Szavazás

<

V. Naszályi Márta

Közös ügyeink nemcsak a politikusokra tartoznak

Friss topikok

  • SHRV: @Ahoj-: no és most lássuk, mi valósult meg ezekből a "tanulmányokból". (2021.12.04. 19:35) Játszótéri vécék
  • rokon1: Ha valaki korrekt, tisztességes, megbízható ügyintézést, csereszerződést, partnert keresett/keres ... (2020.06.15. 13:19) Fél év
  • chrisred: @M.K.R.: Tudom, a lakásomban is természetes eredetű a szálló por, mégis szoktam takarítani. Ez ter... (2019.11.22. 06:08) Köhögést kapunk Karácsonyra?
  • M.K.R.: Hála az égnek, ezt még nem sikerült megfúrniuk és megépült a 82 óta tervezett és szakaszos kiépült... (2019.11.21. 16:06) Requiem az Etele úti fákért
  • M.K.R.: Na ez is egy térkőmániás. (2019.11.21. 15:38) Tabáni titkok

Budapest szmogtérképe

Budapest szmogtérképe

Állandó oldalak

2017.10.01. 20:12 elendem

Ifjítás, érted? Ifjítás!...

Címkék: fakivágás Budavári Önkormányzat Szentháromság tér Főkert

2017-07-10_19_05_03.jpg

Megkérdeztem, ki és miért engedélyezte, hogy kivágják az idős tiszafát. A válasz több mint érdekes

 A Szentháromság téren kivágásra került egy idős tiszafa. Ezért levelet írtam a kerületi Városüzemeltetési Irodának és a fenntartó Főkertnek, amelyben megkérdeztem, hogy miért történt, volt-e fakivágási engedély (mivel kerületünkben a csonkolásra is kell engedély) és a pótlási kötelezettség hogyan lett/lesz végrehajtva?

 A képen látható, hogy a növény korábban milyen volt.

A Főkert munkatársától a következő választ kaptam:

A Szentháromság téri Taxus baccata visszaifjításával kapcsolatosan, mint ahogy azt Ön is tapasztalhatta, a kerület területén több helyszínen is voltak már ilyen jellegű munkák, elsősorban lakossági kérésekből kiindulva. A Taxus idős részről is tökéletesen regenerálódik, nyírható, alakítható. A felkopaszodott, esztétikailag megcsúnyult egyedeket visszavágtuk és a kihajtás erősségétől függően a következő években egy-, kétszeri nyírással megformázzuk. Ilyen egyedeket láthat a Tóth Árpád sétányon, valamint az Önkormányzathoz közel eső Bécsi kapu téren is, ahol mindenki megelégedésére sikerült a térszerkezetet helyreállítani, így mára a Kazinczy kút is jól látható. A Taxusok gömbre való formálása jól halad.

Szakértő kollégáimhoz fordultam (Bardóczi Sándor tájépítész, urbanista, Visnyovszki András kertészmérnök), hogyan látják ők az "ilyen jellegű munkát". Azt válaszolták, hogy ez a fajta ifjítás, hogy egy fát bokamagasságban visszavágnak, túlságosan brutális beavatkozás, "inkább lutri, mint kertészet" és ráadásul balesetveszélyes is lehet. Nem azonos kertészeti munka a formára nyírás és az erőteljes ifjítás. Ez utóbbi esetén ún. juvenális hajtások indulnak meg, amelyek nem kapcsolódnak olyan mélyen a fa lombszerkezetébe, nem tudnak olyan erősek lenni, sohasem tudják a fa természetes, kiteljesedett koronaformáját visszahozni. És egyébként a tiszafa korábbi, törzses formáját szépnek, megőrzésre érdemesnek tartották volna - ha megkérdezték volna őket. Lehet, hogy a fa, ha túléli a beavatkozást, majd valamikor ismét szép lesz - talán 40 év múlva, hiszen a tiszafa a leglassabban növő fák egyike...

 2017-09-11_15_08_30.jpg

Megnéztem a hivatkozott Bécsi kapu téri tiszafát is. Ahogy a képen is látható, ezt a növényt, bár tényleg erősen visszavágták, mégsem vágták ki. Sajnos nincs képen a korábbi állapotról, ezért nem tudom megmondani, hogy jobb lett volna-e, ha hagyják vagy sem (a levágott ágak iránya miatt lehet, hogy a parkolóba lógott), az viszont egyértelműen látszik, hogy a csonkolás helyét gondosan sebkezelték. A Szentháromság téri tiszafa metszlapján mintha látszana egy korábbi kezelés nyoma, de egyértelműen rászorulna egy további kezelésre, mert félő, hogy a kivágás helyén el fog fertőződni. Ha nem fog védelmet kapni, akkor hiába is hajtana ki a növény, mert a olyan helyen van, ahol ki fogják taposni. A képen is látszik, hogy kitaposott felület van körülötte, nem védett zöldfelület, mint a Bécsi kapu téri kútnál.

fa_hasznai.jpg

A Római part fáiról készült infografika jól mutatja a fák hasznosságát

Az kellene megérteni, hogy itt nem egy tiszafáról van szó, hanem egy gondolkodásmódról. Arról, hogy a fa = érték. Sőt: közös nemzeti kincsünk. Mert a fa oxigént termel, párásít, megköti a port és nem egyszerűen szép, hanem tudományosan is kimutatható a jótékony pszichés hatása. 

