Szavazás

<

V. Naszályi Márta

Közös ügyeink nemcsak a politikusokra tartoznak

Friss topikok

Budapest szmogtérképe

<a href="//www.idokep.hu/" target="_blank" title="Időjárás"><img src="//www.idokep.hu/kis_bp_szenny.jpg" border="0" alt="Budapest szmogtérképe"></a>

blog

2016.12.29. 19:16 Véenem

Csobánkán rosszabb a levegő, mint Pekingben

Címkék: légszennyezés energiahatékonyság Csobánka

Hegyesi Beátával közös írásunk a Pest megyei és budapesti légszennyezésről, és hogy mit is kellene tenni

idokep_szmog.jpgAz Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat 56 helyen működtet automata mérőállomást. A nyugat-pest megyei adatokat a széna téri, pesthidegkúti ill. dorogi állomások szolgáltatják. Még a laikusok számára is elképzelhető, hogy milyen pontos képet adhatnak ezek a mérések a több kilométerre fekvő települések légszennyezettségi állapotáról. Ahhoz, hogy a valós helyzetről képe legyen a helyben lakóknak, külön méréseket kell megrendelniük.

December elején a Levegő Munkacsoport döbbenetes mérési eredményt ért el a nyugat-pest megyei Csobánkán. A levegőben a pekingi légszennyezettség majdnem kétszeresét meghaladó szennyező részecske volt. A szállópor koncentrációja kb. 2 ezerig normálisnak mondható, Csobánkán 50 ezer feletti volt ez az érték, szemben a pekingi 30 ezer körülivel. De sajnos ez nem előzmény nélküli a térségben. Tavaly ebben az időszakban Pomázon és környékén is hasonlóan magas szállópor koncentrációt mértek. Az ekkor tapasztalható légszennyezettség kb. háromszorosa volt a budapesti belvárosinak.

Mi okozza a Budapest tüdejének tartott pilisi terület ilyen mértékű légszennyezettségét? Ez a jelenség több okra vezethető vissza. Egy részről az őszi-tavaszi hónapokban a nyíltszíni zöldlomb-hulladék égetések, amelyek elvileg törvényileg tiltottak és pénzbüntetéssel sújthatók. Ebben a kérdésben az önkormányzatok, de még az illetékes kormányhivatalok sem járnak el egységesen. Leginkább saját kényelmüknek megfelelően értelmezik a jogszabályt. A nyílszíni égetésekkor nem csak kerti hulladék kerül a tűzre sok esetben, hanem háztartási szemét, műanyag és gumi is. A fűtési időszakban pedig a korszerűtlen fűtési technológiák alkalmazása, gondoljunk itt a szén és a fa fűtésre. De sajnos ennél ártalmasabb fűtőanyagok is kerülnek a kályhákba, kazánokba! Csobánkán teherautószámra adnak el a lakosságnak hulladék fát, amelyek pl. festékkel kezelt ajtók és ablakkeretek. Az itt élő kevésbé jómódú emberek csak ezt tudják megfizetni. De sajnos tüzelőként használják fel a még szegényebb településeken, pl. kelet-magyarországi falvakban a háztartási szemetet és az elhullott állattetemeket is.

Azt gondolhatnánk, hogy nyugat-pest megyei települések „gazdag” települések. A valóság viszont az, hogy az itt élő emberek jövedelmi viszonyai között nagy a szakadék. Az „őslakosok”, esetenként zömmel nyugdíjasok nem rendelkeznek annyi önerővel a fűtés korszerűsítéshez, mint a frissen betelpültek. Ennek a problémának a megoldásában feladat kellene, hogy háruljon a helyi önkormányzatokra, sőt elsősorban a magyar államra.

december_7.jpg

De mit is várhatunk attól a kormányzattól, amely szinte lenullázta a környezetvédelmet Magyarországon? Annak ellenére, hogy a tűdő daganatos betegségei vezető haláloknak számítanak, valamint egyre nő a krónikus felső légúti megbetegedések száma is, és mindezek kb. 10 évvel rövidítik meg az emberek várható élettartamát. Ezek a betegségek évi 2,6 millió munkaóra kiesést okoznak, de a kormányzat mégsem a prevencióra koncentrál!

Már 2014-ben az EU felszólította hazánkat, hogy biztosítson védelmet a szállópor okozta kiemelkedően magas szennyezettség ellen. Ennek ellenére Magyarország – idén ősz végén – nem szavazta meg Európai Unió levegőtisztasági jogszabályát.

Tehát, ha jó levegőt akarunk belélegezni, drukkoljunk, hogy jó legyen az idő! Mert ha nem, akkor a megülő hűvös-párás levegőben felhalmozódik a káros anyag, és fulladozhatunk. Az ország és a főváros levegőminőségét viszont nem alapozhatjuk arra, hogy várjuk a jó időt. Hatékony intézkedésekre, jól felszerelt, járművekkel, laborokkal, szakemberekkel ellátott környezetvédelmi hatóságra van szükség, hogy a környezet állapotát, a szennyezéseket folyamatosan mérni, ellenőrizni tudják! Ezek híján a kormányhivatalokba ültetett tisztviselők tevékenysége kimerül morcos hangú felszólító levelek írásában és soha be nem hajtható bírságok kivetésében.

brusszel_szmog.jpg

A brüsszeli mérési jelentésen jól látszik, hogy a PM10 értékek jók, miközben a PM2,5 értékek már meghaladják az egészségügyi határértéket.

