Szavazás

<

V. Naszályi Márta

Közös ügyeink nemcsak a politikusokra tartoznak

Friss topikok

  • s.székely katalin: Sajnos, minden szó igaz. Nem becsülnek minket semmire. (2019.09.22. 17:06) Tabáni titkok
  • Sir Galahad: @vörösbor(de)minőségi: Az alapján tudunk véleményt mondani, ami a posztban olvasható. Ha a szerző ... (2019.08.13. 13:38) Négy lakás
  • Kovacs Nocraft Jozsefne: "az egész lakosság fizeti, hogy néhány tehetős ember a nemzetközi piacon drágán megvett, de a lako... (2019.07.03. 21:19) Rezsi és klíma
  • Hungry horse: A megküldött történet nem arról szól, hogy bárki szegény lusta is lenne, ez a te szalmabábod a gye... (2019.07.01. 12:18) Aki szegény...
  • Ahoj-: Csúszdaparkot és játszóteret csiripeltek a madarak, a teniszpálya mellett meg sportpálya várható. (2019.05.15. 22:00) Valaha volt itt egy park

Budapest szmogtérképe

Budapest szmogtérképe

Állandó oldalak

2019.06.30. 19:49 elendem

Aki szegény...

Címkék: alapjövedelem

Szegénynek lenni általában sem, de ma Magyarországon különösen nem azonos azzal, hogy valaki lusta, munkakerülő vagy ingyenélő.

[Trollinfo] Van egy kedves ismerősöm, aki nem a nyilvános facebook falamon vállalva, hanem személyes üzenetben szokta megkérdezni az aktuális kormánypárti narratívákat. Arra gondoltam, hogy a fontosabb vagy érdekes ügyekben nyilvánosan válaszolok, hogy mindenki láthassa.

A mai napi írásom az említett ismerősöm által megosztott tanmeséhez kapcsolódik (ld. keretes jegyzet). A történetet valószínűleg az Alapjövedelem rendszeréhez való hozzáállásom miatt küldte el nekem.

Egy okos Amerikai közgazdasági professzor egyszer kijelentette, hogy Ő soha nem buktatott meg egy hallgatót sem, de a közel múltban megbuktatott egy egész osztályt.Miért? Azért mert az osztály kitartott amellett, hogy az "Obama care" szociális program nagyon is jól működik. Nem lesz tovább szegény, sem gazdag, sőt mindenki egyenlő alapon fog élni és fogja érezni majd magát.

A professzor azt mondta, OK, próbáljuk ki a tervet és majd meglátjuk kinek lesz igaza. Mától fogva mindenkinek az osztályzatát csak összeadjuk és egy átlag osztályzatot fog kapni mindenki a végén. Jó? Így majd meglátjuk kinek lesz igaza a végén. Mindenki az osztályban bele egyezett. A legjobb az 5-ös és a legrosszabb az 1-es osztályzat lesz.

Az első teszt után mindenki 4-est kapott. Így azok, akik tudtak, mert sokat tanultak, reklamáltak, viszont aki kevesebbet tanult az meg örült az osztályzatnak.A második teszt alkalmával a hallgatók, akik az első esetben keveset tanultak, még kevesebbet tanultak, és akik először sokat tanultak, úgy gondolták, hogy akkor ők minek igyekezzenek es Ők is kevesebbet tanultak. Így a második teszt eredménye csak egy elégséges 2-es lett.A harmadik teszt után mindenki elégedetlen volt, mert mindenki kevesebbet tanult és mindegyik a másikakat okolta az alacsony eredményekért. Tehát senki nem volt megelégedve és mindenki  megbukott.

Ekkor a professzor azt mondta nekik, hogy a szocializmus ugyan ilyen módon alapszik és azért fog az is megbukni. Mert ha a jutalom elég nagy, a szorgalom is nagyobb, hogy valaki sikeres legyen. De ha egy kormány elveszi a jutalmat az igyekvőktől, hogy a lusta is jól járjon, senki nem fogja törni magát, ha Ő azért kevesebbet kap.

Itt van még 5 nagyon tanulságos mondat:

Nem lehet a szegényeket sikeressé tenni azzal, hogy a gazdagabbakat kifosztod.

Ha kapsz valamit, amiért neked nem kellett dolgoznod, azért egész biztos valaki másnak kellett megdolgozni.

