormányzati ámokfutást. Blogsorozatomban ennek egyes elemeiről írom le a tapasztalataimat, véleményemet.
A folyamatosan változó világ, az oktatás tudományának fejlődése és az új generációk új és új tankönyvek megírására késztetik a szakembereket. Az egyes pedagógus pedig sokféle tanítási metódus, sok tankönyv és számtalan segédlet közül választja ki a neki személyesen megfelelőt, azt, aminek a segítségével ő a legjobban tudja tanítani a kis diákjait - gondolnánk naivan. Eddig valóban ez volt a helyzet, de jött az oktatási reform, amely leszögezi, hogy a pedagógus nem a megfelelő személy az oktatási módszer és a tankönyv kiválasztásához, ezt megteszik helyette az államosított iskolákat felügyelő minisztériumban.
A szülő megkapja nyár elején a tankönyvek listáját, és kiválasztja, hogy melyiket tudja beszerezni maga (pl. nagyobb testvértől, ismerőstől stb.) és melyiket kéri az iskolán keresztül. Ezt jelzi az iskolának, majd a tanév kezdetén átveszi és kifizeti a megrendelt tankönyveket - gondolnánk naivan. Ezzel szemben a központilag meghatározott tankönyveket az Esztergomban már egyszer csúnyán levitézlett, korrupciós ügyekkel súlyosbított fideszes politikusok számára létrehozott KELLO intézi az iskolák számára. A KELLO már a nyár közepén kiküldte a tankönyv csekkeket a szülőknek - ami eleve felveti a gyanúját annak, hogy milliónyi tanuló személyes adatait szolgáltatta ki a közoktatási kormányzat egy cégnek. Nyáron egy család még a nyaralásra költ, ráadásul az iskolakezdési támogatást is csak a szeptember eleji fizetéshez kapják meg az alkalmazottként dolgozó szülők. Ha egy gyerek iskolai tankönyvcsomagját 10 ezer forinttal számoljuk (egyébként inkább több), akkor 1,2 millió tanuló esetén milliárdos összeggel gazdálkodik a KELLO több, mint egy hónapon keresztül, még mielőtt szolgáltatást nyújtana. Ráadásul kiderült, hogy a tankönyvek többe kerülnek a KELLO-nál, mint amennyiért a könyvesboltban meg lehet kapni.
A mi gyerekünk elsős, alanyi jogon ingyen kapja a tankönyveket. Ez a kormányzati elképzelés támogatható lenne, hiszen az iskolába kerülés rengeteg kiadással jár, jól jön a családoknak a segítség. Emiatt viszont semmiféle információt nem kaptunk, vártuk augusztus utolsó hetét, hogy a tankönyvek átvételekor majd megtudunk mindent. De nem így lett. Máig nem egyértelmű, hogy pontosan mi volt az államtitkári utasítás oka, amiért nem oszthatták ki a könyveket a tanévkezdés előtt (valószínű, hogy nem sikerült idejében kiszállítani), mindenesetre az iskola honlapján egyszer csak megjelent a hír, hogy a tankönyveket csak az évnyitó napján lehet átvenni. Amire a levél hivatkozik, hogy bizonyos szülők nem akarnak augusztusban sorban állni a könyvekért, nos lehet, hogy van ilyen szülő is. És van olyan is, aki inkább akkor vette volna át. Érthetetlen szabotázst emlegetni, ha egyszerűen a lehetőségek tágításáról van szó. De a szeptemberi tankönyvosztás miatt hétfő délután-este egymillió szülő tankönyveket kötött (én 3 órán keresztül), ahelyett, hogy kényelmesen megtehette volna ugyanezt még a múlt héten.
Az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatban is pletykák és találgatások sora született. Végül is az a helyzet, hogy a tankönyveket az elsősök ingyen kapják, de a csomag egy része (nekünk 3 tankönyv) úgynevezett tartós tankönyv, amelyet év végén épen és sértetlenül vissza kell adni az iskolai könyvtárnak. Ennek megfelelően kell bekötni, felcímkézni is, és nem szabad beleírni, természetesen. Van szülő, aki mindezt reménytelennek tartja, inkább kifizetné már most a könyvet. Magam azt gondolom, hogy jó rendszer volna, ha az iskolai könyvtárak tartanának kölcsönözhető tankönyveket a szegényebb családok gyermekei számára. Ennek a központilag kötelezővé tétele viszont nem tűnik működőképesnek. Év végén meglátjuk...
Eleve tudható volt, hogy az egész közoktatási reform nem szól másról, minthogy az oktatásból pénzt vonjon ki a kormányzat. Ezért a központosítás, hogy ne kelljen az önkormányzatokhoz juttatni a forrásokat; ezért a pedagógus életpályamodell, aminek kapcsán a pedagógusok többsége rosszabbul jár. (Erről első kézből itt olvashatnak: http://www.10keruleti-hirhatar.hu/hirek/egy-pedagogus-halas-koszono-levele-orbanhoz) Ezért a központi utasítás, hogy csak az életveszélyt elhárító javítási-karbantartási munkákat végezhetik el az iskolák. Ezért a nagyszámú pedagógus-elbocsájtás is.
Az egységesített tanterv, az egységes tankönyvek, a nemzeti minimum, a kádárista tanfelügyelet visszaállítása, a kötelező kamara, az (újra)minősítési rendszer - mind azt üzenik, hogy a pedagógusok inkompetens és rosszindulatú emberek, akiket, ha nem fogunk vasmarokkal központilag, akkor még a legalapvetőbb ismereteket sem fogják megtanítani a gyerekeknek. Innen nézve teljesen érthetetlen, hogy miért is bízzuk rájuk egyáltalán a gyerekeinket.
A kormányzati propaganda, mely szerint az iskolák átjárhatóságát szolgálja az egységesség, teljesen fals: ha egy gyereket az új iskolában nem fogadnak türelemmel és elfogadással, akkor hiába tartott korábban ugyanott, romlani fog az eredménye. Ha pedig segítenek neki, könnyedén megtanulja a tananyagbeli eltéréseket. Minden osztály és minden tanár más, éppen ezért a hetekre bontott kötelező haladási terv nemcsak értelmetlen, hanem kifejezetten káros.
Hoffmann Rózsa kijelentése, hogy az ismeretek megtanulásán keresztül vezet az út a kompetenciához, a modern oktatástudomány teljes félreértése. Éppenséggel a kompetencia fejlesztésére szolgáló módszerek során tudnak a tanulók könnyedén tárgyi tudásra is szert tenni - jellemzően több, használhatóbb, strukturáltabb és tartósabb ismeretre, mint a tények biflázása által.
A magyar közoktatást a Klebersberg-féle fellendülés óta már sok balsors tépte. Valahogy kínnal-keservvel kibírt már sok mindent. Bizalmamat az emberségbe vetem: amíg lesz egy szülő, akinek fontos a gyereke jövője, amíg lesz egy tanuló, aki nyitott a tudásra és amíg lesz egy pedagógus, aki kész elhívatva tanítani, addig van esély, hogy a kormányzat igyekezetei ellenére kiművelt emberfők válnak a most még csillogó szemű gyermekeinkből.
vnm
(A holnapi bejegyzés tanévnyitó körkép lesz)
Kép forrása: idesuss.hu