A környezetvédelmi hatóság feladata volna, hogy kötelezővé tegye a PM2,5 mérését is – ahogy az mindenhol megtörténik Nyugat-Európa országaiban és a szomszédaink többségében is. Ugyanis ez az egészségre legveszélyesebb frakciója a szálló porszennyezésnek, és gyakran előfordul, hogy a PM2,5 jóval a határérték fölött van, miközben a PM10 még kiváló értéket mutat. Tehát valójában még a jónak tűnő adatok sem jelentenek ma Magyarországon biztonságot.

Ma már nem Budapest és nem is az ipari centrumok jelentik a legnagyobb terhelést, hanem a lakossági fűtés – ezt rögzíti a Levegőminőségi terv 2016. dokumentum is. (Sajátos, hogy a kiadvány eredményként említi, hogy a Széll Kálmán téri építkezés befejeztével a Széna téri adatok már nincsenek folyamatosan a határérték fölötti zónában – tehát addig ott voltak. Pedig az építkezés tipikusan az a terület, ahol használhatnának jó megelőző technológiákat, de nem akarták.) Érdemes figyelni az Időkép szmogtérképét: látható, hogy Kelet-Magyarországon, sőt a fővárosi agglomeráció településeinek egy részén is az utóbbi hetekben állandósult az egészségügyi határértéket meghaladó légszennyezés. A kormány rezsiharca ugyanis éppen a vezetékes gázellátás nélküli településen élőket és a szegényeket hagyta magára: ezekben a házakban és lakásokban fűtenek rossz hatásfokú, sok szennyezőanyagot kibocsájtó berendezésekkel.

sparhelt.jpgEzeket a háztartásokat nem támogatja az állam, hiszen nincs bevezetve a gáz (vagy már réges-régen kikapcsolták), a tűzifa-támogatás pedig gyakran csak a tél végén érkezik meg, ha egyáltalán van (esetleg mint minden direkt támogatás, pénzhelyettesítő termékké válhat a mélyszegénységben). Ezért itt háztartási hulladékkal fűtenek a rászorulók vagy festett ajtó- és ablakkeretekkel, amelyet lelkiismeretlen, a hulladék lerakási díjat elszámoló, de megspórolni vágyó vállalkozók árulnak fillérekért. Sőt, a legutóbbi hírek szerint van, ahol akkora a szükség, hogy már gyakorlatilag bármit, PET palackot, mindenféle szemetet, elhullott állatot is eltüzelnek kínjukban. Mindez már közvetlen életveszélyt, mérgezést is jelenthet.

Az épületek energiahatékonysági felújítására kapott uniós támogatást kormányzati és önkormányzati épületekre használják el, a lakások és lakóházak korszerűsítésére már nem jut forrás. Idén 37 milliárd forint támogatás állt rendelkezésre a kormányzati épületekre, amiből akár 10-20 ezer lakás is korszerűsíthető lett volna. Hogy lássuk az arányokat: az Otthon Melege program, amit a lakásokra szántak, 1,8 milliárdos keret volt, de a Közép-Magyarországi Régióban nem igazán lehetett felhasználni. Önerőből a háztartások többsége képtelen a korszerűsítésre, ahogyan éppen a rászorulók nem fogják tudni igénybe venni a jövő évre meghirdetett, támogatott felújítási hiteleket, hiszen ehhez hitelképesnek kell lenni. Pedig ez jelentené a valódi rezsicsökkentést, hiszen a jól szigetelt, kis fűtés- és energiaigényű házak és lakások sokkal olcsóbban fenntarthatók. A modern, jó hatásfokú tüzelőberendezések pedig sokkal biztonságosabbak, a kibocsájtott füstgázok károsanyag-tartalma jóval kisebb. 

szelturbina.JPGA kormányzat a környezetvédelmet nyugati luxushobbinak tartja, pedig éppen a környezetkímélő technológiák jelenthetnék az energiaszegénységből és az energiafüggésből való kitörés lehetőségét, ezekkel lehetne a vezetékes közművesítésből kimaradt, elszigetelt lakóhelyekre megfizethető energiaforrásokat vinni. Erre világszerte vannak példák. Magyarországon is működhetne a napelemes (fotovoltaikus) vagy szélenergiára alapozott helyi rendszer, és lehet kis fogyasztású (passzív) házat építeni helyben meglévő anyagokból.

Budapest több százezer lakásának jelenleg csak töredéke felel meg az energiahatékonysági követelményeknek. Ráadásul a Közép-Magyarországi Régióra vonatkozó, szigorúbb előírások és a műemléki környezet tovább nehezítik az érdemi korszerűsítést. Pedig ekkora, koncentrált lakásállomány esetében rendkívüli eredményt lehetne elérni például a központi illetve távfűtési rendszerekkel, tömb-rehabilitációkkal, helyi megújuló forrásokkal. A kormány CSOK rendszere viszont nem ezt szorgalmazza, hanem a családi ház építést: tízszer annyi támogatás kapható az építkezésre, mint a felújításra. Emiatt további családok költöznek ki a fővárosból az agglomerációba. Éppen azok, akik megfelelő támogatási rendszerben képesek volnának a budapesti lakások rehabilitálására. Az agglomerációs települések azokat a mezőgazdasági területeket, amelyek korábban a főváros zöldség- és gyümölcsellátását szolgálták, és egyben zöld gyűrűként óvták Budapest és a környék jó levegőjét is, belterületbe vonják, építési telekként kínálják. A közművesítés és a közlekedési infrastruktúra viszont nem tart lépést a kiépülő lakóparkokkal, a zöld gyűrű megszűnése miatt a fővárosba beáramló levegő nem tud megtisztulni, így történhet, hogy a főváros tüdejének gondolt agglomerációból ma már a szennyezett levegő és az ingázók végtelen autósorai jönnek.