A kormány nem tud adni senkinek semmit, addig, amíg azt valaki mástól el nem veszi először.

Semmit nem tudsz megsokszorosítani úgy, hogy először elosztod.

Mikor a nép fele úgy gondolja, hogy nekik nem kell dolgozni, mert a másik fele úgyis eltartja. És mikor a másik fél rájön arra, hogy akármennyit dolgozik, a kormány a fizetésük felét arra költi állandóan, aki nem csinál semmit. Ez a kezdete annak, hogy az a nemzet a bukás felé halad.

A tanmese egy közkeletű jobboldali (?) narratívát próbál erősíteni, azt, hogy aki keveset keres, szegény, azért az, mert lusta, mert keveset dolgozik. (Amely narratívából fakad egyébként Lázár János elhíresült mondása, hogy „Aki szegény, az annyit is ér”) Számos jómódban élő jobboldali ismerősöm van. Sokat dolgoznak és jól keresnek, ezért azt gondolják, hogy aki nem keres jól, az keveset dolgozik.

A valóságban viszont ez nem igaz. Vegyünk például egy kórházi ápolónőt, aki több műszakban dolgozik éjjel és nappal, aki a normálisnál több beteget lát el az osztályon, és akinek a fizetése mégsem éri el a magyar átlagkeresetet sem. Ő tényleg azért keres keveset, mert lusta? Itt említhetném még a bölcsődei dolgozókat vagy a pedagógusokat is. Vagy vegyünk egy rokkantnyugdíjast, aki hosszú évek munkája során lett beteg; nem dolgozott a nyugdíjkorhatárig és nem lett annyira beteg, hogy teljesen leszázalékolják, csak éppen nem veszik fel sehova dolgozni, mert a képzettsége szerinti munkát már nem végezheti, képzettség nélkül pedig csak olyan fizikai munkát kapna, amit nem tud ellátni. Ő is lusta? Vagy vegyünk egy családot, ahol az egyik szülő megrokkan vagy születik egy beteg gyerek, ezért egyik szülő kiesik a munkából, így nem tudják tovább fizetni a lakásért a devizahitelt, de az albérletet sem egy fizetésből. Ők is lusták?

És a kiskorúak, a nyugdíjasok vagy a kismamák? Ők is mind lusta ingyenélők?

Be kell látnunk, hogy egy társadalom nem olyan, mint egy főiskolai osztály, ahol csupa értelmes, egészséges, fiatal ember van, akik teljesítménye között tényleg az elsődleges különbség az, hogy mennyit tanultak, mennyire készültek fel. Egy társadalomban mindig vannak olyanok, akik rászorulnak, vagy éppen aktuálisan rászorulnak a többiek gondoskodására. És egy egészséges társadalomban belátják az emberek, hogy az egészség és a jólét nemcsak szorgalom, hanem helyzet és szerencse dolga is, tehát bármikor bárkivel előfordulhat, hogy rászorul a közösség gondoskodására.

Végezetül a tanulságos mondatokról:

  1. Nem lehet a szegényeket sikeressé tenni azzal, hogy a gazdagabbakat kifosztod.

Nagyon rossz beállítás az, hogy ha valakinek vissza kell valamennyit adnia abból, amit keresett, az kifosztás. Mint látható, a kereset nem pusztán munka és szorgalom kérdése, kell hozzá egy nagy adag szerencse is. A társadalmi szolidaritás éppen azt jelenti, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy velünk is bármikor bekövetkezhet bármi trauma, váratlan helyzet, és éppen attól vagyunk egy nemzet, hogy számíthatunk egymásra, számíthatunk rá, hogy nem hagynak az út szélén.

Az Alapjövedelemmel kapcsolatos nemzetközi kísérletek azt mutatják, hogy azok a szegény sorban élők, akik megkapták, szinte valamennyien elkezdtek dolgozni vagy vállalkozni. Továbbtanulni küldték a gyerekeiket, hosszútávon megtérülő projektekbe kezdtek, mert az alapjövedelem biztonsága felszabadította őket a munkára, a kreativitásra, a jövőbe vetett reményre. Egyáltalán nem az volt az eredmény, mint amit a tanmese előfeltételez, hogy „úgy gondolja, hogy neki nem kell dolgozni, mert a társadalom másik fele úgyis eltartja”.

