Ma délelőtt kivágták az Etele úti középső sáv fasorát
FRISSÍTÉS! Bardóczi Sándor ábráját is beillesztettem, ami a lehetséges változatokat mutatja be (11.14.)
Délelőtt az Etele úti fákért küzdő civilek riasztására siettem a helyszínre, de már csak az utolsó tucatnyi fa kivágását láthattam.
A képre kattintva indul a videó
Azért vágták ki a fákat, mert az 1-es villamosvonal meghosszabbítását csak így látják megoldhatónak. A civil és szakmai tiltakozások ellenére fontosabb volt a döntéshozóknak, hogy megmaradjon a parkolósáv és a kétsávos úttest, mint az egészen különleges értékű négysávos fasor.
A kivágott 175 db fa szinte mind egészséges volt, ez a metszlapokon világosan látszik. 8 db fiatal fát át fognak ültetni, hála a szakértő civileknek, köztük Visnyovszki Andrásnak, akik kitartó munkával győzték meg a beruházót, hogy amit lehet, mentsenek meg.
Miközben a főváros arról beszél, hogy a legkedvezőbb változat valósul meg (keretes), valójában a technikai szemléletű közlekedés-tervezési szempontokat vették csak figyelembe, nem pedig a komplex városfejlesztési érveket (csökkenne a közútpálya szélessége; a parkolóhelyek száma drasztikusan csökkenne).
Ha azt szeretnénk, hogy a fővárosban ne vágjanak ki fölöslegesen fákat, akkor teljesen új szemlélettel kell tervezni és beruházni. Nem elég az, hogy nem vágjuk ki azokat a fákat, amelyek nem esnek útba – úgy kell tervezni, hogy a meglévő idős, értékes fasor védelme legyen az elsődleges.
A legkedvezőbb verzió valósul meg
A projekt tervezése során a tervező külön fejezetet szánt a zöldfelületek kérdésének. A részletes megvalósítási tanulmány készítésekor (2013-ban) megvizsgálták a villamospálya elhelyezésének különféle lehetőségeit, alternatíváit. Ennek során az alábbiak merültek fel:
- villamospálya a jelenlegi forgalmi sávok helyén;
- villamospálya a jelenlegi parkolósávok helyén;
- villamospálya a két középső fasor helyén;
- villamospálya az északi útpálya két forgalmi sávja helyén.
Mindegyik változat esetében igaz az, hogy a villamos vágányzónája nem kerülhet közvetlenül a fasor mellé egyrészt azért, mert a villamos infrastruktúra építése során a fák gyökérzetének jelentős része elpusztulna; másrészt azért, mert a vágánytól mintegy 6 méteres magasságig a fák benyúló lombkoronáját is le kellene vágni.
A műszaki érvek és a 2014-ben készült tervezői javaslatok egyértelműen a középen vezetett villamosvágány kiépítése mellett szólnak. Ennek köszönhetően megmaradnak a parkolóhelyek, az Etele út teljes hosszában kerékpárút épülhet, illetve a villamospálya füvesítése is megoldható.
Ha egy másik alternatíva valósulna meg, akkor az út szélén húzódó villamospályák miatt a lakóépületek irányába kellene terjeszkedni, és a villamospálya nagyon közel kerülne a házsorokhoz. Az a megoldás több olyan változást is okozna, ami a környéken élők számára kifejezetten hátrányos lenne:
- a lakóépületek közvetlen közelében kellene kivágni a fákat (közel 300 darabot);
- csökkenne a közútpálya szélessége;
- a parkolóhelyek száma drasztikusan csökkenne (több mint 180 férőhellyel);
- ha a társasházak túloldalán kellene létrehozni új parkolóhelyeket, akkor az ott is csak a zöldfelületek csökkentésével lenne lehetséges.
Figyelembe véve a megújuló zöldterületek nagyságát, a pálya füvesítését, illetve azt, hogy a villamossal jelentősen javul a környék levegőtisztasága, összességében nem szenvednek hátrányt környezeti szempontból sem a térségben élők.