Budapesten minden hatodik gyerek valamilyen krónikus felső légúti megbetegedésben szenved, és 10 évvel élünk rövidebb ideig, mint a közeli Bécsben az emberek. A krónikus légúti megbetegedések a vezető halálokok között vannak és a legtöbbet munkanapból (tanítási napból) éppen légúti megbetegedések miatt hiányoznak. Bécsben 11 m2 zöldfelület jut egy lakosra, míg Budapesten csak 6 m2; a nemzetközi szakmai ajánlás legalább 9 m2 lenne. Kötelességszegési eljárás folyik fővárosunk ellen, mert a szmogos napok száma meghaladja az EU irányelvekben meghatározott évi 35 napot. Sőt, a 35 napot általában már februárban elérjük, éves átlagban Budapesten minden harmadik napon az egészségügyi határérték felett van a légszennyezettség. Tehát három napból legalább egyben megbetegítő a levegő.

Ez egyértelmű összefüggésben van a zöldfelületi rendszer állapotával: a fővárosban nemcsak kevés a fasor, park, erdő és egyéb zöldfelület, hanem az állapota is rossz. A fák sérültek, betegek, a cserjék fel vannak kopaszodva, a gyep ki van kopva. Mert a fenntartásra, gondozásra nem jut elég pénz és elég akarat. Látni kell: ahogy egy erdő fákból áll, éppúgy a zöldfelületi rendszert is növények alkotják. Amikor védjük a kivágás ellen az egyes fákat, akkor az egész zöldfelületi rendszert védjük. És a jó levegőnket, az élhető városunkat, a gyermekeink egészségét védjük.  

Jó metszlap_rossz fa.jpgAmikor tehát kivágunk egy fát, az egész közösséget károsítjuk meg - mindegy, hogy hol élt az a fa, a hasznait mindenki élvezte, ezért a fa közös érték. Éppen ezért van az a szabály, hogy a kivágott fát pótolni kell, azaz új fákat kell ültetni helyette. Azért többet, mert egy nagy fa sokkal szebb, a nagy lomfelülete által sokkal hasznosabb, mint egy kicsi. Minél értékesebb egy fa, annál többet kell helyette ültetni. Ezt a pótlást viszont igen gyakran meg akarják spórolni, és ezért trükköznek. Az egyik trükk, hogy nem is vágták ki, csak ifjították - így keletkeztek a városszerte látható félbevágott fák. És, persze, egy-két év múlva a csonk kiszedéséhez nem kell külön engedély... Ezért született a kerületi szabályozásban az a tétel, hogy ha a fa a beavatkozás során elveszti a lombja felét, akkor azt fakivágásként kell pótolni, hogy ne trükközzenek a fák félbevágásával, lefejezésével.

 4e8e6100cab210872a74b3bff1e15585.pngA másik gyakori trükk, hogy a fa életveszélyes volt, és ugye, én sem akarnám, hogy ráessen valakire. Ezzel az indokkal különösen a közterületek és közintézmények üzemeltetői szeretnek élni, mivel a hatályos törvények alapján egyetemes felelősségük van a területükön élő fák által okozott károkért. (Ezért néha úgy érzem, hogy szívük szerint  inkább kivágnák az összeset, hogy ne okozzanak bajt...) Pedig sokkal egyszerűbb volna szakszerűen gondozni, ápolni a fákat. Valójában egy fa nagyon ritkán okoz személyi sérülést (a tragikus augusztus 20-i eset éppen ilyen ritka kivétel volt), mert csendes, napos időben nem szokott kidőlni, nem szakad le ága sem. A balesetek jellemzően a szakszerűtlen fakivágáskor szoktak történni. Viharban, hóteher vagy jég nyomása alatt szoktak leszakadni az ágak, kidőlni a fák - éppen olyankor, amikor az emberek nem szoktak alattuk állni. Sokkal jellemzőbb, hogy a fa autókban, kerítésben, felső vezetékben tesz kárt. (Nyilván ez se jó, de azért nem ugyanaz.) Ilyenkor szokták mondani, hogy a fa csonkolt és korhadt volt. Csakhogy: ki csonkolta a fát? Ki hagyta a sebhelyet bekorhadni? Ki nem végezte el a sebkezelést, az évenkénti tisztító gallyazást? Nyilván a fenntartó. Olyan ez, mintha balesetet okoznék és azzal védekeznék, hogy részeg voltam. Nos, éppen ezért került be a kerületi rendeletbe, hogy ha a fa azért beteg, korhadt, esetleg veszélyes, mert nem gondozták megfelelően, az nem mentesít a pótlás alól, emiatt nem lehet csökkenteni a pótlást betegségre hivatkozva. 

És még valami: sajnos, a budapesti fák jelentős részénél, ha nagyon akarjuk, találunk valami hibát. Kevés fa van olyan szerencsés helyzetben , hogy egyszer sem sérült meg élete során és jó körülmények között él. De ezeknek a fáknak a legtöbbje gondos ápolás mellett még évtizedekig szép lehet.

A fák között vezető halálok valójában az, hogy útjában vannak valakinek, hogy egyszerűbbnek tűnik kivágni. És olcsóbbnak tűnik a kivágást ifjításnak elnevezni. 

 vnm

Kép: google.streetview

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eokoskodas.blog.hu/api/trackback/id/tr5712790196

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása