Ha figyelembe vesszük, hogy az I. kerületben az óvodai férőhelyek az óvodáskorú gyermekek 54%-át képesek mindössze fogadni, és elképzelés sincs arról, hogyan lesz több férőhely, akkor nem azon kellene gondolkodni, hogy miért nem jók a családi napközik, hanem azon, hogyan lehetne alkalmassá tenni őket.
Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter Ertsey Katalinnak adott válaszában azt hangsúlyozza, hogy "A családi napközi nem helyettesíti és nem is helyettesítheti az óvodai nevelést, mivel nem köznevelési intézmény, ebből fakadóan nem is láthat el köznevelési feladatokat sem." Mondja ezt annak ellenére, hogy még ugyanebben a bekezdésben elismeri, hogy "A családi napközi, mint gyermekjóléti alapellátás kettős célt szolgál, egyrészt alternatívát biztosít a bölcsődei, óvodai és iskolai napközi szolgáltatások mellett, másrészt segítséget nyújt a gyermeket nevel ő szülők számára, hogy munkát vállalhassanak, melynek során maga a szolgáltatás is képes munkahelyeket teremteni."
A miniszteri válasz kiverte a blogszféránál a biztosítékot. Részletes véleménycikket írt a bezzeganya.hu és a feminfo.hu is, amelyekben érdekes elemzést adnak a családi napközikről is.
Ha figyelembe vesszük, hogy az I. kerületben az óvodai férőhelyek az óvodáskorú gyermekek 54%-át képesek mindössze fogadni (ld. keretes írásunkat), és elképzelés sincs arról, hogyan lesz több férőhely, akkor nem azon kellene gondolkodni, hogy miért nem jók a családi napközik, hanem azon, hogyan lehetne alkalmassá tenni őket.
3.3.1 Budapest I. kerület tankerület
A 3 – 6 éves populációt vizsgálva a település óvodai kapacitása – a rendelkezésre álló adatok alapján – átlag 45,6%-ban elmarad a következő 5 évben az ellátásra jogosultak számától. Az igényjogosultak száma középtávon kiegyenlítettnek mondható. Az óvodai feladatellátásnál kijelenthető, hogy pontos százalékkal nem határozható meg a kapacitásigény, mert ez a számítás az alábbi bizonytalansági tényezőket foglalja magába:
- nem veszi figyelembe azoknak a 6-7 éves korú gyermekeknek a létszámát, akik további egy évig óvodai nevelésben részesülhetnek,
- nem ismert, hogy 2014. 09. 01.-től a három éves kortól kötelező óvodáztatás alól a szülők milyen mértékben élnek a felmentés lehetőségével,
- az alapító okiratokban meghatározott férőhelyszámok megfelelnek - e a 2011. évi CXC. nemzeti köznevelési törvény 4. számú mellékletében foglaltaknak.
A kötelező óvodai feladatellátás középtávú tervezéséhez a kapacitásigény tendenciát kell alapul venni. A helyzetelemzés adatai azt mutatják, hogy kerület tankerületi szinten az óvodák kihasználtsága 96,8%-os. Az egyházi fenntartású intézményben a férőhelyek kihasználtsága 97,5%-os. Az egyházi intézmény egyoldalú nyilatkozat alapján vesz részt az óvodai feladatellátásban, 2014. 08. 31-ig közoktatási együttműködési megállapodás van érvényben. A meglévő fenntartói struktúra nem biztosítja az óvodai feladatellátást.
Az óvodáskorú gyerekek száma 2012-17. között 952-ről 1023-ra fog növekedni. A férőhelyek száma 687.
Fejlesztési javaslatok
- A demográfiai mutatók és a rendelkezésre álló kapacitás ismeretében középtávon több óvodai csoport indítása szükséges, melyhez meg kell vizsgálni a rendelkezésre álló infrastruktúrát.
- Az önkormányzati feladatellátási kötelezettség terén csoportbővítés szükséges.
- Szükséges az alapító okiratokban meghatározott létszám felülvizsgálata.