A lokális légszennyezés kialakulásában a közlekedésnek fontos szerepe van, különösen a PM10 és PM2,5 szennyezésben. Nem várható, hogy a gépjárműhasználat csökkenjen, amíg reális alternatívát nem nyújtunk helyette. A füstölő metró nem az és a metrópótló busz sem. A fővárosnak – ahelyett, hogy sorban lerázni igyekszik magáról az agglomerációs közlekedés nyűgjét – hatékony együttműködést kellene folytatnia a környező településekkel. Autós ingázás helyett gyors és környezetbarát kötöttpályás kapcsolatok, P+R rendszerek, a többközpontú város kialakulását segítő intermodális csomópontok és erős kerékpáros infrastruktúra kell.

A fanyűvő nagyprojektek (Városliget, Orczy-kert, József nádor tér, Kossuth tér stb.) miatt a városi zöldfelületek folyamatosan csökkennek, és a fenntartási források elvonása miatt a megmaradók minősége is folyamatosan romlik. Az építési előírások fellazításával a korábban biztosított szélcsatornák elzáródnak, beépítések, magasházak nőnek ki a földből (és vonzanak további autóforgalmat). A várost behálózó zöldfolyosók nélkül lehetetlen lesz biztosítani a megfelelő átszellőzést és a nyári szélsőséges felmelegedést és szárazságot csökkenteni. A városi zöldfelületek rendszere ugyanis nem széplelkű természetvédők jámbor óhaja, hanem az egészséges városi környezethez, a rekreációhoz és a minőségi élethez szükséges alapvető feltétel. Éppen azért a városi zöldfelületeket a többi közműével azonos jogok kell, hogy megillessék, a fenntartásuk és fejlesztésük prioritás!

Vegyünk egy nagy levegőt és tegyünk végre érdemi lépéseket a jó levegőért!

 

Hegyesi Beáta és V. Naszályi Márta

Párbeszéd Magyarországért

54 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://eokoskodas.blog.hu/api/trackback/id/tr9712080679

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dhl2 2016.12.30. 10:00:44

Valaki magyarázza már el nekem, miért hívják pornak a PM2,5, vagy akár a PM10 részecskéket, melyeket úgy mérnek, hogy a műszer először leválasztja a port (a 2,5 vagy 10 mikronnál nagyobb aerodinamikai átmérőjű részecskéket="cut off") és a maradék frakciót, aminek döntő része már nem por, azt mérik. A helyes megfejtők közül kisorsolok egy üveg pezsgőt. (Olyan magyarázatot, hgy pl. azért, mert köcsögök, vagy azért, mert nem értenek hozzá, nem fogadok el.)

Maegoss 2016.12.30. 10:40:53

"December elején a Levegő Munkacsoport döbbenetes mérési eredményt ért el a nyugat-pest megyei Csobánkán. A levegőben a pekingi légszennyezettség majdnem kétszeresét meghaladó szennyező részecske volt. A szállópor koncentrációja kb. 2 ezerig normálisnak mondható, Csobánkán 50 ezer feletti volt ez az érték, szemben a pekingi 30 ezer körülivel."

A "szállópor" jelen esetben mit takar? PM10 plusz PM2.5 (amit nem is mérnek Magyarországon)?

Csak mert Pekingben a legnagyobb gond a PM2.5 (ami a cikk szerint is a legveszélyesebb) nagyon magas értéke, amely rosszabb esetben 300-400 fölé is mehet (az egészségügyi határérték tudomásom szerint 50). Ezt sajnos személyes tapasztalatom is alátámasztja.

Szóval a bejegyzés címe ("Csobánkán rosszabb a levegő, mint Pekingben") eléggé hatásvadász és nagy valószínűséggel nem igaz: eléggé valószínűtlennek tartom, hogy Csobánkán a PM2.5 és PM10 koncentrációja nagyobb lenne, mint Pekingben, ahol akár tízmillió autó is lehet.

Maegoss 2016.12.30. 10:44:55

Megjegyzés: amennyiben érdekli a pekingi levegő szennyezettségének mértéke, látogasson el az alábbi weboldalra és a jobb oldalon keresse meg a pekingi levegő minőségét mutató ábrát (az időjárás és az árfolyamok között van):

pekingikacsa.blog.hu/

A fenti oldal szerint Pekingben jelenleg a PM2.5 és PM10 koncentrációja:

PM2.5: 233
PM10: 121

Bekre_Pál 2016.12.30. 11:31:06

"Ezért itt háztartási hulladékkal fűtenek a rászorulók vagy festett ajtó- és ablakkeretekkel, amelyet lelkiismeretlen, a hulladék lerakási díjat elszámoló, de megspórolni vágyó vállalkozók árulnak fillérekért. Sőt, a legutóbbi hírek szerint van, ahol akkora a szükség, hogy már gyakorlatilag bármit, PET palackot, mindenféle szemetet, elhullott állatot is eltüzelnek kínjukban. Mindez már közvetlen életveszélyt, mérgezést is jelenthet."