Az alapjövedelem bevezetésével kapcsolatos egyik legpozitívabb tapasztalat, hogy a rendszer újraértelmezi a munka fogalmát, visszaadja annak becsületét, támogatja az értékes munkavégzést, a rekreációs tevékenységeket, a másokról való gondoskodást, vagy a távoli munkavégzést. Amit láthattunk ezekben a falvakban, az egy csodálatos elmozdulás az alkalmi bérmunka felől a szabadúszó tevékenységek, a gondoskodás, a közösségi munka irányába. Az emberek szinte varázsütésre, egyre nagyobb részt vállaltak közvetlen környezetük életének alakításában. Nincs okunk feltételezni, hogy amit Indiában megtapasztaltunk, eltérő lenne bárhol máshol a világon. Az egész folyamat, idővel a kontroll visszanyerését teszi lehetővé. ... A valós helyzet az, hogy az alapjövedelem megteremti az egyének közti egyenjogúságot, szabadságérzetet ad, önállóságra nevel és ezek együttesen többet érnek, mint ami pénzben kifejezhető. (2014. Európa Parlament Feltétel Nélküli Alapjövedelem konferencia)

  1. Ha kapsz valamit, amiért neked nem kellett dolgoznod, azért egész biztos valaki másnak kellett megdolgozni.

Igen. És akkor itt említsük meg a rezsicsökkentést…

  1. A kormány nem tud adni senkinek semmit, addig, amíg azt valaki mástól el nem veszi először.

Igen. És akkor itt említsük meg a miniszterelnök 4 milliárdos dolgozószobáját és a nemzetközi összehasonlításban is magas bérterheket…

  1. Semmit nem tudsz megsokszorosítani úgy, hogy először elosztod.

Jn 6, 1-13

  1. Mikor a nép fele úgy gondolja, hogy nekik nem kell dolgozni, mert a másik fele úgyis eltartja. És mikor a másik fél rájön arra, hogy akármennyit dolgozik, a kormány a fizetésük felét arra költi állandóan, aki nem csinál semmit. Ez a kezdete annak, hogy az a nemzet a bukás felé halad.

Mindig mindenhol vannak olyanok, sajnos, akik visszaélnek a rendszer adta lehetőségekkel - de elég indok-e ez arra, hogy megbélyegezzünk és sorsára hagyjunk minden rászorulót?

Szegénynek lenni általában sem, de ma Magyarországon különösen nem azonos azzal, hogy valaki lusta, munkakerülő vagy ingyenélő. A professzor példázata hamis, megtévesztő és megbélyegző.

vnm

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://eokoskodas.blog.hu/api/trackback/id/tr9914919324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hungry horse 2019.07.01. 12:18:23

A megküldött történet nem arról szól, hogy bárki szegény lusta is lenne, ez a te szalmabábod a gyenge érvelésedben, ráadásul többször is megismételve.

Lázár János nem azt és nem úgy mondta, ahogy azt a szájába adnád:

nepszava.hu/1001429_birosag-ertelmezte-lazar-akinek-nincs-semmije-az-annyit-is-er-kijelenteset

".. Havasi Katalin, a Fidesz helyi szervezetének elnöke közölte: a bíróság nemrégiben egy rágalmazási per kapcsán vizsgálta meg a hanganyagot, amelyet egy szélsőséges portál hozott nyilvánosságra 2011-ben. A bíróság ítélete szerint az anyagot megvágták, és így alkalmas volt arra, hogy a politikust negatív színben tüntesse fel.

A képviselő hangsúlyozta: a bíróság az indoklásban kiemelte, hogy Hódmezővásárhely akkori polgármestere ténylegesen nem az önhibájukon kívül nehéz sorba jutott emberekről, hanem a megélhetési politikusokról beszélt. Havasi Katalin kiemelte: immár bíróság mondta ki, hogy a város közgyűléséről készült, de utólagosan manipulált hangfelvétel egy hamisítvány. ..."

Remélem ezért a hamis híresztelésedért téged is szétperelnek, rajtam nem múlik, az tuti.

