Szavazás

<

V. Naszályi Márta

Közös ügyeink nemcsak a politikusokra tartoznak

Friss topikok

  • elendem: @ételizésítő: A Várnegyed és a Várkerület nem ugyanaz. A Várkerület egyértelmű utalás az I. kerüle... (2018.11.06. 19:59) Lakáshelyzet a Várkerületben
  • elendem: @Gandosz: Mik a helyes adatok? Őszintén érdekel, hogy mely adatok hibásak és hogy mi az igazság (2018.11.04. 22:24) Patkányok és szeméthegyek
  • Éhesló: @Ahoj-: nem hisztizek. A poszterhez szóltam, leírva a véleményemet a posztól és róla (a posztja k... (2018.10.15. 13:25) Lánchíd
  • városjáró: @blöff: Ez a manaspág, már kb 10-15 éve tart :( (2018.08.17. 18:41) Batthyány TÉR KÖZösségi megújítás
  • Ahoj-: Állítólag ezek jó állapotú fák.. jarokelo.hu/bejelentesek/budapest/34518/arpad-fejedelem-utja-ujo... (2018.08.16. 12:00) Budavári einstand

Budapest szmogtérképe

<a href="//www.idokep.hu/" target="_blank" title="Időjárás"><img src="//www.idokep.hu/kis_bp_szenny.jpg" border="0" alt="Budapest szmogtérképe"></a>

blog

2013.09.19. 19:33 elendem

Becsengettek 2. - Testnevelés és erkölcstan

Címkék: hittan testnevelés erkölcstan

hitki.gifMost kezdi az első osztályt a nagy fiam, így nemcsak képviselőként, a közélet iránt érdeklődő állampolgárként, hanem izgatott szülőként is szemlélem a közoktatással kapcsolatos kormányzati ámokfutást. Blogsorozatomban ennek egyes elemeiről írom le a tapasztalataimat, véleményemet.

Semmi bajom a hittanórával: vallásos ember vagyok, egészen tavalyelőttig pedig aktív hitoktató is. Viszont az iskolai hitoktatás napjainkban elhibázott elképzelés. Valaha, amikor az iskolák jellemzően felekezeti iskolák voltak, és a gyerekek egy jól körülhatárolható területről jöttek, egy egyházközséghez tartoztak, volt értelme a hittanórákat az iskolában megtartani. Általános iskolás korban a hitoktatás nem teológiai ismeretek átadását jelenti, hanem az egyházi közösségbe való beszoktatást. Manapság egy iskolába nagyon különböző helyekről, nagyon eltérő közegből és a legkülönbözőbb felekezetekből jöhetnek a gyerekek, és még az egy felekezethez tartozók is különböző templomokba járhatnak.  Ez tehát ebben a helyzetben gyakorlatilag nem működhet. Mi is úgy jártunk, hogy mivel most már van iskolai hittan, nem indult a plébánián az elsősöknek hitoktatás. Tehát a gyerek nem azokkal tanulja együtt a hittant, akikkel a vasárnapi misén és a nyári táborban találkozik. Pedig a kereszténység nem egyéni hit, hanem közösségi, a hitközség szerepe elengedhetetlenül fontos.

Mindeközben hitoktatói fórumokon kiderül, hogy még az egyházak számára sem igazi segítség az iskolai hittan. Úgy kezdődött el a tanév, hogy nem volt tisztázva, milyen módon kell a tanmenetet adaptálni az új rendszerbe, milyen módon kell adminisztrálni, milyen módon lesznek honorálva a hitoktatók. Mi történik azokkal az osztályokkal, ahol egy adott felekezethez csak 3-5 gyerek jelentkezett hittanra, de a csoport nem vonható össze másikkal, mert pl. kistelepülési iskola, vagy az órarendet egyszerűen nem lehet úgy alakítani. Kap-e egyáltalán fizetést az a hitoktató, aki 8-10 kistelepülési iskola között szaladgál, és 3 fős csoportoknak tart hittant? Hivatalosan a 12 fős csoportra jár teljes honorárium, és 7 fő alatt nem jár semmi. Az utazási költségtérítésről még nem is beszéltünk. Az eddigi hittankönyv nem alakítható át az új (kötelező) tanmenet-minta szerint, illetve esetleg csak úgy, hogy pl. Advent és Karácsony ünnepkörét februárban kezdik el tanulni. Mostanra a tavaly még lelkes, az iskolai hitoktatásban missziós lehetőséget látó hitoktatók is elkeseredtek. Rájöttek, hogy egy kormányzati propagandafogás áldozatai ők is.