Bizonyitsd a büdös kurva anyádat fosblogger.

camilló 2016.12.30. 11:36:40

@Bekre_Pál: Mit kellene bizonyítania?

camilló 2016.12.30. 11:40:56

A "fanyűvő nagyprojektek" töredék annyi fa kivágásával járnak, mint a tarvágások az erdőkben. Miért nem azok ellen küzdenek? A biomassza az egyenlő a fatüzeléssel. A nem messze lévő (már bezárt) erőműben egész erdőket égettek el. A vízenergia a hazai környezetvédőknek nem számít zöldnek. Nem is sorolom. A probléma forrása a szegénység és ezen kell változtatni. Ha mindenkinek lesz megélhetést nyújtó munkája, akkor lesz pénze környezetbarátabb fűtésre is. Ezt kell megoldani, a többi csak értelmiségi hőzöngés!

dhl2 2016.12.30. 12:24:43

@Maegoss: Nem mindegy, hogy mi 30000 és mi 50. Mivel nem írnak mértékegységet (nem tudom miért?), ezért feltételezem, hogy a 30000 az darab/köbméter, az 50 pedig mikrogramm per köbméter (nem mindegy). Egyébként mérnek Magyarországon PM2,5-et is és PM 10-et is. A PM10 a 10 mikronnál kisebb részecskéket jelenti, amiben benne van a PM2,5 plusz a PM 2,5-PM10 közti frakció is.

cserepj · http://latinpince.blog.hu 2016.12.30. 12:28:59

"fővárosba beáramló levegő nem tud megtisztulni"

Ez micsoda képzavar.

dhl2 2016.12.30. 12:29:46

@Bekre_Pál: Én ennél egy kicsit finomabban szólítanám meg a bloggert, de mindegy. Nem kell szennyezett fa, nem kell PET palack, de még döglött kutya sem ahhoz, hogy magas legyen a PM koncentráció. Alapos kutatások bizonyítják, hogy a téli, települési magas légszennyezettséget elsősorban a fatüzelés és a diesel-korom okozza. Utóbbi Csobánkán valószínűleg nem rúg labdába.

dhl2 2016.12.30. 12:31:17

@cserepj: Hát az, el kellene küldeni a purgatóriumba, hogy megtisztuljon.

dhl2 2016.12.30. 12:36:56

@camilló: Így igaz. Állami támogatást kellene adni a gázra a kisfogyasztóknak, hogy versenyképes legyen a fatüzeléssel. Pillanatok alatt megoldódna a probléma. És még a támogatás is megtérülne, mivel becslések szerint a PM2,5 átlagosan 9-12 hónappal rövídíti meg a várható élettartalmat Magyarországon, Budapesten még ennél is többel.

dhl2 2016.12.30. 12:40:44

@Maegoss: akkor itt valami nem stimmel, a PM10-ben benne van a PM2,5 is, tehát utóbbnak kisebbnek kell lennie. Biztos egy kínai gagyival mérnek.

elendem 2016.12.30. 12:48:41

@camilló: Fontos az észrevétel.
A fanyűvő projektekkel az a baj, hogy városi zöldfelületeket érintenek, amelyeknek az ún. helyi értéke nagyon magas. Tehát az a fa, ami a város közepén van, különösen értékes, éppen, mert ott van.
Az erdőirtások azok a legtöbb esetben faültetvények kitermelését jelentik, amelyek valóban építési vagy tűzifának lesznek eladva. Ezeket a faültetvényeket erdészeti terv alapján telepítik és vágják ki, és a visszatelepítés része a rendszernek. Persze, nagyon rosszul néz ki a frissen lepucolt hegyoldal, és az is igaz, hogy ezen a területen is történnek visszaélések, sajnos.

Aszi 2016.12.30. 12:56:29

"A szállópor koncentrációja kb. 2 ezerig normálisnak mondható, Csobánkán 50 ezer feletti volt ez az érték, szemben a pekingi 30 ezer körülivel."

Ez így nagyon pongyola és tudománytalan. Konkrétan mi volt mérve és mi a mértékegység? És mi a pekingi adat forrása?

Aszi 2016.12.30. 13:20:21

@dhl2: Az ott feltüntetett adat nem koncentráció, hanem egy abból számított "air quality index", ami az egészségre gyakorolt hatást próbálja tükrözni.

camilló 2016.12.30. 13:21:46

@dhl2: Én megélhetést biztosító munkáról beszéltem, nem támogatásról!! Árnyalatnyi különbség! Én nem a nyomor konzerválásáról beszélek, hanem egy igazságosabb, a vagyoni javakat egyenlőbben elosztó szolidáris társadalomról, rendszerről beszélek. Nem álszent adományokról! "...nekünk használt ruhát adott a háziúr felesége! Mi kezet csókoltunk a háziúr feleségének.."

Maegoss 2016.12.30. 13:29:31

@dhl2: az általam említett weboldal a következő weboldalról kapja az információt:

aqicn.org/city/beijing/

Nekem laikusként ez az oldal eléggé komolynak tűnik...

Most egyébként a következő értékeket mutatja Pekingre:

PM2.5: 413
PM10: 357

camilló 2016.12.30. 13:30:08

@elendem: A városi "fanyűvő projektekre" vonatkozik egy törvény, és ezt méregzöld szinten nem hangoztatják! Ugyanannyi, sőt van amikor dupla annyi fa ültetését írják elő. Bizony ezt ellenőrzik is! Ezeknél a fatelepítéseknél inkább arra figyelnének, hogy lehetőleg őshonos a városi környezetet jól tűrő, ha lehet árnyékot adó fákat telepítsenek. Ezt sajnos nem figyelik! Olyan szívesen kivinnélek a Bükkbe egy tarvágott részre! Miért nem lehet szálazni és a hagyományos módszerekkel erdőművelést folytatni? Nagyon nem kell az a szöveg, hogy energetikai célból ültetett fákat visznek az erőművekbe! Saját szememmel láttam bükköt, tölgyet a rönkök között nem pár darabot, hanem rengeteget. Ne mond nekem, hogy ezeket a fákat energetikai céllal ültették 50 éve!
A kerti égetéssel az a gond, hogy ez hazánkban hosszú hagyományra tekint vissza. Ennek is van értelme, bármilyen nehéz is elhinni. Nem lehet mindent komposztálni! Betiltották a tarlóégetést is, így a kártevőket vegyi eszközökkel kell irtani. Szóval van baj, és a "környezetvédők" mintha nem is ezen a földön élnének!