Nem kötelező rosszul fizető munkát vállalnia senkinek, nincs kényszermunka még a raboknak sem. Szabad munkaerőpiac van, egységes munkaerőpiac van az egész ek. területén. Aki nem elégedett a fizetésével kereshet munkát immár a teljes ek. területén. De át is képezheti magát, továbbtanulhat, tovább fejlődhet,szabadon, önállóan vállalkozhat is.
Tehát szabad ember, akit a magyar állam és az ek. is támogat abban, hogy a szabadságával felelősen élhessen.

A nyomoráért, szegénységért a felelősséget nem háríthatja másra.
Te sem.

A sikeres, törekvő emberek kifoszotásáról csak a virtigli kommuniták gondolkodnak hozzád hasonlóan.
A társadalmi szoldiraritás anyagi alapjait a befizetett adók képezik. Azok, akik nem fizetnek be, mások adóit élik fel.
Ezt bárhogy ragozhatod, tény.
Nyilván van a társadalomnak szociális hálója, és vannak szociális funkciói is, de soha nem szabad elfelejteni azt, hogy csak a mások által megtermelt javakból lehet a rászorulónak deklaráltakat ellátni.
Az élet nem szerencsejáték, hanem kemény munka és küzdelem. A szerencsejátékok adóit egyébként szintén az állam osztja el, használja fel társadalmi célokra, köztük szociális ellátásra is, de ne feledjük: a szerencsejátékra fordított javakat is emberek termelik meg, emberek dolgoznak meg érte keményen.

Ezért hazudsz, manipulálsz és csúsztatsz is, amikor az 1. tételmondatot cáfolni próbálod. Sikertelenül persze.

Az alapjövedelem nem része a jóléti társadalmak újraelosztási rendszereinek. Ahol tesztüzemben próbálkoztak vele egyáltalán, ott elbukott, nem működött:
hvg.hu/gazdasag/20181217_Elbukott_a_nagy_kiserlet_nem_jott_be_Finnorszagban_a_feltetel_nelkuli_alapjovedelem

Tehát az állításaid hazugságok, melyeket a gyakorlat cáfolt. A fosztogatunk-osztogatunk kommunista receptedet csak az ingyenélők támogatnák, őket viszont nem támogatná a társadalom adót fizető része.

A hazai adómértékek mellett csökkenteni kell az adókat és az újraelosztást is - ezt a jelenlegi qrmány helyesen teszi, sőt, tehetné még intenzívebben, ha a kevésbé lenne korrupt és tolvaj.

A 2. tételmondatra hozott példád rossz.
A rezsicsökkentés a javarészt külföldi monopolszolgáltatók profitját csökkentette, ami bár kommunisztikus húzás volt, de a társadalom hasznára van a csökkentés óta, havonta olvashatod a számláidon, miként és mennyit takarítottál meg ezzel. Nem mellselgleg emígy kerlhetett vissza számos monopolszolgáltatás állami tulajdonba és így lett a rezsicsökkentés fenntartható is hosszú távon.

a 3. kapcsán idekapart demagóg marhaságodat majd pár évtized múlva, amikor orbánt már eltemették visszakapod, mert nincs olyan valamirevaló miniszterelnök, elnök, államférfi a világban, aki filléres nyomortanyáról, minimálbéren, vagy bér nélkül szolgálja a közt. Te se nyomortanyáról írogatsz, nem ingyen vagy képviselő és ha a nagyravágyó lmaitok megvalósulnának, ti se ingyen, ti se a kapualjakból vezetnétek a kerültet és az országot sem.

4. Nem vagy Isten. Varázsló sem. Majd szólj, ha lesz változás, addig pedig várjuk Jézust együtt, kevesebb demagógiával és hazugsággal, mert amit itt tolsz, az gyomorforgató.

5. Az emberektől felelősséget, cselekvést, tenniakarást, együttműködést, munkát elvárni - cserébe a nekik adott támogatásért - nem megbélyegzés és végképp nem sorsukra hagyás.

A professzornak igaza van.
Nem kicsit, nagyon.

Felelős, cselekvő, jóra törekvő emberekre van szükség, a társadalom mindig korlátos erőforrásait nem ingyenélőkre, koldusokra, dologtalanokra, deviánsokra kell fordítani, mert az csak lecsúszáshoz vezethet.

Aki képtelen a társadalmi minimum elvárásokat teljesíteni a segítségért cserébe, az magát zárja ki a társadalomból és nem érdemel senkitől, semmit.