erkölcs.jpgA hittanórák és az erkölcstan órák párhuzamba helyezése pedig tévedés. Az erkölcs forrása nem a vallásos hit -
 még azoknál sem, akik valóban mélyen vallásosak, bár őket kétségkívül megerősítheti a hitük az erkölcsi magatartásukban. A jelenlegi szabályozás üzenete az, hogy aki nem tanul hittant, azaz nem vallásos, annak nincsenek is erkölcsi ismeretei (szóval többé-kevésbé erkölcstelen), amit a hittanórák idejében megtartott erkölcstan órákon kell pótolni. Szerintem ez a feltételezés súlyosan sértő a nem vallásos emberekre nézve. Ugyanakkor az etika oktatásának - színvonalasan, hozzáértőn - nagyon is volna helye, csak éppen nem általános, hanem középiskolában, amikor a fiatalokat igen erősen foglalkoztatják a jó és rossz, igaz és hamis kérdései, így fogékonyak is volnának arra, hogy ezekről halljanak, beszélgessenek, vitatkozzanak. Általános iskolában és különösen alsó tagozatban az élet-halál, jó-rossz stb. fogalmai a meséken keresztül jutnak el a gyerekekhez, és ez éppen elég is. Nem kell levonni a tanulságot, nem kell megmagyarázni, hogy miről szól (sőt, tilos!). Az viszont, hogy nem túlságosan színvonalas, viszont egyoldalú és elfogult "hittankönyvekből" kivesszük az Istent, és ezt kínáljuk fel erkölcstankönyvnek, az etika tudományának teljes félreértelmezése, sőt lejáratása.

zoonozis-fertozes-allatrol-emberre-kutya-csalad-kanape-boldog-csaladtag.jpgA másik üzenete a kötelező iskolai hit- és erkölcstan óráknak, hogy a társadalmunk súlyos morális válságban szenved, amit orvosolni kell. Ez az üzenet is tévedésen alapul: az életmód és az erkölcs sem szinonim fogalmak, így az életmódbeli sokszínűséget sem lehet az erkölcsök fellazulásával azonosítani. Hétköznapi szóhasználattal: aki nem úgy él, ahogy "a nagykönyvben meg van írva", és nem is vágyik erre, az sem feltétlen erkölcstelen és léha. És még ha igaz lenne a morális válság, arra sem lenne megoldás az erkölcstan órák rendszere. Sokak számára a vallásosság, az életforma és a helyes viselkedés kulturálisan összetartoznak, ezeken keresztül kapcsolódnak a saját közegükhöz, ami megnehezíti számukra, hogy ezeket külön tudják választani. 