Stenonis 2016.12.30. 13:37:08

@dhl2:
Szerinted miért nem por a 2,5 vagy 10 mikronnál kisebb szilárd részecske?

Stenonis 2016.12.30. 13:39:20

@Aszi:
Jó eséllyel darabszámot mérhettek. Csak db/m3-re nincs itthon határérték.

elendem 2016.12.30. 13:40:06

@camilló: Előírják a fapótlást, de nem végzik el, vagy rosszul. Sok esetben pénzzel váltják meg, de a pénz nem szép és nem termel oxigént.

Azt írtam én is, hogy az erdőgazdálkodásban is vannak visszaélések. Ezzel nem is vitatkozom. És szerintem is jobb lenne a szálaló vágás. Ami, persze, drágább és macerásabb.

A kerti zöldhulladékot gyakorlatilag teljes egészében lehetne komposztálni. Van település, ahol az őszi időszakban ingyen vehetik igénybe a gallyaprítót a háztulajdonosok, így az egészet lehet komposztálni. De nagy üzemben tényleg jól működik. Szerintem is hagyománya van, sajnos, és az emberek nem tudják, mennyire káros. Az új kultúra elterjesztése állami feladat volna. Erről beszéltünk.

Stenonis 2016.12.30. 13:43:42

@Bekre_Pál:
A hazai viszonyokat ismerve nem kell túl sokat foglalkozni a bizonyítással.
Elég csak ellátogatni egy két leszakadt régió kistelepülésre és fűtési időszakban beleszagolni a levegőben. Elég durva égett műanyagszag szokott ott terjengeni.

camilló 2016.12.30. 13:56:21

@elendem: Tévedsz! Nem lehet pénzzel megváltani. Külön fásítási terv kell, ahol nem csak azt írják elő milyen fát, hanem azt is, hogy hová kell ültetni! Addig nem záródik le a beruházás, amíg a fák "be nem álltak": Külön pénz összeget tartanak vissza arra az esetre , ha a vállalkozás felszívódna és nem lenne kin számonkérni! Mondom, a baj azzal van amit fentebb már írtam! Kertes házban lakom. Én nem tudok minden zöld hulladékot komposztálni. Egyszerűen nincs elég hely! Gallyaprító valóban van pár városban, községben, de nem általános. Nincs elegendő hulladékudvar, így ha nagyon környezettudatos lennék se tudom elhelyezni a keletkező hulladékot.
Jut eszembe. Szerinted a kiválogatott műanyagnak mi a sorsa? Majd megírom a valóságot, ha nem tudod!:)

Aszi 2016.12.30. 13:56:28

@Stenonis: Igen, a Levegősöknek van egy kézi műszerük, ami az 1 mikrométer alatti részecskék darabszámát méri köbcentiméterenként. Gondolom, itt is erről van szó, csak lusták voltak rendesen megírni. De hogy a pekingi adatot honnét vették, arra is kíváncsi lennék. Remélem, hogy nem csak hasraütés alapon írták.

Stenonis 2016.12.30. 14:07:33

@Aszi:
Pár hete valahol olvastam pekingi darabszámokat. De nem emlékszem, hogy hol... De nagyságrendileg a 30 ezres érték körül voltak.

dhl2 2016.12.30. 14:08:14

@camilló: Ez is igaz, de a gázár csökkentés azonnali megoldást kínál és mindenkinek. A megélhetést biztosító munka megteremtése hosszú évek során valósítható meg és nem ebben a kormányzati rendszerben. És akkopr sem lenne mindenkinek. Még Svájcban is vannak szegények. És a gázártámogatás nem könyöradomány lenne, hanem a társadalmi javak ésszerű elosztása,annál kevesebbet kellene költeni az egészségügyre. (Bár amennyit most költenek, ennél kevesebbet nehéz.)

dhl2 2016.12.30. 14:21:53

@Stenonis: Röviden, a por a diszperzióval (szél stb.) levegőbe kerülő, nagyobb méretű részecske (kb 10 és 200 mikron között). Az ez alatti méret gázokból keletkezik, mérete a makromolekuláristól a néhány mikronig terjed. Ide sorolható még a korom, ami jóval 2,5 mikron alatt van. A két frakció (por és finom eloszlású részecske) elkülönül egymástól, azaz ha a darabszámot, tömeget, vagy térfogatot ábrázoljuk a méret függyvényében, akkor két csúcsot kapunk. A bal oldali a finom aeroszol részecske, a jobb oldali a por. A kettő közti határ a 2,5 mikron, ez az oka a PM2,5 mérésnek. A műszer kidobja a port és csak a finom részecskéket méri. Ezek a veszélyesek, mert csak a kis méretűek tudnak a tüdőbe lejutni. A por viszont nem, ami egyébként ezért is ártalmatlanabb. Ráadásul a nagy méretük miatt hamar kiülepednek, ellentétben a pl. 0,1 mikronos részecskékkel, melyek 1000 kilométerekre is terjedhetnek.

bizonytalan  2016.12.30. 14:22:19

Csobánkán átutazóban sokszor megfordult a fejemben hogy de jó lenne itt élni... de miután télen leereszkedem a faluba elég rendesen szembejön a füst. szerintem a földrajzi adottságok sem kedveznek ilyenkor. Csabdi is hasonló - megáll a völgyben a füst.

