Tiltás helyett arra kellene törekedni, hogy egész Budapesten akadálymentesen lehessen közlekedni.
Az akadálymentesítés nem kegy, nem alamizsna, nem az Unió nünükéje, amit ki kell pipálni a tendereknél, hanem a minőségi szolgáltatás része. A mozgásukban akadályozottakra és a családokra nem problémaként kell tekinteni – ők az utazóközönséghez tartoznak. Mi, babakocsis anyák is egyenrangú utazók vagyunk.
Ha ma valaki babakocsival vagy kerekesszékkel akar utazni, az külön logisztika. Hiszen nemcsak arra kell gondolni, hogy a jármű alacsony padlós-e, hanem az átszállásoknál és a célállomásnál a csatlakozó felszíni kapcsolatokra, a megálló megközelíthetőségére is (azaz, hogy hol van csak lépcső). Éppen ezért a BKK honlapján lévő akadálymentes tájékoztatás nagyon kevés – a teljes rendszert figyelembe vevő információkra, akadálymentes térképekre volna szükség.
A BKK honlapján véletlenül megjelent, nagy port kavaró tervezet nem meglepő, hiszen egy piktogram kapcsán már korábban azt nyilatkozták, hogy a mozgólépcsők használatát babakocsik számára veszélyesnek tartják (hosszan részletezhetném, hogy a véletlenül kikerült munkaközi dokumentum egyes tervezetei miért diszkriminatívak és életszerűtlenek, de ezt már mások megtették). Magam azt tapasztaltam, hogy a mozgólépcső balesetek nem a babakocsival közlekedőkkel történnek, hanem leginkább nehezen mozgó, esetleg bottal járó, idős emberekkel – de a reális értékeléshez szeretnénk látni erről egy szakszerű felmérést vagy statisztikát. Egyértelmű viszont, hogy a valóban biztonságos és akadálymentes megoldást a liftek jelentenék.
Nyilvánvaló, hogy minden metróvonal összes állomásán ez egy csapásra nem megoldható, az viszont nagy baj, hogy azokon az állomásokon, ahol mostanában volt vagy folyamatban van felújítás (M2 vonala, Ferenciek tere, Széll Kálmán (Moszkva) tér, Batthyány tér) sem történt meg az akadálymentesítés. Csak beszéltek róla (M2), vagy az utóbbi három esetében még csak nem is került szóba.
A Párbeszéd Magyarországért úgy gondolja, hogy folyamatosan kell megteremteni az akadálymentesítést, többéves folyamat keretében. Minden olyan állomásnál és csomópontnál, ahol felújítás, átalakítás történik, az akadálymentesítést is biztosítani kell. Már az sokat jelentene, ha a két mélyvezetésű metróvonal egy-egy belvárosi állomásán lenne lift, főleg ha ez közlekedési csomópontokban teremtene átszállási lehetőséget (pl. Széll Kálmán/Moszkva tér). A mai Klub Rádiós riportban azt kérdezték tőlem, hogy a liftek kiépítése inkább pénzkérdés vagy inkább szemlélet kérdése. Szerintem hozzáállás kérdése: ha egy beruházáshoz egyértelműen hozzátartozik az akadálymentesítés, akkor az nem tűnik többletköltségnek, mivel már a legelső számításokban is figyelembe veszik. Azon sem gondolkodik senki, hogy kell-e útburkolat egy közlekedési beruházásnál.
A belváros akadálymentes elérhetőségén egyébként rengeteget javított a Combino és az egyre nagyobb számú alacsonypadlós busz. Jó, hogy a 4-6 vonalán a megállók nagy részének akadálymentes megközelítését és átszállási kapcsolatait is kiépítették, de több nagy csomópontban ez még adósság, mint pl. a Blaha Lujza téren is.
Ahol még nem akadálymentes az állomás, ott áthidaló megoldásokra, például proaktív, személyes segítségnyújtásra van szükség – a BKK munkatársainak ez is feladata kell legyen.
A Párbeszéd Magyarországért szerint a tiltás nem megoldás: szemléletváltásra van szükség, folyamatosan fejlődő akadálymentes hálózatra, proaktív segítségnyújtásra és részletes tájékoztatásra.
vnm
Kép forrása: divany.hu