- A bemutatott bizonytalansági tényezők alapján az óvodaköteles korosztály létszámadatait évente felül kell vizsgálni.
- Indokolt az egyházi jogi személlyel kötött közoktatási megállapodás meghosszabbítása.
- A csoportlétszámok meghatározásánál érvényesíteni kell a sajátos nevelési igényű gyermekek számított létszámára vonatkozó jogszabályi előírásokat.
- A sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez indokolt gyógypedagógiai végzettségű pedagógus biztosítása.
- A humánerőforrás tervezésnél kiemelt szempontként kell kezelni, hogy a pedagógusok 43%-a 50 év feletti, melynek 23,33%- a 5 éven belül nyugdíjazás miatt várhatóan kilép a rendszerből.
(Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Budapest 2013-2018. alapján)
Jól tudjuk, hogy az óvodai nevelés kötelezővé tétele elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a gyermekek 6-7 éves korukra iskolaéretté váljanak azokban a családokban is, ahol az anyagi vagy szociális-kulturális körülmények ennek egyébként nem kedveznek. Mindenképpen fontos, hogy minden gyermek - függetlenül attól, hogy az ország melyik szegletébe, milyen családba születik - esélyt kapjon arra, hogy a tanulás révén kiemelkedjék. Ehhez az kell, hogy ne legyen már az iskolába kerüléskor behozhatatlan hátrányban. Tehát az a cél, hogy a gyerekek három éves koruk után kerüljenek számukra fejlesztő közösségbe, mindenképpen támogatandó. Hogy ennek az-e a megfelelő módja, hogy kötelezően közoktatási intézménybe járjanak, már megkérdőjelezhető. A kötelezés az aktuális kormányzat kedvenc módszere, miközben számomra nyilvánvaló, hogy éppen a legrászorulóbb családok örömmel vinnék óvodába gyermeküket, ha ez számukra megoldható és vonzó lenne. Ez pedig az intézmény felelőssége.
Megfontolandó továbbá Vekerdy Tamás véleménye, aki szerint ezt az intézményi segítséget már sokkal korábban kellene megadni a családoknak olyan napközi baba-mama klubok segítségével, ahol tiszta, fűtött helyen vannak és a gyermekápolási tudás mellett ennivalót és személyes figyelmet is kapnak.
A kormányzat a köznevelési intézményben letöltendő kötelező óvodába járatással nemcsak segíteni akarja a szegény családokat, hanem sakkban is akarja tartani őket (például különböző szociális ellátások óvodába járáshoz kötésével). Ezt a csanák bevonásával nehéz koordinálni, emiatt lehet a kormányzati ellenállás.
A kerület vezetése a legutóbbi testületi ülésen kimondta, hogy középtávon a kerület lakosságának átrendeződésével számol, több gyerekre lehet számítani, és ezzel kapcsolatban szükség lesz intézkedésekre. Egyelőre más ötlet a férőhelynövelésre nem hangzott el, mint a vári Kolping óvoda saját működtetésbe vonása. Ez kicsit kevésnek tűnik, mivel a Kolping óvodába járó gyermekek 60-70%-a jelenleg is kerületi lakos, tehát nem várható, hogy a 45,6%-os hiányt így be lehet tölteni. A családi napköziket kerületi gyerekenként 20 ezer forinttal támogatja havonta az önkormányzat. Rövid távon a leggyorsabb és legolcsóbb megoldás a családi napközik további támogatása lenne.
Ha a kormányzat nem a sakkban tartás miatt ragaszkodik a közintézményekhez, hanem valóban a szakmai szempontok vezetik, akkor érdemes volna támogatnia a családi napközik szakmai kollégiumának felállítását, ami képzéssel, módszertani segédletekkel támogathatná a csanákat, és szakmai felügyeletet is ellátna.
Minél több lábon áll egy rendszer, minél inkább bevonja a a megvalósításba azokat, akikhez szólni akar, annál hatékonyabban tud a köz megelégedésére működni.
vnm
(Kép forrása: alsozsolca.hu)