Nagyon_Komoly 2016.12.30. 14:27:50

Ebben az egészben semmi új nincs. Ez mindig így volt, faluhelyen a levegő télen sokkal rosszabb, mint Budapest belvárosában. Csak a környezetvédelem ma már rég nem a környezetvédelemről szól. Öntevékeny magáncsoportok hasznot akarnak húzni abból, hogy mások tudatlanságát kihasználva eltorzítsák a tényeket, és ebből profitot szerezzenek.

Az meg, hogy a levegőminőségi paramétereket nem valós fizikai adatokkal, hanem százalékkal jelölik, a legnagyobb csalások egyike az egész világon. Mert azt senki nem veszi így észre, hogy valójában mi a mögöttes tartalom, így bármit ki lehet hozni belőle... hiszen kevesen tudják, hogy az elmúlt években majdnem négyzetgyököt vontak a határértékekből... így van mire cirkuszolni, pedig a helyzet igen sokat javult az elmúlt 10 évben, de ezt jól el lehet titlkolni, és nyomni a hisztériát...

Nagyon_Komoly 2016.12.30. 14:30:56

És ha már szóba került a budapesti belterületi faállomány kérdése: jó nagy parasztvakítás az egész... tök mindegy, hogy 50 fával több vagy kevesebb van. A 10x-ese sem számít tételnek.

Különösen télen, amikor nem tölti be a levegő-szerkezetátalakítási funkcióját. És mégis van minőségi levegő... a változás nem a fák koronájának lehullása miatt van!

Maegoss 2016.12.30. 14:34:17

Egyébként ahogy Aszi említette az előbb a weboldal nem koncentrációt, hanem indexet mutat (AQI - Air Quality Index)

dhl2 2016.12.30. 14:43:40

@Maegoss: Igen, látom a pekingit, ők saját levegőminőség indexszel dolgoznak (en.wikipedia.org/wiki/Air_quality_index), ami 100 alatt jó. A mostani 357 és 413 az extrém szennyezettséget jelzi. De még mindig nem értem, miért nqagyobb a PM2,5, mint a 10, hacsak úgy nem, hogy a 2,5-re szigorúbb mnormák vonatkoznak. Nem összehasonlítható a magyar értékekkel, ami darab per térfogategység, vagy tömeg per térfogategység. Jut eszembe Csobánkán nem is mérnek légszennyezettséget.

Maegoss 2016.12.30. 14:49:47

@dhl2: a cikk egyébként "szállóport" emleget, ezen akkor pontosan mit kell érteni?

A Wikipedia szerint: "A szálló por a levegőben eloszlatott finomszemcsés (10 μm alatti részecskeátmérőjű) szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve."

Ha jól értem akkor ez PM2,5 (2,5µm-nél kisebb átmérőjű részecskék) plusz PM10 (10µm-nél kisebb átmérőjű részecskék)? Viszont a definíció alapján (ezt mondtad korábban) a PM10 tartalmazza a PM2.5-öt is, ugye?

dhl2 2016.12.30. 14:53:14

@Aszi: Igen, a Levegő Munkacsoport nem is a port méri, hanem a finom eloszlású részecskéket (l. másik hozzászólásomat) darab per térfogat egységben. Pontosabban a port is beleméri, de ennek darabszáma a finom részecskékhez képest elhanyagolható. A darabszám mérése viszont csak egy kellemes hobbi a LM-nek, mivel a veszély mértéke nem a darabszámtól, hanem a tömegtől függ. Bár a dolog nem ilyan egyszerű, de sok kis részecske kis tömeggel nem azonos a kevés számú kis részecske nagyobb tömmegkoncentrációval.

dhl2 2016.12.30. 15:04:21

@Maegoss: A Wikipédia átvette azt a roszz definíciót, hogy "szállópor", ami két dolog miatt böszmeség, egyrészt egy makromolekulát (pl. egy 10 nm átmérőjűt) hülyeség pornak nevezni, másrészt a felszíni diszperzióval (szél) levegőbe kerülő port direkt kidobja a mérőműszer, hogy csak a kisméretűeket mérje, ezek már nem diszperzióval (szél), hanem gázokból és égetéssel keletkeznek. És sokkal veszélyesebbek a pornál. A PM2,5 a 0 és 2,5 mikron méretű részecskéket jelenti, a PM 10-ben pedig ezen felül még a 2,5-10 mikronos frakció is benne van. Egyébként a finom részecskéket az angol szakirodalom aeroszol részecskéknek nevez (fine particles) és külön neve van a durva frakciónak (dust).

Aszi 2016.12.30. 15:40:57

@dhl2: Minden egyes paramétert átszámítanak AQI-ra, úgy, hogy az AQI értéke 0 és 500 között legyen és az 50-es AQI legyen a jó minőség küszöbe. A 2,5 mikron alatti részecskék veszélyesebbek, mint a 10 alattiak, ezért pl. 160 mikrogramm/köbméter PM2.5 210-es AQI-nak felel meg, de ugyanennyi PM10 csak 103-as AQI-nak.

Aszi 2016.12.30. 15:44:19

@dhl2: Épp fordítva, egészségügyi hatás tekintetében a finom részecskéknek éppenhogy a száma releváns inkább, semmint a tömegkoncentrációja.