Magam úgy látom, hogy folyamatban van egy életmódbeli, szokásrendbeli átrendeződés, differenciálódás, aminek ütemét nem követi a közös értékek meghatározása, ami alapja lehetne egy társadalmi konszenzusnak. Ezen közös értékek között természetesen erkölcsi értékek is volnának, és ez valóban segítené a társadalmi moralitás erősödését. 

fogócska.jpgSajátos jellemzője a Hoffmann Rózsa vezette közoktatási kormányzatnak, hogy minden jó kezdeményezést csak kötelezően és csak tanórában tud elképzelni. Jó-e az, ha a gyerekek sokat mozognak, szükséges-e? Igen, nyilvánvalóan jó és szükséges. Csak kötelező, az órarendbe iktatott tanórák keretében mozoghat-e egy gyerek? Nem, a gyerek a szükséges mozgásigényét kielégítheti a szabad grundfocitól a délutáni iskolai vagy egyesületi sportfoglalkozásokon át számtalan módon. Egy kormányzat csak a napi testnevelés órák kötelezővé tételével támogathatja-e a gyermekek mindennapi egészséges mozgását? Nem, lehetne támogatni a tornaterem- és sportpályafejlesztéseket (a stadionépítések helyett), lehetne támogatni a délutáni sportfoglalkozások kínálatának bővítését különböző források megteremtésével, valamint a szabadidős sportolást kínáló egyesületek támogatásával is.

A gyakorlati tapasztalat az, hogy az iskoláknak nincs lehetőségük a mindennapi tornaórák megtartására. A gyerekem iskolájában is minden héten elmarad egy-egy testnevelésóra, mivel nincs hely. Pedig itt, a kerületben van lehetőség a testnevelés órák egy részének úszásoktatással való kiváltására, ami szerintem jó lehetőség. Az úszásért nem kell fizetni a szülőknek. Ugyanakkor az uszodába való eljutást se a fenntartó KLIK, se az üzemeltető önkormányzat nem fizeti, ezt a szülőknek kell "összedobniuk", megrendelniük, mivel a tanár/tanító nem foglalkozhat ilyesmivel, viszont a kötelező órára el kell jutni valahogyan. Úgyhogy az ingyenes közoktatás keretében kötelezően járnak úszni a gyerekek egy olyan busszal, amit a szülőknek muszáj kifizetniük, a tanár kénytelen igénybe venni,  azon a gyerekeket utaztatni, viszont a busztársasággal semmiféle hivatalos kapcsolatban nincs. 

A testnevelés és a hittan/erkölcstan órák kötelezővé tétele azt jelenti, hogy már az elsős gyerekeknek mindennap öt órájuk van. Ez nagyon sok, ezt a döntést felelőtlenül hozták meg. A gyerekek ilyen módon való túlfárasztása pedagógiai hiba: nemhogy nem eredményez nagyobb tudást, hanem még a valóban szükséges befogadását is meggátolja. Nem a sok ismeret, sok tanóra jelenti ebben a korban a fejlődést, hanem éppen a kevés, de érdekes, figyelemfelkeltő, lelkesítő, a kompetenciákat erősítő tanítás, és utána nagyon sok szabad mozgás, játék, kötetlen együttlét másokkal, lehetőleg a szabad levegőn. 

Összességében azt látom, hogy az oktatási kormányzat megörült néhány jónak látszó, népszerű javaslatnak, gyorsan törvénybe iktatta és kötelezővé tette, de se a hivatalos közigazgatási apparátuson, se a szakmai testületeken, se a civil társadalom fórumain nem futtatta végig ezeket. Emiatt mindez szakmaiatlan, a gyakorlatban működésképtelen, az iskolákban káoszt okoz, a gyerekeinknek pedig rossz.

A magyar közoktatást a Klebersberg-féle fellendülés óta már sok balsors tépte. Valahogy kínnal-keservvel kibírt már sok mindent. Bizalmamat az emberségbe vetem: amíg lesz egy szülő, akinek fontos a gyereke jövője, amíg lesz egy tanuló, aki nyitott a tudásra és amíg lesz egy pedagógus, aki kész elhívatva tanítani, addig van esély, hogy a kormányzat igyekezetei ellenére kiművelt emberfők válnak a most még csillogó szemű gyermekeinkből.

vnm

Képek forrása: sirok.plebania.hu, mosolyvar.blogspot.com, fitway.hu

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eokoskodas.blog.hu/api/trackback/id/tr105501512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.