Mottó: A tér 1929 előtt névtelen közterület volt. Gödör néven emlegették... (Wikipédia)
Ma száz éve halt meg Széll Kálmán. De nem ezért fogom következetesen Moszkva térként említeni a teret, hanem mert ez rövidebb, én ezt szoktam meg, és nagyon zavart, amikor a hatalomra került Fidesz-KDNP politikai pótcselekvésként át(vissza)nevezte Széll Kálmánra - hogy néhány év után Moszkvával üzleteljenek titkon és mutyigyanúsan Paks II-ről és a 3-as metró kocsijainak felújításáról. Most még csak normálisan írni sem lehet a térről, hiszen már a neve kettéosztja az országot.
A jelen állapotokat tekintve úgy vélem, megérett a helyzet, hogy ismét visszanevezzük - Gödörré. És nyugodtan kijelenthetjük, hogy még egy ideig akár Moszkvaként, akár Széll Kálmánként gondol valaki a térre, látni csak gödröt lát.
A Népszabadság mai számában hosszú cikk foglalkozik az átépítési munkák csúszásával. A cikk számításai szerint legalább 140 nappal vannak elmaradva a kivitelezők, miközben a munka láthatóan gőzerővel halad, a nagy rohanásban nincs idő az építési területek melletti közlekedési utak pormentesítésére és a gyalogosok megfelelő tájékoztatására sem.
Aki nyomon követte a tér átépítésének történetét, az nem csodálkozik. Valójában a budai fonódó villamosra felhasználható uniós pénzt nem akarta elbukni a főváros, ezért kellett hozzányúlni a térhez. Magára a térre viszont nincs is igazán sok forrás, és nem is mert komolyan hozzányúlni a döntéshozó. A zöld képviselők és a várostervezők, tájépítészek minden erőfeszítése ellenére egy olyan koncepció nyert, amely megőrzi a tér elsősorban közlekedési csomópont jellegét, nem helyezi el a buszvégállomásokat és továbbra is minden oldalról forgalmi és/vagy sínpályákkal zárja el a tér középső részét a környező városszövettől. A budai fonódó villamos által nyerhető autós forgalom csökkenést egyből el is tékozolja a 3+3 sávos úttest forgalomgeneráló hatásával. Így garantálja, hogy a gödörben lesz továbbra is a legszennyezettebb a levegő a városban.
A 2011-es átláthatatlan generáltervező kiválasztás nyertese az a Főmterv lett, amelynek csapata előkapta a fiókból az évtizedes átalakítási terveket, és tervpályázatot írt ki rá. Közben azonban megváltozott a világ, a kizárólag közlekedési szemléletű - azon belül is az autósforgalmat kiszolgáló - városfejlesztés mára már elavult dolog. Hiába készült azonban több felmérés is a tér használói között, az eredményeket nem vették figyelembe, a tér valódi problémáira nem kerestek megoldást. Mivel a terveket a megadott közlekedési kialakítással kellett elkészíteni, nem meglepő, hogy "A díjazott pályaművek mindegyike kivétel nélkül az ajánlott közlekedési tervet „öltöztette fel”, anélkül, hogy annak bármilyen kismértékű korrekciójára vállalkozott volna." (Zöldi Péter: Széll Kálmán tér, kalandra fel!)
Ahhoz, hogy a felhasznált támogatást 2016. elején el tudják számolni, 2012-ben el kellett volna kezdeni az átalakítást. A közbeszerzések elhúzódása miatt (ld. nol cikk) azonban csak tavaly novemberben kezdték el a kivitelezést - ahogy mifelénk mondják: ekkor esett el a Moszkva tér. Azóta aki csak tudja, elkerüli a teret, aki pedig nem tudja, az vályogot köp egy-egy átkelés után. (Az elmúlt napok esőzése nyomán az iszapbirkózás is felkerül a menüre.) De mindezt vidáman elviselném, ha tudnám, hogy utána lesz egy igazán használható, hangulatos, szép közterünk, egy megújult bel-budai városközpont. De nem lesz.
"Nem túlzás azt állítani, hogy Buda egyik központi terét az elmúlt majdnem száz évben fokozatosan ette meg a közterületek beszűkült értelmezésén nyugvó városfejlesztés, és jelen pályázat eredményei alapján sanszos, hogy ez a folyamat töretlenül folytatódik." (Zöldi Péter: Széll Kálmán tér, kalandra fel!) Valójában nem történik más, mint egy radikális pályafelújítás és forgalmi sáv bővítés - a zöldfelületek rovására. A fákat mindenesetre már kivágták, amint az Para-Kovács Imre fényképén látható. A Moszkva városi köztér helyett marad továbbra is közlekedési csomópont. Átjáró terület nagy burkolt felületekkel.
Az ilyen tereket a diktatúrák kedvelik. A birodalmi jellegű téralakítás kedves eleme a nagy, egybefüggő burkolat (ld. Kossuth tér). A diktatúrákban olyan fontos szempont, hogy a közlekedési csomópontokon a hivatásforgalom gyorsan áthaladjon - ki tudja, mi történne, ha az emberek megállnának, leülnének, jól éreznék magukat együtt a közterületeken?
A világ fejlett részén a közterek a közösséget szolgálják. Szervesen összetartoznak a körülvevő város szövetével, az átutazók mellett a helyben lakók fontos tere, találkozási pontja, több funkciós, vegyes használatú területe. Nehéz elképzelni, hogy a most épülő 6 sávos "autópálya" mellett valóban életteli köztér, hangulatos találkozási pont alakulhat ki. A rossz élményt nyújtó, de forgalmas területet ismét ellepik azok, akik hasznot remélnek mindebből: az illegális kereskedők, kéregetők, a fekete "munkaerőpiac". És az alkalmatlan terület működtetési gondjait ezután sem fogják tudni kezelni azok, akik eddig sem tudták. Ha nyersen akarok fogalmazni, akkor azt mondom, hogy eddig a töredezett aszfalt volt vizeletszagú, ezután pedig a drága gránitburkolat lesz az.
De lehet, hogy a csúszás miatt mindennek az árát még vissza is kell fizetnünk az Uniónak...
vnm