Maegoss 2016.12.30. 15:44:23

@dhl2: a cikkben a következő szerepelt:

"A szállópor koncentrációja kb. 2 ezerig normálisnak mondható, Csobánkán 50 ezer feletti volt ez az érték, szemben a pekingi 30 ezer körülivel."

Akkor a cikkíró vajon mit értett "szállópor" alatt? Mert ha jól értem a magyarázatodat akkor a szállóporban nincsenek benne a finom részecskék (pl. PM10, PM2,5)

dhl2 2016.12.30. 16:10:59

@Maegoss: Itt szállópor alatt a cikkíró a finom részecskéket érti, és ha darabszámot mérnek, akkor a legkisebb méretűek számítanak, mert ezek sokkal többen vannak. Itt koromról lehet szó, ami bőven 0,5 mikron alatt van, tehát a port (10 mikronnál nagyobb) nem mérik bele.

dhl2 2016.12.30. 16:20:00

@Aszi: Szerintem nem, mert akkor a normát a számra és nem a tömegre vonatkoztatnák. Végülis a tömeg szabja meg, mennyi anyag kerül a véráramba. Persze a dolog nem ilyen egyszerű, mert a nanorészecskék átjutnak a tüdőhólyagokon is, a nagyobbak nem. Az erekben kalakuló vérrög nagysága mégiscsak a véráramba jutott részecskék tömegétől függ, nem a számától. L. még a 2009 januári légszennyezettségi epizódot, amikor jól megemelkedett a sztrókos esetek száma Magyarországon.

Véenem 2016.12.30. 16:59:06

@camilló: Ha ez így tényleg megtörténik, akkor szeretnélek megkérni, hogy mutasd meg nekem azt a helyet, ahová a Kossuth téri és a József nádor téri fakivágás miatt előírt fapótlást elültették! Tényleg érdekel, hogy hol van, ki és hogyan gondozza a telepített fákat!

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2016.12.30. 17:52:54

És az indexen cimplapos cikk lett a blogposztból amiben tulajdonképpen a szerző sem tudja hogy miről ír és mit mivel hasonlít össze

index.hu/belfold/2016/12/30/pm_csobankan_rosszabb_a_levego_mint_pekingben/

Aszi 2016.12.30. 18:15:52

@dhl2: A tömegkoncentráció nem a részecskék tömegét adja meg, hanem csak hogy mennyi az össztömeg egy köbcentiméter levegőben. Gondolj bele, hogy ugyanaz a tömeg sokkal veszélyesebb, ha sok apró részecskére van feldarabolva, mint ha kevés nagyobbra. Hiszen pl. a részecskék összfelülete akkor sokkal nagyobb. Tehát ugyanazon tömegkoncentráció mellett a nagyobb részecskeszám-koncentráció a veszélyesebb.

camilló 2016.12.30. 21:39:41

@Véenem: Azt nem tudom, de a tervekben biztos benne van! Ki kell kérni, mint közérdekű információt. Egyszerűen nem adják ki a fakivágási engedélyt, ha nincs ilyen terv.

elendem 2016.12.30. 21:42:18

@camilló: Az a gond, hogy nem. Kiemelt kormányberuházásnál nem kell kiadni. Sőt, a szabályokat sem kell betartani. Ezért erős a gyanúm, hogy - ahogy az engedély kiadását is a határidők be nem tartásával végezték -, ugyanúgy a többi előírásnak sem felelnek meg. :-(

camilló 2016.12.30. 21:46:59

@dhl2: A gázár csökkentése nem kínál mindenkinek megoldást. A bejegyzésben helyesen írták, hogy sok embernél már régen kikötötték. Még többnél bent sincs a gáz. Tudod ez valahogy úgy van, hogy a szabadság hozza el a demokráciát, és nem a demokrácia a szabadságot. Nincs más lehetőség, csak a biztos megélhetést nyújtó munka mindenkinek! Aki meg nem képes dolgozni, annak nem könyöradomány, hanem a társadalmi szolidaritás megnyilvánulásakénti segélyezés. Lehetne olyan munkahelyeket teremteni ahol termelő munka folyna. Erre egyik pártnak sincs konkrét javaslata, mert mint már annyiszor a magyar történelemben a leghülyébbek politizálnak! Én egy olyan pártot sem engednék működni, aki nem tud konkrét tervekkel előállni! Tudod általában gyereket sem lehet csinálni!:)
Svájcról szólva meg egy zsidó mondás jut az eszembe. (Lehet nem zsidó, de akkor is jól hangzik.) Nekem legyenek mondva a Te gondjaid!!!!

camilló 2016.12.30. 21:48:36

@elendem: Építőiparban dolgozom, nem segédmunkásként! Hidd el nem lehet fát kivágni még akkor sem , ha kiemelt beruházás. Annyi van, hogy az engedélyek kiadásának a határideje sokkal rövidebb!