Budapesti Közlekedési Központ
Nem először állít minket a főváros vezetése hamis választás elé: fasor vagy villamos. Ugyanígy tesz a Római part esetén is: fák vagy árvízvédelem. Pedig ez hazug kérdésfelvetés, nem szabad szembeállítani egymással a fák és az emberek védelmét, a jó közlekedést és a viruló zöldfelületeket. Ez nem műszaki kérdés, nem is pénzkérdés, ez szemlélet kérdése: amíg nem épül be a gondolkodásunkba, hogy a fasor ugyanolyan érték, mint az épület, az út, az egyéb közművek, addig mindig a fák lesznek a vesztesei a mindenkori fejlesztéseknek.
A városi zöldterületek és fasorok kapjanak az infrastrukturális hálózatokéval megegyező védelmet! (Sürgős védelmet a városi fáknak!) – környezetvédő szakemberek és civil szervezetek kiáltványának ez az első pontja. Az Etele úti beruházás is azt mutatja, hogy erre a védelemre szükség van, szükség volna. Minden közmű gyorsan építhető és átépíthető, de a zöldfelület, a fasorok nem – éppen ezért minden beruházásnál a meglévő értékes zöldfelületből kellene kiindulni.
Az 1-es villamos elvezetése a Kelenföldi pályaudvarig valóban fontos és előremutató közlekedésfejlesztés, nem ennek az értékét vitatom. De nézzük csak meg, miért is építünk villamosvonalakat, miért ad erre támogatás az Unió is? Azért, hogy kiváltson egy elég jelentős közúti forgalmat. Hétköznapi kifejezéssel azért, hogy az emberek ne autóval közlekedjenek, hanem villamossal, mert az egészségesebb, környezetkímélőbb, jobban hozzájárul egy élhető városhoz,
Ha tehát úgy építjük meg a villamost, hogy közben kínosan vigyázunk, hogy ugyanolyan széles úttest és ugyanannyi parkolóhely maradjon, akkor mit teszünk? További (autós) forgalmat generálunk. A legmodernebb városfejlesztési elvek már nem az autós forgalmat akarják kiszolgálni, mert tudatában vannak, hogy az kielégíthetetlen; a szélesebb út, több parkolóhely nem jelent fellélegzést, hanem csak további forgalmat vonz. Az élhető városok fejlesztésében központi szerepet kapnak a zöldfelületek, azon belül is az ún. zöldfolyosók. A zöldfolyosók egyfajta természetes összekötést jelentenek egymástól távoli zöldfelületek között, ahol a tisztább levegő, a lombok árnyéka, a fák adta élőhelyek a városias beépítést megszakítják.
Az Etele út két szélén és a középső sávban párhuzamosan négy fasor húzódott, ami a lakóépületek előtti közkerttel hosszú szakaszokon hatsorossá bővült. Ezt a különösen értékes zöld csatornát pusztította el a megkezdődött kivitelezés.
Ráadásul a megmaradó szélső fasorok sincsenek biztonságban: a fasor vonalába illesztett parkolóhelyek építése során várható, hogy három oldalról elvágják a fák gyökereit. Visnyovszki András elmondta, hogy kérték a tervezőt, hogy felhajtással alakítsák ki a parkolóhelyeket, mert így a gyökerek kevésbé sérülnek. A tervezés során ezt nem vették figyelembe, reméljük, hogy a kivitelezéskor mégis megteszik.
A favágást megelőzően a szélső fasorokat a Főket legallyazta, hogy az út űrszelvényét az építési munkálatokhoz biztosítsa. Ez fontos előkészítő munka, mert ha a munkagépek akadnak bele a lombokba, akkor törik, károsítják azokat. Sajnos, a levágott ágakat elnézve úgy láttam, hogy a megelőző gallyazás során nagyon barbár munkát végeztek. Az ágakon nagy tépésnyomok látszanak, ami a szakszerűtlen vágás miatt lehet.
A Fővárosi Önkormányzat nyilatkozatában szereplő 500 fa telepítése jól hangzik, de az 500 csemete lesz, ami még 10-20 évig nem nő jelentős fává (ha egyáltalán megéri). Egy 30-40-50 éves fasor legnagyobb értéke nem a fák száma, hanem az eltelt évtizedek, amely ha elpusztítjuk, nem hozható vissza csak újabb 50 év alatt.
vnm
Frissítés: Bardóczi Sándor ábrája az Etele út metszetéről és a lehetséges tervváltozatokról