Nem állítható szembe az alacsony rezsi és az európai klímacél - de mit tehet az önkormányzat?
Miközben sokak halálát okozó hőhullámok lepik el Európát és különleges időjárási jelenségek tapasztalhatók a nagyvilágban, a magyar kormány három társával megvétózta az európai klímacélt, ami alapján 2050-re klímasemlegessé tették volna az Európai Uniót. Az indoklás szerint „Magyarország kormányának felelőssége, hogy alacsonyan tartsa a magyar családok rezsikiadásait, hiszen a hazai rezsiköltségek Európában a legalacsonyabbak között vannak.”
Tegyünk úgy egy percig, mintha elhinnénk azt, hogy a valódi ok nem a német autóipar kiszolgálása és kisszerű zsarolással („amíg nem tudjuk, hogy az Európai Unió mekkora forrásokat tud rendelkezésre bocsátani az ipar modernizálására…”) kombinált hatalomfitogtatás lett volna!
Valóban, a mindenkori kormány felelőssége, hogy a családok rezsikiadásait alacsonyan tartsa. Azok az eszközök, amelyeket erre használ a kormány, valójában a klímakatasztrófát gyorsítják. Az egyik a közműszolgáltatók elleni hadjárat, aminek következtében nem csupán a korszerűsítések maradnak el, de még a működés is veszélybe kerül. Márpedig a legnagyobb pazarlás egy elavult rendszer. A másik módszer a hatósági ár, amelynek időről-időre lehet szerepe a közszolgáltatások rendszerében, de amikor a világpiaci folyamatoktól és a szociális szempontoktól mindez elszakad, akkor előáll az a helyzet, hogy az egész lakosság fizeti, hogy néhány tehetős ember a nemzetközi piacon drágán megvett, de a lakosságnak olcsón adott gázzal a medencéjüket fűti.
Mindezen intézkedések ellenére a rezsikiadások nem igazán alacsonyak. Ugyanis nemcsak az ár számít, hanem az is, hogy a családok költségvetéséből mekkora részt vesz el a rezsi, és ebben bizony le vagyunk maradva, gyakorlatilag egész Nyugat-Európában arányában kevesebbet költenek rezsire, mint itthon. Másrészt a gáz- és áramárak önmagukban megtévesztők, hiszen éppen a leginkább rászoruló háztartások maradnak segítség nélkül; azok, ahova nincs is bevezetve a gáz. Éppen ezért a mesterségesen alacsonyan tartott gázár ellenére ma Magyarországon jelentős energiaszegénység van, a háztartások kiszolgáltatottak és nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy minden évben több száz ember fagy meg a saját lakásában.
Nem megnyugtató az sem, hogy a kormány nukleáris veszéllyel gondolja kezelni a széndioxid-veszélyt. A drága, technológiailag aggályos és az oroszoknak kiszolgáltató Paks2 beruházás egy lapra teszi fel az ország áramigényeinek kiszolgálását, ami akkor is kockázatos volna, ha egyébként megtérülő és biztonságos fejlesztésről volna szó.
A valódi rezsicsökkentést éppen az európai klímacélok elfogadása jelenthetné. Miközben Európában mindenhol állami támogatást kapnak a megújuló energiát termelő és használó fejlesztések, aközben Magyarországon gyakorlatilag betiltották a szélerőműveket és a brutális adókkal sújtják a napelemes rendszereket. Nem a kínálati oldalt (Paks2) kell elsősorban fejleszteni, hanem a keresletet csökkenteni. Lehetséges megújuló energiával biztosítani az ország ellátását, ezt a Zöld Magyarország Energia Útitervben Jávor Benedek kezdeményezése alapján szakértők már évekkel ezelőtt kiszámolták. A lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítése nélkül viszont illúzió, hogy csökkenni fog a kereslet. Ez viszont nem egyszerűen azt jelentené, hogy kevesebb energiát használ fel egy háztartás, hanem azt is, hogy a kevesebb széndioxiddal együtt kevesebb káros anyag kerül a levegőbe. Egyszerre csökken a légszennyezés (amelynek ~70%-át a fűtés adja) és a családok kiszolgáltatottsága is.
Az évek során számos javaslatot tettem az I. kerületi önkormányzatban a klímavédelem és az energiahatékonyság érdekében. Sikerült elérni, hogy az I. kerületnek van klímastratégiája. Nagy szomorúságom, hogy a stratégia megalkotása egy szűk szakmai csapat munkája volt. Nemhogy a lakosság, de még a képviselőtestület sem volt bevonva, pedig a stratégiaalkotás maga is egy szemléletformáló folyamat. Azóta pedig minden év elején javaslatot teszek rá, hogy a munkatervünkbe vegyük fel a stratégia végrehajtásának egy-egy elemét, de ezt minden esetben leszavazza a testületi kormánypárti többség, és kifejtik, hogy már így is élen járunk energiatudatosságban, hiszen kétévente vesz az önkormányzat a polgármesternek egy új elektromos autót.
Mivel a kerületben városképvédelmi okból gyakorlatilag nem lehet a tetőkre napelemet szerelni, javasoltam, hogy a magyar szabadalomként is ismert napelemes tetőcserép alkalmazását tegyük lehetővé. Ezt a polgármester nem javasolta, így nem vette napirendre a többség.
Sikernek élem meg, hogy a kerületi társasházfelújítási programba az én javaslatomra belekerült, hogy támogatható pályázati cél a nyílászárók cseréje, a homlokzati szigetelés és az épületgépészeti rendszerek korszerűsítése is. Ez jó irány, de önmagában kevés.
Az önkormányzatnak fel kell vállalnia a klímaváltozással járó feladatokat és felelős abban is, hogy a háztartások rezsije ne csak a kormánypropaganda szerint, hanem érdemben is csökkenjen. Nem az a cél, hogy minél olcsóbban füstölhessen el ki-ki minél több földgázt, hanem hogy senki se legyen rákényszerülve arra, hogy rengeteg gázt vagy villanyáramot használjon. Éppen ezért komplex energiahatékonysági korszerűsítési támogatási rendszert kell felállítania (EU és kormányzati források bevonásával).
A kerületi klímastratégiát pedig le kell venni a polcról és meg kell valósítani!
vnm
Kép: Rizsavi Tamás