dhl2 2016.12.31. 10:17:54

@Aszi: Ezzel egyetértek, én viszont azt akartam mondani, hogy azonos részecskeszám (darab/térfogat) mellett a nagyobb tömegkoncentráció (tömeg/térfogat) veszélyesebb. Vegyünk csak két halmazt azonos számú részecskével per köbcenti.
Ha ezek 10 nanométer átmérőjűek (a nukleációs szakaszban ez gyakori méret) az össztömegük a PM10 (10 mikrométer) részecsékhez lépest - a köbös összefüggés és a három nagyságrend miatt- egymilliárdszor kisebb. Na most nem mindegy, hogy egy, vagy egymilliárdszor kevesebb tömeg éri el a tüdőnket azonos részecskeszám mellett. Persze az is igaz, amit Te mondasz, hogy azonos részecsketömeg mellett veszélyesebb a sokszámú, már csak azért is, mert minél kisebb egy részecske, annál mélyebbre jut a légzőrendszerbe, a legkisebbek a véráramba. A tömeg/részecskeszám összefüggést a részecskék tömegének, számának nagyság szerinti eloszlásával lehet legjobban demonstrálni, ábrákat viszont nem lehet kommentelni. Mindenesetre a normákban mikrogramm/köbméter szerepel és nem darab/köbméter, nyilván nem véletlenül.

dhl2 2016.12.31. 10:31:16

@camilló: O.k., a gázár csökkentése tényleg nem hoz mindenkinek megoldást, már csak azért sem, mert a szegény ember nem tud egymillió forintos beruházást eszközölni egy gázkazánra (ennyi kb. egy kondenzációs kazán beszerelése kéménnynel együtt. Viszont, ha versenyképessé teszik a földgáz árát a fához képest, a fürdőmedencés kerti szomszédom is át fog térni a fafűtésről a gázfűtésre (frankón fával fűt, mert fele annyiba kerül). Ha egyensúlyba hoznák a gáz és a fa árát (nem muszály állami támogatás, lehet más módszerrel, hatósági árképzésel pl.), látványosan csökkenne a PM2,5, még akkor is, ha csak a fafűtők fele állna rá a gázra. Arról pedig nem álmodjunk, hogy itt belátható időn belül olyan rendszer lesz, hogy a szabadság elhozza a demokráciát, mert most pontosan az ellekező irányba megyünk. Majd talán 50 év múlva. De addig átmeneti és gyors megoldásként ott van az én ötletem. Néhány év múlva az EU bünteni fog minket a PM2,5 miatt, hacsak ki nem b@sznak minket addig a ...csába onnan.

dhl2 2016.12.31. 11:15:00

Végülis, a blogban említett 2, 30, 50 ezres PM értékek értelmezhetetlenek és összehasonlíthatatlanok, mivel nincs mértékegységük. A LM darab/térfogatban mér, az OLM tömeg/térfogatban, a kínaiak pedig utóbbiból számolnak relatív egységű AQI-t, és hogy hab is legyen a tortán a magyar légszennyezettségi térképeken a normához viszonyított százalékot adják meg. Itt lehetetlen rendet teremteni, de legalább a mértékegységeket kellene feltüntetni és akkor már látnánk, hogy mi a helyzet. Egy 100 kg tömegű ember súlya 981 Newton. Mégsem monndhatjuk, hogy utóbbi majdnam 10-szer akkora. Jól néznénk ki!

biggabi 2016.12.31. 12:19:45

A csepeli állomás jó referens, mert családi házas övezet közepén van.
Az elmúlt 24 órában 150-250 mikrogramm PM10 közötti értékeket mért ( eü határérték 300-500%-a ). A sokak által kedvelt időképes szmogtérképen ez nem jelenik meg, mert csak 300-ig van skálázva.
Bár pm 2.5 értéket nem mér, de szilárd tüzelés esetén az arány általában 70-80%.
Tehát csepelen ( és valószínűleg más családi házas környéken ) az elmúlt 24 órában az átlag
Pm10 200 mikrogramm volt ( eu-s eü határérték 400%, AQI : 125 )
A pm2.5 pedig kb 140 mikrogramm, ( eu-s eü határték 560%, AQI : 200 )

Aszi 2016.12.31. 16:51:33

@biggabi: Ehhez nem is kell mérni, szemmel láthatóan és orral érezhetően is jó füstös a levegő.

camilló 2017.01.01. 18:53:39

@dhl2: Határtalanul naiv vagy!:) Talán ott kezdem, hogy nem a medence tulajdonosok azok akik gumicsizmával fűtenek, és nem is ők vannak többségben. Ebből következik, hogy a legszegényebb rétegek (osztályok) problémájának megoldása nélkül nincs valódi megoldás! Visszaemlékszem a gyerekkoromra és az őszi időkre. Mindenki elégette a kerti hulladékot. a lakosság 95%-a szénnel fűtött, működött a magyar Ruhr vidék összes üzeme, és csak a környékünkön volt gond a levegő minőségével. Bizony a Sajó völgye már csak ilyen. Eljött a rendszerváltás, mindenki átállt gázra, és sokan elveszítették a munkahelyüket. Megemelték a gáz árát, de ugye fűteni nem ártana. Amíg volt szén addig azzal, amióta nincs azóta fával lignittel, cigánygyerekkel, stb. Aki komolyan meg akarja oldani a levegő szennyezettségét, tovább megyek, a környezet védelmét, annak ha tetszik, ha nem először társadalmi változásokat kell eszközölni! Ha ennek a rendszerváltozás az ára, akkor azért kell harcolni! Meggyőződésem, hogy másként nem fog menni! A zöld mozgalmak ezért is számítottak a kezdet kezdetén forradalminak! (Ugye nem kell definiálnom a forradalom fogalmát?) Tetszik vagy sem, ha változást akarsz akkor a változásért harcolj!:))

dhl2 2017.01.01. 19:12:21

Hát ha határtalan naivitással vádolsz, visszavághatnék neked, hogy az a naív, aki azt hiszi ezt a rendszert demokratikus úton le lehet győzni. Forradalommal meg pláne nem, ezekkel a részben puhapöcsű, részben agyamosott magyarokkal. De nem teszem.